Gondolatok és javaslatok a versenyképességhez
Magyarország eltökélt szándéka, hogy a „Made in Hungary” korszakból átlép az „Invented in Hungary” fejlettebb állapotába. Ezt követeli meg az ország versenyképességének növekedése, a jobb életszínvonal kialakításának igénye. A hazai multi- és nagyvállalatokat tömörítő EJMSZ elnökének, Dr. Ábrahám Lászlónak friss elemzése a versenyképesség növelése és az oktatás színvonalának emelése közti összefüggésekről, sürgős teendőkről.

 

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) szerint ezt a váltást csak úgy lehet végrehajtani, ha munkaintenzív állapotból tudásintenzív állapotba sikerül felfejleszteni magunkat. Ennek természetes és egyedüli lehetséges útja az oktatás minőségének és színvonalának folyamatos emelése. A mai gyártási folyamatok is már egyre inkább alkalmaznak robotokat, IT támogatott rendszereket, amelyek jelentősen átalakítják majd a munkaerő piacot és számos új, nagy szaktudást igénylő munkahely jön létre a rendszerek kitalálására, megépítésére, működtetésére, illetve karbantartására. Ezekhez képzett, hozzáértő szakemberekre lesz szükség, ami megköveteli azt is, hogy a leendő munkavállalók az átlagosnál jóval magasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezzenek

Mindezzel párhuzamosan alapkövetelmény a nyelvtudás erősítése. Kétségkívül a fiatalok – éppen az internet használata miatt – már jobb angolnyelvismerettel rendelkeznek, mint a szüleik, azonban ez a tudás a nagy átlagot tekintve messze nem elegendő. Magabiztosabbá kell válniuk idegen nyelvi közegben is, azaz képesnek kell lenniük az új információk megszerzésében, feldolgozásában, valamint a véleményük, álláspontjuk szabatos kifejtése terén is. Ennek megfelelően az idegen nyelvtanítás fejlesztését kiemelt területnek, feladatnak kell tekinteni az oktatáson belül.

 

Dr. Ábrahám László a hazai multi-és nagyvállalatokat tömörítő Együtt a jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke

 

Tény, hogy napjainkban a hazai oktatási szféra nagyon alulfinanszírozott. Ez igaz mind GDP arányosan, mind ráfordítás/fő alapon is. Erre rakódik teherként az a szomorú helyzet, hogy a tanári gárda drasztikusan elöregedett. A korfa nagyon egészségtelen. Alig 2-4 éven belül az oktatók tömegesen vonulnak nyugdíjba, miközben alig-alig van utánpótlásuk. A fiatalok ugyanis nem választják a pedagógus szakokat, vagy ha mégis elvégzik azokat, akkor sokan mégsem a tanári/oktatói pályán helyezkednek el.

Az előbbieket tetézve további jelentős hátrányt okoz az is, hogy a jelenleg használt tananyagok jelentős részben korszerűtlenek. Hovatovább az oktatási metodika is elavult, sőt már valójában kontraproduktív!  Nem kérdés, hogy jelentős változásra lenne szükség ezen a téren is.

Az oktatás további súlyos gondja, hogy nincsenek igazán szakkörök, ahol a diákok az érdeklődésüknek megfelelően, mélyebben, részletekbe menően foglalkozhatnának az őket érdeklő, kedvenc témaköreikkel. Ez különösen súlyos és nehezen orvosolható a STEM területén, ahol laborok, eszközök és sokszor még a képzett pedagógusok is hiányoznak.

A fentiek alátámasztásaként ide kívánkozik az Oktatási Hivatal által publikált grafikon, amely a végzettségüknek megfelelően alkalmazott friss diplomások kezdő fizetéseit rangsorolja a 2017-ben végzett (ez a legfrissebb adat) egyetemistákra vonatkoztatva.

 

 

A grafikonból jól látszik, hogy az IT és a műszaki végzettségű fiatalokat mind anyagi, mind erkölcsi (szakmai) szempontból magasan elismerik. Ellenben pedagógusok már közel sincsenek ilyen jó helyzetben. Ennek tükrében nincs is mit csodálkozni azon, hogy a fiatalok nem választják a tanári pályát. Egyszerű a döntés a számukra a munkahely kiválasztásakor, ha dupla fizetésért is el tudnak helyezkedni egy vállalatnál, akkor miért mennének tanítani egy oktatási intézménybe? Ráadásul a munkahelyi hangulat is sokszor összehasonlíthatatlanul jobb az előbbinél, mint az utóbbinál. Ez az elszívó hatás a STEM területén a legerősebb, de nem csak ott jelentkezik! A bölcsész nyelvtanároknál is látható, hogy inkább választják a sokkal jobban fizető idegen nyelvű szolgáltató központok állásajánlatait, mint az iskolák katedráit.

Noha mind az IT mind a műszaki állások igen keresettek, mégis hiány van a jelentkezőkből. Ennek több oka is van:

  • Az első és legjobban kimutatható a demográfiai hatás, miszerint az érettségizők száma jelentősen csökkent és ez a tendencia még nem állt meg. 
  • A másik lényeges hatás a fiatalok elriasztása a STEM területektől. Itt „alapos munkát” végeznek azok a kiégett és motiválatlan tanárok, akiknek sikerül a fizikát és a matematikát megutáltatni a gyerekekkel, és ezzel a műszaki és informatikai munkára alkalmas fiatalokat messzire elüldözni a pályától. Külön gond az is, hogy sajnos csak kevés lány érdeklődik a STEM szakok iránt, pedig esetenként még sokkal jobb és precízebb mérnökök is lehetnének, mint fiú kortársaik.
  • A harmadik ok az egyetemi lemorzsolódás, ami az Oktatási Hivatal felmérései alapján 30-40%-ra tehető.  Ez szintén az oktatási rendszer hibáira világít rá: a diákok nem kellő alapismeretekkel kerülnek be a különböző szakokra, maga a felsőoktatás sem alkalmazkodott az új generációk tanulási szokásaihoz, illetve egyre több az olyan kontraszelektálódott oktató, akik nem a szakma élvonalát képviselik. Nem segít a helyzeten az egyetemi laborok korszerűtlensége sem.

A duális képzés igyekszik megoldást kínálni erre a helyzetre, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a képzési modell optimális esetben is csak a teljes hallgatóság 7-9%-át éri el, azaz a többség egyáltalán nem vesz részt benne. 

A fentiek alapján jól látható, hogy számos gond van és már a 24. órában járunk. Ha nem tesszük rendbe ma az oktatást – ami természetesen egy hosszan kialakuló folyamat eredménye lehet csak –, akkor a jövőnket veszélyeztetjük.

Mit kellene tenni?

Három fontos ponton kell sürgősen beavatkozni!

  1. Az összes köz- és felsőoktatásban oktató tanár és pedagógus fizetését a versenyszférával összemérhető szintre kell emelni. Ezzel párhuzamosan megfelelő követelményrendszert kell kialakítani a tanárokkal szemben, hogy az alkalmatlanok kihulljanak, a vonzó fizetés viszont már becsábíthassa a friss, fiataltehetségeket vagy a korábban pályát elhagyó, de tapasztalt és hivatásukat szerető tanárokat
  2. Az oktatási anyagok azonnali korszerűsítésre szorulnak és az oktatási módszereket is a 21. századi színvonalhoz kell igazítani. Ez a teljes nevelési spektrumra vonatkozik (általános iskola, középiskola és felsőoktatás is). A korszerűsítésre jó példa az AMCHAM honlapján megtalálható Elektronikai gyártástechnológia című könyv. A STEM területén a teljes vertikumban laborokat (benne eszközöket) és kapcsolódó tanrendi, szakköri képzéseket kell kialakítani, megfelelő tanári gárdával, hogy a műszaki és informatikai szakirányt minél többen válasszák.
  3. A szakképzésben és a felsőoktatásban az iskolák és a cégek számára közös eszközbeszerző pályázatot kell kiírni, amelyben az iskola lenne a kedvezményezett, a területileg hozzákapcsolódó cég pedig a konzorcium vezetője, hogy valóban a szükséges és korszerű eszközöket kapják meg a szakképző intézmények, az egyetemek laborjai, illetve műhelyei.
Sztárszakma lehet az adatközponti rendszermérnök
Az informatikai beruházások volumenét nem tépázta meg a koronavírus-járvány, inkább azok fókuszában volt tapasztalható átrendeződés az utóbbi két hónapban – derül ki a Hewlett Packard Enterprise szakértői véleményéből.
Plazmaszétválasztó kártyák rugalmas és költséghatékony gyártása
A Roche által kifejlesztett Cobas plazmaszétválasztó kártyával (PSC) a korábbi eljárásokhoz képest egyszerűbben és pontosabban vizsgálhatók, illetve figyelhetők meg a HIV-betegek, különösen távoli elszigetelt helyeken, mivel ezeknek a kártyának köszönhetően a vérplazmamintákat a laboratóriumba történő szállítás közben most első ízben nem kell többé hűteni.
Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.
Újra kell értékelni a globális beszállítói láncokat
Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét.
A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatja a megszakadt szezont
"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont."- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.