Ipar 4.0 - kinek a forradalma?
Az elmúlt években a gyártóiparban talán leggyakrabban elhangzó kifejezés volt a negyedik ipari forradalom, vagy más néven az ipar 4.0. De egyes szakértők úgy vélik, hogy ez a technológiai átalakulás az IT szektor forradalmáról is szól, legalábbis abban az értelemben, hogy az IT szereplők látványos térnyerése jellemezte a gyártóipar és az ipari szolgáltatások területét. A címben megfogalmazott kérdésről az ipari informatika piacának egyik meghatározó szereplőjével, Bóna Péterrel a Com-Forth Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

Jövő Gyára: IoT, mesterséges intelligencia, 5G, Big Data, Edge Computing, felhőmegoldások, kiberbiztonság, stb. az iparban sem ismeretlen fogalmak, melyek közül néhány alkalmazás már napi szinten beépült a gyártóvállalatok termelési folyamataiba. A felsoroltak egyik közös jellemzője, hogy működésüket valamilyen informatikai háttér biztosítja. Milyen tényezők tették szükségszerűvé ezt a folyamatot?

Bóna Péter: Ahogy életünk egyéb területein, így a gyártásban is kulcsfontosságú szereplővé vált az információtechnológia. Jól látható trend, hogy egyre több üzem hoz létre belső IT-s üzemi informatikai, digitalizációs részleget, ami ahhoz vezet, hogy fokozatosan csökken a távolság az ipari folyamatokat vezérlő eszközök (Operation Technology – OT) szintje és az IT között. Mindez azt jelenti, hogy a különböző területek konvergenciájának eredményeként egyre inkább kulcsfontosságú az informatika szerepe. Minden digitális és összekapcsolt, az előnyökkel és a kockázatokkal együtt. Az informatika iparági térnyerésére és a konvergenciára is jó példa az autóipar. Már most nehéz eldönteni, hogy esetenként egy olyan járműről van szó, ami fel van szerelve informatikával, vagy egy nagy IT rendszer, aminek kerekei vannak.

A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég szerint csak az autóiparon belül várhatóan 13 százalékkal fog nőni 2020 és 2025 között a szoftverfejlesztés piaca, ami 2025-ig évente 6 százalékkal növekvő keresletet generál majd a szoftverfejlesztők iránt. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy most van a szoftverfejlesztő cégek aranykora, de mit profitálnak ebből a gyártóvállalatok?

Olyan dinamikusan növekvő piacról beszélhetünk, aminek egyik jellemzője, hogy az egyre szélesebb körű megoldások ellenére hiányoznak a kialakult, bevált megoldások, melyek segíthetnék a felhasználókat az optimális alkalmazások kiválasztásában. Így többnyire marad a hatásosabb marketing befolyása vagy a jelentősebb felhasználóknál látott megoldások átvétele. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak az ipari szereplők edukációját, hogy döntéseiket ne érzelmi alapon, hanem hosszútávú érdekeiket szem előtt tartva hozzák meg.

Február 20-án amerikai partnerünkkel a SAS vezető adatelemző céggel közösen Ipari IoT szakmai nap – Adatelemzés éles üzemben címmel tartunk konferenciát, ahol tapasztalt felhasználók, továbbá a Com-Forth és a SAS hazai és külföldi szakemberei osztják meg tudásukat, és mutatják be megvalósult ipari adatgyűjtési és adatelemzési projektjeiket. A konferencia során szó lesz egyebek mellett az adatok fontosságáról, és felhasználásukról adunk gyakorlati tanácsokat. Hiszen annyi új lehetőség bukkan fel nap mint nap, hogy könnyű elveszni a sok alkalmazás között, és nehéz kiválasztani az adott cég számára minden szempontból optimális megoldást.

 

Bóna Péter: Jelenleg ott tartunk, hogy már a kis- és középvállalatoknál is elkezdődött az adatgyűjtés. Innen léphetünk egy következő szintre

 

Egy erős marketing üzenet csábító lehet a vállalat számára, különösen akkor, ha nem képes az egész komplex folyamatot áttekinteni. Könnyű engedni a gyors eredményt ígérő reklámszlogeneknek, de nagyon hamar eltévedhet a felhasználó az alkalmazások sűrűjében, ha hiányzik a tudatos stratégia. Hiszen még az is kiderülhet, hogy nincs szükség arra a megoldásra, amely megvásárlása esetén biztos sikert ígér.

A felhasználók helyzetét nehezíti, hogy a piac nagyon felhígult, rendkívül megnőtt a szereplők száma. Vannak a komoly, évtizedes tapasztalattal rendelkező cégek és az új belépők, akik el tudják kerülni azokat a hibákat, amik a régmúltból jöttek. Harminc évvel ezelőtt még nem lehetett egy rendszert úgy felkészíteni, hogy 2020-ban is kifogástalanul működjön. Itt vannak az új kihívók, és ne feledkezzünk meg a startapokról sem, akik egy-egy projekt kapcsán rendkívül nagy publicitást kapnak.

De azt is látni kell, hogy mi lesz ezekkel a cégekkel két-három év múlva, és hány vállalkozás van még a piacon. A felhasználók helyzetét tovább nehezíti, hogy elsősorban olyan partnereket keresnek, akikre évek múlva is számíthatnak. A gyártásban egy rendszer bevezetése nem ritkán több éves folyamatot jelent. Vagyis jól el vannak látva megoldásokkal a felhasználók, ebből a szempontból valóban nagyon bőséges a lehetőségek tárháza, ugyanakkor ez kihívást is jelent.

Nem minden projekt végződik sikeresen. A kudarc után hogy lehet rávenni a felhasználókat, hogy érdemes tovább próbálkozniuk?

Először meg kell vizsgálni, hogy milyen tényezők vezettek a sikertelenséghez. Tervezési hiányosságok, a menedzsment rosszul mérte fel a lehetőségeket, nem vonták be kellően a munkavállalókat, és még hosszan lehetne sorolni a buktatókat, de a legtöbb esetben az emberi tényező okozza egy-egy projekt kudarcát és nem a technológia. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az adott megoldás mennyiben szolgálja a vállalat hosszú távú stratégiai érdekeit.

Egy egyszerű példa: hosszú távon szeretnénk egy MES rendszert bevezetni. Erre számos megoldás létezik, de azt kell figyelembe venni, hogy elegendő-e egy olyan rendszert használni, amely csak az állásidőket képes nézni. Ha ez elég, akkor a piacon nagyon jó ár/érték arányú megoldásokat lehet erre találni. De ha csak egy ugródeszkának tekintjük ezt egy MES rendszer bevezetése felé, akkor meg kell nézni, hogy ez bővíthető-e további modulokkal, termékkövetéssel, termékek minőségének követésével, akár termelés tervezéssel, lehet-e integrálni SAP vagy más ERP rendszerekkel, milyen adat forrásokhoz lehet vele kapcsolódni stb.

 

 

Tehát számos további aspektus van, amit ilyenkor érdemes vizsgálni. Pedig milyen jól hangzik, hogy elhelyezünk néhány szenzort és folyamatosan tudjuk vizsgálni az állás időt. Vagyis ezeket a tényezőket már a tervezés fázisában végig kell gondolni, akár egy külső szakértő bevonásával. Ez a megoldás számos esetben megtérülhet: viszonylag csekély összegért független szakértővel vizsgáltatjuk át a rendszert. Így megvan az esély arra, hogy a sok tíz milliós rendszerünket nem kell kidobni két év múlva, mert nem alkalmas a további fejlesztésekre.

Ilyen megbízásoknak mi is rendszeresen eleget teszünk. A beszerezni kívánt eszközöket szakmailag véleményezzük, és felhívjuk a figyelmet olyan buktatókra, amelyek kritikusak lehetnek egy adott projekt során. Nekünk a tervezés folyamata nagyon fontos, nem véletlen hogy Hóringer Tamás kollégánk Tervezni (?) kell! címmel írt nagyon sikeres blogbejegyzést arról, hogy minden egyes lépés alaposan átgondolva jól megtervezve történjen. Alapvetően ez a sikeres projekt egyik legfontosabb lépése.

Az Ipar 4.0 mellett a gyártási folyamatok során keletkező adatok jelentőségét is egyre többen hangsúlyozzák. Az iparban és az informatikában egyaránt otthonosan mozgó cég számára, mint amilyen a ComForth Kft. mi lehet a következő évtized legfontosabb technológiai trendje?

A következő évtized az adatokról, az adatalapú döntésekről fog szólni. Az iparban – a pénzügyi és a B2C szektor megoldásaihoz képest, vagy pl. a Facebookhoz, ahol magas szinten űzik az adat illetve mesterséges intelligencia alapú döntéseket, – az adatelemzési projektek most indulnak. Jelenleg ott tartunk, hogy már a kis- és középvállalatoknál is elkezdődött az adatgyűjtés. Innen léphetünk egy következő szintre, amikor már azt vizsgáljuk, hogy mire használjuk ezeket az adatokat. Első körben egyszerűbb riportolások jöhetnek szóba, és ezt követően – ha van elég mennyiségű adatunk – továbbléphetünk a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia felé. De ehhez rengeteg adat kell.

Természetesen napjainkban megkerülhetetlen kérdés minden vállalatvezető számára, hogy milyen gazdasági környezetet hozhat a jövő? Valóban nyakunkon a recesszió, milyen mélységű, kiterjedésű lesz? Egyszerűen csak egy lassulás, vagy valami komolyabb elé nézünk? A többség abban reménykedik, hogy nem egy globális visszaesés fog bekövetkezni, mint 2008 végén.

 


De akár egy enyhébb recesszió is képes lesz átalakítani a piaci viszonyokat. Én szeretem a válságot, mert hoz egy piaci tisztulást is. Kérdés, hogy mi lesz utána.


 

Az kétségtelen, hogy most lassan indulnak el az ipari automatizálási projektek, pedig adatelemzéssel a termelési költségek már számottevően csökkenthetők. Ha egy egyszerűbb, átlátható adatgyűjtési projektről van szó, az eredmények is könnyen számszerűsíthetők. Például elkezdjük monitorozni a munkavállalók tevékenységét, melynek következtében legalább 10-15 százalékos eredmény érhető el. Ez egyértelmű siker. Mikor sok paramétertől függő folyamatot tekintünk, akkor nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan milyen eredményre számíthatunk?

Mennyire nyitottak a cégek erre a gondolkodásmódra?

Az adatok fontosságával szinte mindenki tisztában van, hiszen napjainkban minden erről szól. Nap, mint nap találkozhatunk ezzel a témával és látható sikerek is vannak. Jó példák, hogy egy sikeres projekt milyen eredményeket hozhat. Ezek nyilván adhatnak komoly impulzusokat, ami abba az irányba viheti a cégek menedzsmentjét, hogy érdemes egy pilot projektre elkülöníteni valamekkora összeget. De ha egy IT-tól messze álló pénzügyi vezetőt kérdezünk meg, hogy 25 millió Ft-ot kellene kifizetni úgy, hogy az összegért cserébe lehet, hogy nem lesz semmi eredmény, jó eséllyel azt mondja, hogy ez így komolytalan felvetés.

Egyébként ebben az összefüggésben is érdekes a recesszió kérdése is. Most még pörög a gyártás és munkaerőhiány is van, de egy megtorpanás akár kényszerből is alkalmat adhat ezeknek a fejlesztéseknek az átgondolására. Nyilván az is fontos kérdés, hogy egy ilyen helyzetben milyen büdzsét vágnak meg. Korábban már megtapasztaltuk, hogy elsőként a marketing esik áldozatul, majd a fejlesztéseket szokták visszafogni.

Kérdés, hogy lesz-e annyira tudatos a vállalat vezetése, hogy egy válságos időszak vége felé tudja, hogy erre kellene költeni, mert itt tud jelentős összegeket megtakarítani és így elindulhat az adatalapú gondolkodás kiteljesedése és általánossá válása. Mint amilyen volt 2009 után a Lean bevezetése. Én könnyen el tudok képzelni egy ilyen szcenáriót, hiszen jelenleg a cégek nincsenek rákényszerítve a költségek visszafogására. Abban bízunk, hogy amikor a nehéz időszak végét látjuk, akkor lesz egy nagy felfutása az adatelemzésnek, a big datának, a gépi tanulásnak vagy a mesterséges intelligenciának.

De addig is talán érdemes minél több esettanulmányt bemutatni

Igen, a már említett februári adatelemzési konferenciánk egyik előadója lesz dr. Tóth Martin a Richter Gedeon Nyrt data science munkatársa. A cégcsoport – ahol jelentős létszámú adattudós csoport dolgozik – már teljes mértékben az adatalapú gondolkodás útján halad. A Richter az egyik olyan ipari szereplő, ahol az informatika abszolút kulcsszerephez jutott és nagyon komoly informatikai csapatot építettek fel.

Elindultak a Pharma 4.0 irányba, és arra számítok, hogy az ő példájuk nyomán egyre több hasonló cég lesz. Vállalati szinten az adatelemzésben az a nehéz feladat, hogy a munkatársakat rávegyék az adatalapú döntésekre. Vagyis egy belső vállalati kultúraváltás kikényszerítésére, ami közismerten az egyik legnehezebben végrehajtható és a legtöbb összetevővel rendelkező folyamat folyamatok egyike.

Plazmaszétválasztó kártyák rugalmas és költséghatékony gyártása
A Roche által kifejlesztett Cobas plazmaszétválasztó kártyával (PSC) a korábbi eljárásokhoz képest egyszerűbben és pontosabban vizsgálhatók, illetve figyelhetők meg a HIV-betegek, különösen távoli elszigetelt helyeken, mivel ezeknek a kártyának köszönhetően a vérplazmamintákat a laboratóriumba történő szállítás közben most első ízben nem kell többé hűteni.
Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.
Újra kell értékelni a globális beszállítói láncokat
Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét.
A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatja a megszakadt szezont
"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont."- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.
E-Paper: a napfényben is optimálisan olvasható kijelző
A már-már valóban papírvastagságú E-Paper kijelzők a maguk magas felbontásukon és rugalmasan kialakítható szegmentált vagy grafikus kijelzésükön felül, tökéletesen láthatóak még a legerősebb közvetlen napfényben is.