Ipar 4.0, stratégia és megvalósítás
A Bitport idén ősszel már harmadik alkalommal rendezte meg éves Manufacture IT konferenciáját a Techmonitor és a Jövő Gyára szaklapokkal együttműködve, amely szokás szerint a gyártóipar aktuális digitalizációs trendjeit mutatta be, a kormányzati stratégiától kezdve egészen a kkv-s lehetőségekig.

 

Az IT visszavonhatatlanul bevonult a gyártóüzemekbe is. Ahhoz azonban, hogy mindebből ne csak a költségoldalt és az átalakulással járó nehézségeket lássuk, új nézőpont ra van szükség. Kulcskérdés a digitális technológiák bevonulásának útvonala, a jó döntéshez ismerni kell a lehetséges közeljövőt is. A Bitport idei Manufacture IT Hungary konferenciájának előadásai arra adtak választ, hogy mit és milyen lépéseken keresztül lehet vagy érdemes digitalizálni. A résztvevők bepillantást kaptak az Ipar 4.0 elvek gyakorlati alkalmazási lehetőségeibe, emellett tájékozódhattak a már elérhető, lépésenként bevezethető új technológiákról és a jövőbeni fejlődési irányokról is.

Kiemelt stratégiai iparágakban gondolkodunk

A konferencia nyitóelőadásában Dr. Sipos Mihály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető-kormányfőtanácsosa beszélt a magyarországi vállalatok innovációs lehetőségeiről az Európai Unió 2021-2027-es kötségvetési ciklusának vonatkozásában. Az ország versenyképességi helyzetében a jelentős előrelépés tapasztalható a nemzetközi rangsorokban, bár ebben a tekintetben továbbra is elmaradunk a csehektől vagy a lengyelektől. A vállalatok digitalizációs szintje alacsony, 2017-ben például még csak 14 százalékuk használt vállalatirányítási rendszert.

Ide tartozik azonban, hogy a magyar GDP növekedése meghaladta az elemzői várakozásokat, míg a versenytárs országok növekedése lassult 2018-ban. A jelentős aktivitási ráta ellenére is vannak tartalékok a foglalkoztatásban, a makrogazdasági konszolidáció és a befektetésösztönző környezet pedig különösen a brexit után teszi vonzó célponttá Magyarországot. A felnőtt- és szakképzési rendszerek, elsősorban az OKJ-s képzés átalakítása, amelynek célja amagyar munkaerő felkészítése a jelen és a jövő követelményeire.

A felsőoktatás fő fejlesztési irányai között szóba került az egyetemi központú innovációs ökoszisztéma létrehozása az innovációvezérelt gazdasági növekedés biztosítására. A tervek szerint ennek fontos hozadéka lesz, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú középvállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. A negyedik ipari forradalomra való felkészülést a kormány leginkább a digitalizációs alapinfrasruktúra fejlesztésével tudja közvetlenül segíteni, ennek érdekében hívták életre a Digitális Oktatási és Stratégiai Platformot, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, az 5G koalíciót vagy az MI koalíciót is.

Kiemelt stratégiai iparág az építésgazdaság, az élelmiszergazdaság, az egészséggazdaság és a kreatívipar. Az ipar 4.0 vagy a mesterséges intelligencia itt azért nincs külön is nevesítve, mert az iparág igényeinek megfelelő, vertikális fejlesztések ösztönzésének formájában jelenik meg. Nyilvánvalóan ehhez kapcsolódik a szükséges ipari háttér megteremtése, hogy az élelmiszergazdaság képessé váljon a magas feldolgozottságú, versenyképes exporttermékek előállítására, vagy az egészséggazdaság is túllépjen a gyógyszerelőállításon.

A siker alapja a stratégia és a szervezeti kultúra

Rögtön ezután a székesvehérvári Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. részéről Macher Judit mutatta be egy magyar kkv lehetőséget a lépésről lépésre megvalósított digitalizációban, amelynek révén a bérgyártással foglalkozó családi vállalkozás mára 100 főt foglalkoztató, milliárdos árbevételű, integrátori szerepben működő céggé fejlődött. Szóba került a piac és a munkaerőpiac változása, illetve a változás nagysága és sebessége, amit már az egyedi, egyre rövidebb életciklussal futó termékek, a gyártás közbeni fejlesztés és a szolgáltatói működési modell jellemez.

A versenyképesség fenntartásának legelső feltétele ennek alapján a világos stratégia (ide értve a válságkezelési stratégiákat is), a megkülönböztető képesség és a dokumentált, jól működ, megfelelő mérőszámokkal ellenőrzött folyamatok. A hatékonyságnövelés és a folyamatos fejlesztés mellett Macher Judit külön is hangsúlyozta a megfelelően képzett és kompetens munkatársak központi szerepét, illetve szervezeti oldalról a rugalmas, tudás alapú céges kultúrát. a változásra való nyitottságot, ami hagyományosan az ipar 4.0 és a digitális transzformáció alapja.

Az ipar 4.0-s versenyképesség kapcsán példákat láthattunk azokra az eszközökre és megoldásokra, amelyek a kkv-k számára is elérhetők a vevők igényeinek megfelelő kiszolgálására. Ilyen az ellátásilánc-, készlet- és termeléstervezés, a gyártásvizualizáció vagy a gyors prototípus-előállítás és az additív gyártástechnológiák, amelyek mind hozzájárulnak a komplex szolgáltatásokhoz. Ugyancsak fontos és aránylag olcsón megoldható a folyamtok során az adatgyűjtés vagy a valós használat alapján szervezett karbantartás is, ami ebben az esetben szenzorok és Raspberry Pi számítógépek alkalmazását jelentette.

A technológia mellet ott van az ügyfélélmény is

A délelőtti panel következő előadója Bóna Péter, a Com-Forth ügyvezető igazgatója, az IVSZ IoT és Ipar 4.0 munkacsoportjának vezetője volt, aki ugyancsak egy családi vállalkozásból felnövekedett, milliárdos forgalmat generáló vállalat két évtizedes ipari IT tapasztalatait foglalta össze a gépi adatgyűjtéstől az adatok felhasználásáig. A prezentáció az ipar 4.0-val kapcsolatos, túltolt marketinget is érintette, kitérve mások mellett az általános eszközkihasználtság (OEE) teljesítménymutatóival való visszaélések tipikus eseteire, és ismét felmerült a jól meghatározott stratégia fontossága, ami nem csak a versenyképességet, hanem a családi vállalkozások folytonosságának biztosítását is elősegíti.

A Vonalkód Rendszerház ügyfélkapcsolati vezetője, Mohó Roland a termeléslogisztika vonatkozásában beszélt az automatikus adatgyűjtésről és a valós idejű termékkövetésről. Az előadásból konkrét, megvalósult projekteket (például egy autóipari beszállítónál működő rendszert) ismerhettünk meg a beltéri helymeghatározás területéről, benne az RFID és RTLS technológiák lehetőségeinek összehasonlításával és a szóban forgó rendszerek jellemzőinek bemutatásával. Ilyen a munkaelosztás javítása, a mozgások megjelenítése (akár személykövetés), a flexibilis telepítés, a termékek keveredésének megszüntetése, vagy akár a szükséges figyelmeztetések biztosítása.

Máriás Zsigmonddal, a LogiNet Systems ügyvezetőjével ezt követően az egyre digitalizáltabb beszállítói és B2B beszerzési folyamatokra kanyarodtunk rá. Az előadás szemléltette a B2B értékesítés evolúcióját és az értékesítési lánc átalakulását, amelynek nyomán fontos versenytényezővé válik az ilyen jellegű folyamatok gyorsítása. Ehhez tartoznak a B2C felhasználói szokásokhoz alakított felületek és az UX (felhasználói élmény tervezés) felértékelődése is az üzleti területen, most is konkrét fejlesztéseken keresztül érzékeltetve, hogy ma már a backoffice/B2B alkalmazásokat és funkciókat is kötelező felhasználói fókusszal fejleszteni.

A stratégia nem ér sokat végrehajtás nélkül

A délutáni folytatásban az interaktív kollaborációs eszközök használatáról Leveli András, az LSK Hungária fejlesztési vezetője mutatott be látványos prezentációt a tervezéstől a gyártási folyamatok monitorozásáig. Itt vendégeink egy use case jellegű demonstráción követhették végig, hogyan telik egy átlagos nap az okos gyárban, ezen belül pedig megismerhették az M2MR (Machine-to-Meeting Room) koncepció alkalmazásának lehetőségeit, amelyek a gyártás és a döntéshozatal helyszíneinek oda-vissza működő, interaktív összekapcsolásával járulnak hozzá a folyamatok digitalizációjához.

Az Aruba Cloud marketingigazgatója, Gyepes Máté a felhőtechnológiák optimális kihasználásáról beszélt az ipar 4.0-s alkalmazásokban. A cloud sok szempontból itt is az átalakulás alapja, tekintve a növekvő adatmennyiséget, a számítási teljesítmény és a csatlakoztathatóság iránti igényt, az analitikát, az ember-gép interakció új formáit, vagy éppen a robotika és a 3D nyomtatás fejlődését. Az okos gyártást kiszolgáló háttérinfrastruktúra kialakításában a cloud mérettől és szervezeti működéstől függetlenül beilleszthető az egyes folyamatokba, de a kis- és közepes méterű vállalkozásoknál különösen érdekesek azok a lehetőségek, amelyek korábban csak a sokkal nagyobb szervezeteknek álltak rendelkezésére.

Ahogy ugyanis egyre több cég fejleszt ki valamilyen ipar 4.0 stratégiát, a végrehajtási szakaszba egyelőre csak a töredékük jut el. A délutáni panelt egy ehhez is kapcsolódó, angol nyelvű előadással folytattuk: Jasmina Golob (Sales Manager, TROIA Slovenia) az üzemeltetés és a karbantartás területén elérhető ipar 4.0-s informatikai megoldásokról festett képet a résztvevőknek.

Nehéz lépést tartani az ilyen ütemű fejlődéssel

A 2019-es Manufacture IT konferenciát a hagyományoknak megfelelően egy olyan kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amely az új ipari forradalom egyik fontos témáját, a munkarőpiac és az oktatás összefüggéseit járta körül. A beszélgetés résztvevői ebben az évben Láng Melinda, az Engineer Center International alapító-ügyvezetője, Pinczés Balázs, a Hanon Systems Hungary HR-igazgatója és Bihari Péter, a BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese voltak. A hazai gyártóipari munkaerőpiac helyzetével kapcsolatban felmerült a közös képzések jelentősége, ami az oktatási és a piaci szereplők közös felelőssége, a technológia fejlődésével ugyanakkor folyamatosan jönnek létre az új szakmák is, amihez komoly kihívás a felsőoktatási rendszer felzárkóztatása.

A műszaki irányú felvételizők száma és felkészültsége hagy maga után kívánnivalót, és nagyon magas a lemorzsolódás aránya is, de a helyzetet senki sem tartja tragikusnak. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a generációs különbségek akár a tudás átadásának módszereire is szükségszerű hatással vannak; az új programokban viszont nem alkalmazhatók túl gyors váltási ciklusok sem, mivel az eredmények visszamérhetősége ebben az esetben közel sem azonnali. A felsőoktatás a műfajból eredően alkalmatlan minden változás azonnali lekövetésére, a generalizált képzés viszont olyan képességeket ad, amelyek révén az onnan kikerülő szakemberek maguk lesznek képesek a folyamatos alkalmazkodásra.

A diploma műszaki-informatikai területen egyébként csak belépőnek számít, és ez után következik a tényleges szűrés a különféle kompetenciák vizsgálatával – bár a "hard skillek" alapvető fontosságúak, egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a proaktivitásra, a nyelvi magabiztosságra vagy a problémamegoldó képességre. A munkaerőpiac szereplői azonban ma már nagyon jól informáltak, és a cégek a legtöbb erőfeszítést nem a toborzás, hanem a munkaerő megtartásának érdekében kénytelenek kifejteni. Még egy kezdő mérnök elvesztése és pótlása is átlagosan 1-1,5 millió forintba kerülhet, az új munkaerő beillesztése pedig további költségelemeket is tartalmaz.

Egerbe helyezi át brémai termelését a Bosch
A megváltozott piaci feltételek miatt a Bosch átszervezi kormányoszlop üzletágát Európában, a gyártás a jövőben a vendôme-i (Franciaország) és az egri telephelyen koncentrálódik
Az ipari digitalizációs oktatást elősegítő program indul öt egyetemen
Öt évre szóló együttműködést írt alá öt hazai egyetemmel az S&T Consulting Hungary (S&T), melynek keretében piaci áron számítva több milliárd forint értékű ipari digitalizációs szoftver adománnyal és képzéssel támogatja az intézményeket.
Kopásálló műanyag alkatrészek három nap alatt
A 3D-nyomtatóval készült, beépítésre kész és tartós különleges alkatrészeknek köszönhetően szabadabbá válik a tervezés az autóiparban.
Egy univerzális ipari szoftver újrapozicionálása
A zenon szoftvert 30 évvel ezelőtt az a gondolat hívta életre, hogy a programozást konfigurációra cseréljék le. Az 1987-ben megjelent HMI/SCADA rendszer azóta egyetemesen használható szoftverplatformmá vált.
Új kompakt frekvenciaváltó az Omrontól
A szinte minden AC motorhoz alkalmazható Q2V az egyszerű telepíthetőséget és sokoldalúságot ötvözi a nagy hatékonyságú vezérléssel, miközben a karbantartási igényeket is csökkenti.