Hódít a hibrid informatika
A hibrid informatika fogalma már nem újkeletű a szakmai berkekben, a valódi üzleti előnyt eredményező alkalmazása azonban még jókora megmérettetések elé állítja a cégeket.

 

A Gartner piackutató cég jelentése szerint a felhőszolgáltatások növekedése és a hagyományos adatközponti szolgáltatások kiszervezésének csökkenése a hibrid infrastruktúra-szolgáltatások felé mozdítja el a piacot, melynek következtében 2020-ra a szervezetek 90 százaléka fog hibrid infrastruktúrákat használni. A Schneider Electric 45 vállalat közreműködésével nemrég készített új tanulmánya a nagyvállalatok hibrid IT környezeteit vizsgálja, hogy jobb rálátást biztosítson az aktuális iparági trendekre. A kutatás a nagyvállalatok tapasztalatait mutatja be a gyorsan fejlődő hibrid IT és egyéb innovatív technológiák alkalmazásával kapcsolatban, így azokat az iparág más szereplői felhasználhatják saját hibrid hálózataik hatékony kezeléséhez.

Mi fán terem a hibrid IT?

Napjainkban a folyamatosan változó üzleti igények egyre nagyobb elvárásokat támasztanak az IT-szolgáltatásokkal szemben. Ezek teljesítéséhez rugalmas és könnyen skálázható megoldásokra van szükség, amiben nagy szerepe van a publikus felhőszolgáltatásoknak. A hibrid IT megközelítés lehetővé teszi, hogy egy vállalat házon belül kezelje az informatikai erőforrásokat, de emellett felhőalapú szolgáltatásokat is használjon.

A két rendszer egyesítésével létrejövő hibrid architektúra növeli a rugalmasságot, miközben minimalizálja a költségeket, hiszen a megváltozott helyi infrastruktúra hatékonyan és gyorsan képes integrálni a felhőből érkező erőforrásokat. A hibrid informatikai környezet így számos olyan problémára képes megoldást nyújtani, melyekre a hagyományos infrastruktúra-megoldások nem vagy csak nehézkesen, magas költségek árán.

A Schneider Electric kutatása felsővezetőkkel, valamint az adatközpontok és informatikai részlegek vezetőivel készített átfogó mélyinterjúkon alapul. A tanulmány készítői olyan kérdésekre keresték a választ, mint, hogy milyen változtatásokat idéznek elő a különböző környezetekben zajló munkafolyamatok, vagy hogy milyen IT-menedzsment stratégiák és taktikák lehetnek sikeresek.

A felmérés főbb megállapításai az alábbiak:

  • A megfelelő adatközponti környezetek kiválasztásakor a kockázatok, a költségek és az IT-szolgáltatások színvonala a leggyakrabban figyelembe vett szempontok. 
  • A hibrid infrastruktúrát alkalmazó vállalatok a következő területekre hajlandók pénzt áldozni: a különböző adatközponti környezetek átláthatóságát biztosító szoftverek, menedzsmentszoftverek, szabványosított működés, valamint munkaerő-toborzás -és megtartás. 
  • A szabványosított működési folyamatok, az egyes helyszínek állandó felügyelete és teljesítményértékelése, valamint a felhőszolgáltatások egyre bővülő fejlesztése is a legsikeresebb hibrid IT stratégiák között szerepelnek.

A tanulmány rávilágított, hogy a nagyvállalatoknál alkalmazott stratégiák és technológiák sokszínűsége, valamint az eltérő tapasztalatok ellenére vannak egyértelmű közös pontok a gyakorlatban: 

  • A hibrid környezetek átláthatósága: A helyszínek összességére való rálátás megteremtése fontos feladat a még be nem következett hibák prognosztizálására. Ennek kialakítása időigényes és drága, a hatékony felügyeletet pedig sokszor akadályozza a szoftverek integrálhatóságának, valamint az egységes adatok elérhetőségének hiánya.  
  • Költséghatékonyság a teljesítmény feláldozása nélkül: Megfelelő utánajárás és tervezés nélkül a hibrid adatközpont költségei magasak lehetnek, egy működőképes stratégia birtokában azonban csökkenthetők a beruházási és üzemeltetési költségek, ugyanakkor biztosítható és akár tovább is fejleszthető a magas szintű rendelkezésre állás.
  • Egységes folyamatok a hibrid IT környezetekben: A szigorú működési folyamatok kialakítása alapvető fontosságú, akárcsak ezek belefoglalása a bérelt kiszolgálói környezeteket és felhőalapú megoldásokat nyújtó szolgáltatókkal kötött megállapodásoknak (SLA, service-level agreement és OLA, operations-level agreement).
Innovatív megoldások a hétköznapokban
“Munkánknak köszönhetően lesz az innováció a hétköznapok része.” – mondja Németh András, amikor a feladatairól kérdezik. “Munkakörömet tekintve rendszer- és folyamatintegrátor vagyok az Audi Hungariánál Győrben.”
Négyezer magyar munkahelyet érint a GE döntése
A General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer cége veszi meg a GE európai, közel-keleti, afrikai és törökországi (EMEAT) fényforrásüzletágát, valamint globális autólámpa-üzletágát. A cég Tungsram Csoport néven működik a jövőben.
Ipar 4.0-ról kezdőknek és haladóknak
Néhány évvel ezelőtt alig lehetett hallani az Ipar 4.0 koncepcióról, ma viszont már lépten-nyomon erről beszél szinte mindenki az iparban.
Gyors és egyedi algoritmusok a termelésütemezésben
Lehetetlen feladat a sok rendelés termelési tervbe illesztése a prioritások megtartása mellett?Sok a manuális módosítás és a monotonitás?
Különleges vegyi anyagok szén-dioxidból és öko-elektromosságból
Az Evonik és a Siemens azt tervezi, hogy megújuló forrásokból származó elektromos energia és baktériumok felhasználásával különleges vegyi anyagokat állít elő szén-dioxidból.