Idén ezek a legfontosabb trendek
Kiterjesztett valóság, blockchain, vállalati drónok, autonóm járművek és új anyagok, mint a grafén vagy a szilicén: a 2020-as években többek között ezek a témák határozzák majd meg a technológia fejlődését.

 

A Cisco szakemberei idén is összegyűjtötték azokat a technológiai trendeket, melyek véleményük szerint a közelebbi jövő fejlesztési irányait fogják meghatározni. A cég futurológusai szerint például a digitalizáció további térnyerése vagy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása nagy valószínűség szerint jelentős hatást gyakorol a szervezetekre a következő években. De a meghatározó tényezők között szerepel az üzleti, végfelhasználói vagy IT oldal közti zavar, a nagyobb volumenű beruházások iránti igény, illetve a kései adaptáció kockázata. Ezek a technológiák hatással lesznek a vállalatok hosszú távú terveire, programjaira és kezdeményezésekre.

Az internetes forgalom növekedése és a szélessáv szükségessége

2020-ra a globális internet forgalom 95-szöröse lesz a 20051-ben mért forgalom mennyiségének. A növekedés az internetes felhasználók (2020-ra 4,1 milliárd) és az internetre csatlakozó eszközök megnövekedett számának, a gyorsabb szélessávú kapcsolatoknak és a videók terjedésének köszönhető. 2020-ra a teljes IP forgalom 71 százalékát nem számítógépek, hanem okostelefonok, tabletek és televíziók adják. A digitalizálás és az IoT szintén komoly hatással vannak az IP forgalom alakulására, többek között az intelligens fogyasztásmérők, a digitális egészségügyi monitorok és az M2M szolgáltatások révén. Kelet-Közép Európában az internetes adatforgalom ötszörösére, a mobil adatforgalom kilencszeresére emelkedik 2020-ig.

A digitalizáció átalakítja a hálózati infrastruktúrákat

Ma a legtöbbet emlegetett technológiai trend a digitalizáció. Ahogy a világ egyre inkább digitalizálódik és minden összekapcsolódik, az adat válik a legfontosabb stratégiai eszközzé a vállalatok vagy éppen az országok esetében. Az adatok biztonsága és felhasználása, illetve az ezeken alapuló szolgáltatások alapvetően határozzák meg egy szervezet sikerességét. Van azonban egy fontos előfeltétele a sikeres digitalizációnak: a digitalizációra felkészített hálózatok.

Az idő előrehaladtával a hálózati kapcsolatok is egyszerűbbé válnak. Ahogy a World Wide Web szinte bárki által használhatóvá tette az internetet, a vállalati hálózatok is egy nyitott modell felé haladnak. Egy ilyen új generációs hálózat vezérlő-alapú automatizálást, valós idejű információ alapú elemzést, virtuális megoldásokat (NFV - Network Functions Virtualization) és felhőt biztosít a felhasználók számára. Kérdés, hogy miként segíti egy nyitott, szoftver-vezérelt hálózat a digitális átalakulást? Hálózati alapú átláthatóságot biztosít, automatizálja a folyamatokat és véd a fenyegetések ellen. A digitális korban például a hálózati eszközök képesek lesznek automatikusan észlelni és leállítani egy csőtörést, vagy lehetővé tenni a megelőző karbantartást a gyárakban.

Mesterséges intelligencia és gépi tanulás a kiberbiztonságban

A kiberfenyegetések mértéke már túlnőtt azon a ponton, hogy pusztán emberi beavatkozással kezelni tudnánk. Mostanra elengedhetetlen lett az észlelés és a fenyegetésekre való reagálások automatizálása. A mesterséges intelligencia segít az elemzésben, automatikusan vizsgálja a gyanús webes forgalmat, valamint lehetővé teszi a támadások felismerését még mielőtt komolyabb károkat okoznának.

A mesterséges intelligencia folyamatosan tanul az általa elemzett hatalmas adathalmazból. Magától képes azonosítani a rosszindulatú folyamatokat, és meg is tanulja, hogyan reagáljon a jövőben az eddiginél gyorsabban és hatékonyabban. Ez a fajta mély tanulás lehetővé teszi a védekezés automatizálását az újfajta támadások ellen, beleértve az IoT révén megjelenő fenyegetéseket is. A Cisco számos ponton alkalmaz mesterséges intelligenciát az önvédő hálózatok létrehozásához.

Változik a munkahelyi kommunikáció és együttműködés

Egy 2016-os Harvard Business Review kutatásból kiderül, hogy a vezetők 72 százaléka szerint a hatékony csapatkommunikáció egyre fontosabbá vált az elmúlt két évben. A válaszadók 68 százaléka szerint a külső felekkel való együttműködés egyre fontosabb, beleértve a partnereket, beszállítókat, ügyfeleket, tanácsadókat és a távoli irodákban dolgozó kollégákat. A leggyakoribb panaszok azt együttműködési eszközökkel kapcsolatban, hogy azok nem integrálhatók más üzleti folyamatokba (38%), nem igazodnak a felhasználók munkastílusához (35%) és ennek következtében az alkalmazottak túl keveset használják őket (44%).

A leghatékonyabb együttműködési eszközök közé tartoznak a felhő és a fájlmegosztás, a videokonferencia és a vállalati tartalommenedzsment portálok. A következő generációs együttműködési eszközök felhőalapúak, elsősorban mobil eszközökre szabottak és nyitott interfészekkel rendelkeznek a különböző munkafolyamatok integrálására.

A fog computing kiterjeszi a felhő alapú megoldásokat

A fog computing 2017-ben is tovább növeli majd a felhő alapú megoldások előnyeit, illetve fontos szerepet játszik az okosvárosok építése során is. Az okosvárosokban például a fog computing biztosítja a számítási, tárolási és a hálózati képességeket a távolabbi eszközök számára, legyen szó forgalomirányításról, intelligens világításról, biztonságról, vagy parkolásról. Egy videókamera képes érzékelni a mentő villogó fényeit, majd automatikusan átállítja a közlekedési lámpákat, hogy a mentőautó könnyedén átjusson a kereszteződésen. A fog computing lehetővé teszi az intelligens energiaelosztást is, így a terheléselosztó alkalmazások automatikusan átállhatnak olyan alternatív energiaforrásokra, mint a nap- és szélenergia.

A párhuzamos valóságok elterjedése

2017-ben folytatódik az online és a fizikai világ keveredése. Ezt láthattuk idén a Pokemon Go esetében is, ahol a játék tömegek figyelmét irányította a kiterjesztett valóságra. A virtuális valóság eljutott arra a pontra, hogy az okostelefonok vagy a táblagépek révén a felhasználók számára is könnyen elérhető. Az új nyílt, szoftver-vezérelt platformok pedig lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy felhasználják a technológiát, legyen szó online, fizikai vagy virtuális terekről. A jövőben pedig a korábban csak az internetes felületen árusító kiskereskedők is egyre inkább elérhetővé válnak fizikailag (mint pl. az Amazon könyvesboltjai és az Amazon Go).

Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai stratégiája
Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket.