Gondolkodni tanítják a drónokat
Azzal, hogy a drónok reakcióideje csökken, olyan összetett, komplikált feladatok megoldására is alkalmassá válnak, mint például a kötelékben történő, egymást támogató repülés.

 

A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. vezetésével lezajlott kutatás-fejlesztés eredményeként gyorsabbá, biztonságosabbá válnak és még több feladatra lesznek alkalmazhatók a vezető nélküli légi járművek (Unmanned Aerial Vehicle, UAV), közismert nevükön a drónok. Napjainkban egyre több feladatra alkalmaznak drónokat, amelyeknél komoly matematikai és technológiai kihívás a repülési misszió környezetében felbukkanó tárgyak azonosítása és valószínűsíthető mozgásuk előrejelzése. Az ütközések elkerülése a nagyobb anyagi károk és a személyi sérülések megelőzése miatt fontos feladat, ugyanakkor biztonsági és védelmi célokra a szándékos ütköztetések találati megoldásai is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, ami a projekt eredményeinek újabb felhasználási területét jelenti.

A hazai konzorcium által kifejlesztett új rendszer az összetett jel- és képfeldolgozást különleges távközlési módszerrel kombinálva új szintre emeli a robotjárművek ütközésvédelmét azáltal, hogy a különböző forrásból érkező információkat a drón – vagy épp a drónelhárítási rendszer – „gondolkodva és okosodva” dolgozza fel. A BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három tanszékével és az Astron Informatikai Kft.-vel együttműködve egy olyan radar-, video- és távközlési technológiát alkalmazó integrált megoldást hozott létre, amellyel a drón nem csupán környezete letapogatására képes, hanem a begyűjtött információk visszacsatolt, kognitív értelmezésére és használatára is. Ugyanakkor az alkalmazás megfordítása a „nem kívánatos”  drónok felderítését, kivédését és akár szabályozott leszállásra kényszerítését is lehetővé teszi.

A kísérleti fejlesztés révén a drónok tájékozódási és tartalomgenerálási képességei ugrásszerűen javulnak. A tanulással kombinált ütközésvédelmi próbák igazolták, hogy a radartechnológiával kombinált videotájékozódás – több száz méter hatótávolságú és centiméter pontosságú – környezeti analízise révén sikerült a számos különböző célú repülési misszió gyakorlatában is jól használható, hatékony rendszert létrehozni. Azzal, hogy a drónok reakcióideje csökken, olyan összetett, komplikált feladatok megoldására is alkalmassá válnak, mint például a kötelékben történő, egymást támogató repülés. További hasznosítási lehetőség, hogy a jelenlegi felderítő jellegű rendszerből nagy távolságú és nagy hatásfokú zavaró rendszer fejleszthető, vagy korszerű univerzális szenzor- és vezetési rendszer kombinációja alakítható ki, amely a frekvenciatartományban sikerrel le- és felskálázható.

 

A projekt a tervezett eredményeket az alábbi részterületek és rendszerek kidolgozásával érte el:
 
• 24GHz-es különleges 4D MIMO radar tesztberendezés, moduláris alrendszerekkel
 
• korszerű 20 megapixeles video jelfeldolgozás, intelligens képtanulással
 
• robusztus OFDM levegő-föld távközlés 50%-os hatótávolság kiterjesztéssel
 
• Linux bázisú integrált feldolgozó és szimulációs, illetve tervező szoftverrendszer
 
• sztochasztikus nem-paraméteres radar-jelfeldolgozás elmélete és algoritmusai
 
• UAV-flotta kooperatív kapcsolatai és navigációja, elméleti és kísérleti vizsgálatok

 

Kreatív munkaállomások, IoT-igazgatók és önjavító jövő
Ön mit csinálna másképp, ha előre látná a jövőt? A világszerte megkérdezett üzleti döntéshozók 66%-át arra sarkallja az iparban is egyre terjedő digitális startupok által keltett konkurenciaharc, hogy újabb befektetésekkel erősítsék meg digitális készségeiket.
Jogi személyiségek lehetnek a robotok
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól.
Egyszerűbb felügyelet az adatközpontokban
Az új alkalmazás proaktív módon, valós időben felügyeli a kritikus informatikai eszközöket, a fizikai veszélyeket, a környezeti kockázatokat, valamint az emberi hibákat, amelyek megzavarhatják a megbízható működést.
Újabb lehetőség a magyar űripar előtt
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához.
Vezetőváltás a hatvani Bosch-gyár élén
2017. január 1-től a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. gazdasági ügyvezetői igazgatói pozíciójában Volker Schillinget Wolfgang Stein váltotta.