Huszonhat havonta indulna a Marsjárat
Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk - derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből.

 

Musk múlt év őszén egy nemzetközi űrhajózási kongresszuson már beszélt a Mars kolonizációjának terveiről, most részletesen leírta, miként képzeli megvalósítani nagyszabású elképzeléseit. A vörös bolygó betelepítésének víziója az újrahasználható rakéta és űrhajó kombinációján alapul, amelyet Musk bolygóközi közlekedési rendszernek (Interplanetary Transport System, ITS) nevez. Mind a rakétát, mind az űrhajót a SpaceX Raptor hajtóműve fogja működtetni, amelyet most fejleszt a vállalkozó cége. Musk szerint a hajtómű háromszor erősebb lesz, mint a cég Falcon 9 rakétáját működtető Merlin hajtóművek.

A 42 Raptor hajtóművel felszerelt rakéta képes lesz 330 tonna tömeget Földkörüli pályára juttatni, megnagyobbított változata 600 tonnát. Az eddigi legnagyobb teljesítményű hordozórakéta a NASA Saturn V holdrakétája 150 tonna világűrbe juttatására volt képes. Az ITS rakétái az űrhajókat Földkörüli pályára állítanák, és 20 perc múlva visszatérnének egy hajszálpontos landolással. A rakéták számos űrhajót és üzemanyag tankert juttatnának a világűrbe, úgy tervezik őket, hogy élettartamuk alatt mintegy ezerszer képesek legyenek repülni.

A Földkörüli pályára állította űrhajók akkor indulhatnának el nagyszámban a vörös bolygó felé, amikor a Föld és a Mars együttállása kedvező lesz, azaz 26 havonta. Musk ezer vagy több ITS űrhajó indításában gondolkodik, amelyek mindegyike 100 vagy több ember szállítana. Ily módon egymillió embert juttathatna el a Marsra a következő 50-100 évben. Az űrhajók kilenc Raptor-hajtómű és a vörös bolygón előállított metánalapú üzemanyag segítségével térnének vissza a Földre. Minden ITS-űrhajó 12-15 világűrbeli utat lenne képes teljesíteni, minden üzemanyag tanker mintegy százszor térhetne vissza a Földre.

A Mars benépesítésének kulcsa a bolygóközi közlekedési rendszer újrafelhasználhatóságában van. Ez a vörös bolygóra való utazás árát személyenként 200 ezer dollárra csökkenthetné a becsült 10 milliárdról hagyományos űrrepülési rendszerek használata esetén – írta Musk. A vállalkozó szerint ha minden jól megy, 10 év múlva kezdődhetne a marsi utazás. "De hatalmas kockázatai vannak. Rengetegbe fog kerülni. Jó esély van arra, hogy nem fog sikerülni, de a mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb haladást érjük el" – tette hozzá. Musk elképzelési részletesen ezen a honlapon olvashatók.

Az ipari robotok is áldozattá válhatnak
Egyre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük a vállalatoknak, beleértve a zsarolóvírusokat, az üzleti e-maileket érintő visszaéléseket és az IoT-eszközöket célzó támadásokat, ráadásul immár a kiberpropagandával is meg kell küzdeniük.
Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.