Harminc éves a magyar internet
1991-ben jegyezték be az első magyar domént, a sztaki.hu-t, és ezzel megnyílt az út a magyar internet előtt.

 

A harmincéves jubileumot az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) virtuális kerekasztallal ünnepelte, amin a magyar internetet megalapozó hálózatkutatási és internetfejlesztési szakemberek vettek részt. Bakonyi Péter, Csaba László, Martos Balázs, Horváth Nándor, Pásztor Miklós és Tétényi István munkája nélkül nem startolt volna el olyan gyorsan a magyar internet.

„Vámos Tibor behívott magához és azt mondta, »figyelj, Péter, a számítógép-hálózati kutatásokat is el kellene kezdeni«. Ez a hetvenes évek második felében volt" – idézte fel a hazai internet-fejlesztés kezdeteit Bakonyi Péter, a SZTAKI volt igazgatóhelyettese, idézve a SZTAKI volt igazgatóját. Bakonyi Péter bízta meg Csaba Lászlót a feladat szakmai irányításával.

Bakonyi szerint a SZTAKI a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején már aktív európai és amerikai kapcsolatokkal rendelkezett, a kutatók nemzetközi konferenciákra jártak. „Vint Cerffel (Vinton „Vint” Gray Cerf amerikai matematikus és informatikus, akire általában az Internet egyik alapító atyjaként hivatkoznak. Kulcsszerepet töltött be (vezetői és műszaki értelemben egyaránt) az internet, valamint a TCP/IP protokollkészlet megalkotásában.) nagyon jó viszonyban voltunk, meghívtuk őt Magyarországra."

 

 

„Azt gondoltuk, hogy későn vagyunk" – válaszolta Csaba László, a SZTAKI számítógép-hálózati kutatásainak egykori vezetője arra a kérdésre, hogy gondolták-e a magyar mérnökök, hogy világszinten kimondottan korán kezdik az országos internet-fejlesztést. Martos Balázs, a SZTAKI Akadémiai Számítástechnikai Infrastruktúra Főosztályának egykori vezetője kiemelte, hogy az első internetkapcsolat nem jöhetett volna létre a korai hálózatfejlesztések nélkül, ez egy lassan épített folyamat volt. „Az első bérelt vonal úgy volt, hogy 90-ben a SZTAKI érte el, hogy a Mellon Alapítvány támogassa ennek kiépítését, mert ezekben az időkben borzalmasan drága volt minden távközlési kapcsolat. Hazai pénzből nem állt annyi rendelkezésre, hogy nemzetközi bérelt vonalat lehessen megvalósítani."

Mit hozhat a következő harminc év?

Eddigre már működtek az e-mailek: Horváth Nándor, a SZTAKI egykori tudományos munkatársa Hollandiában építette ki azt a kapcsolatot, ami lehetővé tette az internetes levelezésbe való bekapcsolódást. Ehhez szükség volt a legfelsőbb szintű domén bejegyzésére, ami azért lett HU, mert ez volt Magyarország szabványos, kétbetűs kódja. „Az első e-mail, amit elő tudtam ásni, és már a UUCP-s levelezőrendszeren keresztül érkezett, az 1990. május 23-i. Ha voltak is előtte e-mailek, azok elvesztek valahol a különböző számítógépek között" – mondta Horváth.

„Ami ma már elképzelhetetlen, de lényegében ez történt: az összes létező platformon Assembly-programozás volt, tehát gépi nyelvi programozás zajlott, aminek megvoltak az előnyei és hátrányai" – idézte fel a korszak nehézségeit Tétényi István, a SZTAKI Internet Technológiák Osztályának egykori vezetője. Hozzátette: a nagygépes fejlesztések fontosak voltak ugyan, de a kliensoldali programozás is kiemelt fontosságúnak számított. „Óriási élmény volt, hogy távoli erőforrásokhoz hozzáfértünk távoli hálózatokon" – mondta Pásztor Miklós, a SZTAKI Hálózati Osztályának egykori munkatársa.

A jövő internetét illetően Bakonyi Péter azt mondta, az internet emberközelisége fogja meghatározni, milyen lesz a net tíz év múlva. Az utolsó működést illető változás 1995-ben volt, így tulajdonképpen az alkalmazások fogják meghatározni az internet jövőjét. „Mi a munkánkat befejeztük, a műszaki része működik, többet nem tudunk hozzátenni" – mondta Martos. Tétényi szerint szerves fejlődés várható, „más lesz a világ, mint amilyenben most élünk, ahogy tíz és húsz éve is más volt".

Kovács László, a SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának vezetője figyelmeztetett, hogy az internetre leselkedő egyik nagy veszély a hálózatok fedlarabolódása. „Új fejlemény, amit szerintem érdemes figyelemmel követni, hogy a világháló szétdarabolódik-e politikai okok miatt. Leválnak-e majd országok? Kína, Oroszország leválik-e? És a leválási pontoknál mekkora információszűrési technológiát fognak bevetni, mondjuk mesterséges intelligenciával, hogy szűrjék a tartalmak áramlását." Kovács szerint az egész világ megváltozik, ha ez így lesz.

Így nézhet ki a tenger melletti légiközlekedés jövője
A világ lakosságának 40 százaléka tengerparti településeken él. Számukra az amerikai Regent innovatív elektromos siklói elsőként kínálnak majd biztonságos, olcsó, nagy sebességű és kibocsátásmentes mobilitási megoldást.
A vállalatok jelentős részénél hiányzik az adatstratégia
Át kell gondolni az adatmenedzsment stratégiát, hogy profitáljunk az elmúlt évek digitális befektetéseiből – hívja fel a figyelmet „The Data Imperative” felmérésében a KMPG.
Adatvezérelt működés az iparban
Az adat teremti meg a kommunikációt nemcsak a gépek, hanem az emberek és a gépek között is.
Biztonságos felhőalapú adatmegosztás
Az Európai Unió adatvédelmi irányelveivel összhangban létrehozott, biztonságos és átlátható adatmegosztást lehetővé tevő digitális ökoszisztémához, a Gaia-X-hez a SZTAKI révén Magyarország is csatlakozott április végén.
Virtuális magánhálózatok védelme
Alaposan megfizethetünk a digitális világban a másokkal megosztott privát adatainkért: a magánéletünk lehet az ára.