Hűtőruhát fejlesztettek amerikai mérnökök
Alacsony költségen előállítható, a viselője testét hűvösen tartó műanyagalapú textil ruhaanyagot fejlesztettek ki a Stanford Egyetem mérnökei, akik szerint a matéria alternatívát jelenthet a rengeteg energiát felemésztő légkondicionálással szemben.

 

– Ha lehűtesz egy embert, ahelyett, hogy a helyet hűtenéd le, ahol él vagy dolgozik, energiát spórolsz meg – mondta Yi Cui, az egyetem munkatársa. Az eredményeiket a Science magazinban közzétevő kutatók szerint az új szövet a jelenleg ismert szintetikus vagy természetes ruhaanyagoknál jóval hatékonyabban képes a viselője testének hűsítésére. Az új műanyag textil amellett, hogy nem akadályozza az izzadság elpárolgását a ruhán keresztül, képes az emberi test által infravörös sugárzás formájában kibocsátott hőt is átengedni. Mindezzel az anyag viselője 2,2 Celsius-fokkal érzi hűvösebbnek a levegőt, mintha pamutruhát hordana.

Az emberi test, hasonlóan minden más dologhoz, hőt ad le az emberi szem számára nem érzékelhető infravörös sugárzás formájában. A takarók azért melegítik az embert, mert a test közelében ejtik csapdába a hősugárzást, amely egyébként láthatóvá tesz bennünket a sötétben az infravörös fénytartományt érzékelő éjjellátó készülékek számára.

– Amikor egy irodában ülünk, a test hőjének 40-60 százalékát infravörös sugárzásként adjuk le – mondta el a látható és a láthatatlan fénnyel foglalkozó fotonika területére specializálódott tudós, Shanhui Fan. Az egyetem professzora hozzáfűzte: ennek ellenére mindeddig nagyon kevés vagy semmilyen kutatás nem foglalkozott azzal, miként lehetne befolyásolni a különféle ruhaanyagok hősugárzási tulajdonságait.

 

 

A hűsítő textil kifejlesztéséhez a Stanford Egyetem kutatói a nanotechnológiát, a fotonikát és a kémiát örvözték, hogy a csomagolóanyagként is használt polietilént egy ruhaanyag esetében kívánatos tulajdonságokkal ruházzák fel, többek között el akarták érni, hogy a szövet ne csupán a hősugárzást engedje át, de a levegőt és vízpárát is, valamint ne legyen áttetsző a látható fényben.

Mindezt úgy oldották meg, hogy egy az akkumulátorgyártásban széles körben használt, speciális nanostruktúrával bíró, ezért a látható fényben nem átlátszó, de az infravörös sugárzást átengedő polietiléntípust különféle vegyszerekkel kezelve alakították át. Po-Chun Hsu, a kutatócsapat tagja szerint a kezelés hatására a vízgőzmolekulák az anyag nanopórusain keresztül el tudtak párologni, engedve a szövetnek, hogy a természetes fonálhoz hasonlóan "lélegezzen".

Az új matériából végül egy háromrétegű szövetet készítettek, ahol a két polietilén réteget egy pamutháló választotta el, tartást és vastagságot adva a szövetnek. Összehasonlítva egy hasonló vastagságú pamutanyaggal a műanyag szövet a kísérletek szerint mintegy 2 Celsius fokkal hidegebben tartotta a bőrt. A kutatók szerint ez a különbség elég arra, hogy a különleges ruhaanyag viselője kevésbé érezze szükségesnek a légkondicionáló bekapcsolását.

A csapat a jövőben arra helyezi a hangsúlyt, hogy az anyagot többféle színben, textúráját tekintve is változatosabb formában elő lehessen állítani. Reményeik szerint az, hogy egy az akkumulátorgyártásban már bevált anyagot használnak alapnak, könnyítheti a különleges szövetből készült termékek előállítását.

Új korszak előtt a hálózati iparág
A Cisco előrejelzése szerint a blokklánc-technológia, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek az elkövetkezendő évek uralkodó technológiai trendjei az üzleti világban, de a hálózatok és a kiberbiztonság nélkül ezek is csak víziók maradnak.
Nagyobb biztonság a gyártásban
A Rittal IT-szakértői szoros együttműködésben dolgoznak az ipari vállalatokkal azért, hogy megfelelő IT-infrastruktúrát hozzanak létre az ipar 4.0 számára, beleértve az edge computing platformokat is.
Kínában köt üzletet a Kürt
A kínai Szilícium-völgynek számító Shenzhen város befektetés-ösztönző vállalatával, az Invest Shenzhennel kötött együttműködés keretében a Kürt Csoport Big Data alapú megbízás küszöbén áll Kínában.
Okoskijelzők használata
A felhasználókkal kommunikáló elektronikai berendezések tervezésének egyik legfontosabb folyamata az ember-gép interfész (HMI – human-machine interface) kialakítása.
A robotika bionikai megközelítése
Kis könnyű súlyú, pneumatikus meghajtással rendelkező robotok együtt dolgoznak az emberekkel és a polip lábai alapján modellezett fogóval: a Festo Bionic Learning Network mérnökei három jövőbe tekintő koncepciót is bemutattak ebben az évben.