Fontolnak, haladnak
A negyedik ipari forradalom manapság sok esetben még költséges vívmányait az ipar 4.0 hazájában, Németországban, illetve a modernizációs trendeket aktívan monitorozó és követő Egyesült Államokban és Japánban is csak alapos mérlegelés után, több ütemben integrálják a világ vezető nagy- és középvállalatai is.

 

Alig száz éve estek túl a villamos energiának a tömegtermelés szolgálatába állításán, majd a 20. század második felében az információs technológia ipari megoldásokba integrálásán, ha meg akarják tartani a versenyelőnyüket, a vállalatoknak a digitalizációs technológiák által fémjelzett negyedik ipari forradalom új kihívásaival kell lépést tartani. Felkészülten várják a 21. század kihívásait, legalábbis saját megítélésük szerint, a technológiai megoldásokat szállító vállalatoknak ugyanakkor alig harmada, a gyártócégeknek pedig csak mintegy hatoda élesített a negyedik ipari forradalom vívmányait a vállalati kultúrába integráló hosszú távú stratégiát.

Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég készített az idei év elején, 300 amerikai, német és japán cég bevonásával. A digitalizáció iránti elköteleződés egyre gyorsuló üteme nyilvánvaló volt az országonként száz megkérdezett döntéshozó válaszaiból: az amerikai és a német vállalatok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy 2015 során a korábbinál jelentősebb mennyiségű ipar 4.0 alkalmazást telepített.

 


A negyedik ipari forradalmat fémjelző megoldások a vállalatok minden szegmensét megreformálhatják, a legalsó szinttől a felső vezetésig.


 

A digitalizációs alkalmazások jelentős részét – például a munkafolyamatok valós idejű, távoli helyszínekről való megfigyelését, a távvezérlési, illetve távjavítási alkalmazásokat, a munkafolyamatok adathalászattal való hatékonyabbá tételét – a cégek jelentős részénél ha akarnák sem tudnák kihasználni. Mindehhez ugyanis egyelőre hiányoznak a megfelelően képzett alkalmazottak, vagy épp a géppark, a gyártósor szorulna jelentős átalakításra. Egyre gyorsuló ütemben nyernek azonban teret olyan újítások, amelyekből a modernizációs folyamatok bármely stádiumában lévő vállalat profitálhat.

Azonnali eredmények nyomában

A digitális teljesítmény- és minőségmenedzsment bevezetéséhez például alig kell változtatni a meglévő infrastruktúrán. A rendszer ezért egyszerűen és gyorsan szállít eredményeket. Mindezt úgy, hogy azokat a vállalati folyamatokat és informatikai megoldásokat egyesíti, amelyek segítségével lehetőség nyílik a szervezetek működésének elemzésére.

A digitális keretrendszerben a vállalati felső és középvezetők az elemzőkkel együtt egységes felhasználói felületeken férnek hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek a stratégiai és operatív tervezéshez, a megvalósult tervek felülvizsgálatához és az utóbbihoz kapcsolódó jelentések készítéséhez szükségesek. A McKinsey által vizsgált cégek némelyike például 20-50 százalékos teljesítménynövekedést ért el egy egyszerű digitális tájékoztató tábla segítségével.

A karbantartás-előrejelzés nem egészen új vívmány, az öntanuló géppark és a felhőszolgáltatások segítségével az utóbbi években ugyanakkor az alkalmazás előtt teljesen új dimenziók nyíltak. A „digitális karbantartók” növelik a gépek rendelkezésre állási idejét, precíz és hatékony beavatkozásuk akár 10-15 százalékkal is csökkentheti a karbantartási költségeket. Hasonló költségmegtakarítást lehet elérni a teljes körű hozam- és energia-optimalizációt lehetővé tevő alkalmazások segítségével. Az efféle funkciókat használó gyártók azonnali visszacsatolást kapnak például költségeik megtérüléséről. Az adatok azonnali felhasználása valós időben igazítja a kínálatot az aktuális kereslethez.

 


Sokan a bérköltségek csökkenését várják az automatizálás kiterjesztésétől, miközben rövid távon a robotizálás inkább a biztonság növeléséhez járul hozzá.


 

A McKinsey által vizsgált vállalatok elsősorban az energiafelhasználás hatékonyabbá tételébe, a valós idejű gyártásoptimalizációba, a távvezérlési megoldásokba, valamint a digitális teljesítmény- és minőségmenedzsmentbe fektettek. A cégek a meglehetősen költséges beruházásokkal a digitalizáció iránt leginkább elhivatott gazdaságokban is fontolva haladnak, még ha optimisták is a hosszú távú megtérülést illetően. Ipar 4.0 megoldások telepítésére a kutatás-fejlesztésre elkülönített keretnek a cégek Amerikában a 17, Németországban a 13 százalékát, míg Japánban mindössze a tizedét fordítják.

Átszervező erő

Lassan igazodik az ipar digitális forradalmához a vállalati struktúra is. Korántsem általános például, hogy a vállalatok kizárólag a digitalizációs folyamatokra összpontosító felelőst alkalmazzanak. A modernizáció megtervezését leggyakrabban a gazdasági osztályvezetők feladatköréhez csapják hozzá, máskor az ügyvezető igazgatók személyesen felügyelik a költséges újítások bevezetését. A kizárólag a digitalizációért felelős vezetők kijelölése a modernizáció katalizátora lehetne – a témában a Harvard Business Review című amerikai gazdasági folyóiratban nemrégiben megjelent összefoglaló szerint.

A digitalizációért felelős felső vezetők (Chief Digital Officerek, vagyis CDO-k) a hagyományos menedzsereknél gyarkabban kerülik meg a bürokratikus útvesztőket elősegítve ezzel az innovatív gazdasági döntéseket. Nagyobbnak bizonyul a kezdeményező készségük és az elhivatottságuk is, illetve könnyebben alkalmazkodnak a hallgatóság változó összetételéhez. Mindezek a hagyományos vállalatirányítóknál alkalmasabbá teszik őket arra, hogy a cégeket a digitális átalakulás nehézségein átsegítsék.

A megfelelően képzett és kellően elszánt szakemberek hiánya – a részlegek közötti együttműködés hiányán és a kiberbiztonsági aggodalmakon túl – a McKinsey-féle felmérésben is dobogós helyen szerepelt az ipari átalakulás nehézségei között. A digitalizációt kívül-belül értő szakemberek iránti igényt tovább növeli az ipar 4.0 megoldásai által termelt óriási mennyiségű adathalmaz. Utóbbinak a begyűjtése és kezelése a vállalati erőviszonyokat is jelentősen módosíthatja.

A hagyományos vállalati struktúrában a megrendelők fejével gondolkodni vagy legalábbis ezt magáról elhitetni képes, évtizedes tapasztalattal bíró vezetők kezében összpontosult az irányítás. Az ipar 4.0 alkalmazások azonban azoknak a szakembereknek a kezébe adhatják a stratégiai döntéseket, akik értelmezni és használni tudják a 21. századi digitális rendszerek által gyűjtött irdatlan mennyiségű adatot. 

Új szakaszba lép az ember-gép kapcsolat
A Dell Technologies jelentése szerint 2030-ra minden vállalat technológiai szervezetté válik, és már most el kell gondolkozniuk infrastruktúrájuk és munkaerejük „jövőállóságán”.
Alapjaiban változik az adatkezelés módja
Az Európai Unió 2018 májusától hatályos Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) értelmében a cégeknek teljes működésükre vonatkozóan kell újraszabályozniuk adatkezelési folyamataikat.
Kétszámjegyű növekedéssel számol a robotipar
Az idén közel húsz százalékkal nő a robottechnológiai beszerzésekre fordított összeg a informatikai és távközlési piackutatással foglalkozó amerikai International Data Corporation (IDC) kimutatása szerint.
A mesterséges intelligencia lesz a jövő legnagyobb üzlete
A világ GDP-je 2030-ban 14 százalékkal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dollár növekedésnek felel meg. Ez több, mint Kína és India jelenlegi gazdasági teljesítménye együttvéve.
Speciális szaktudást vett az ABB
A Keymile technológiai cég kommunikációs hálózatokat fejlesztő üzletágának felvásárlásával az ABB tovább erősíti digitális portfólióját. A tervek szerint a tranzakció 2017 harmadik negyedévében zárul le.