Fontolnak, haladnak
A negyedik ipari forradalom manapság sok esetben még költséges vívmányait az ipar 4.0 hazájában, Németországban, illetve a modernizációs trendeket aktívan monitorozó és követő Egyesült Államokban és Japánban is csak alapos mérlegelés után, több ütemben integrálják a világ vezető nagy- és középvállalatai is.

 

Alig száz éve estek túl a villamos energiának a tömegtermelés szolgálatába állításán, majd a 20. század második felében az információs technológia ipari megoldásokba integrálásán, ha meg akarják tartani a versenyelőnyüket, a vállalatoknak a digitalizációs technológiák által fémjelzett negyedik ipari forradalom új kihívásaival kell lépést tartani. Felkészülten várják a 21. század kihívásait, legalábbis saját megítélésük szerint, a technológiai megoldásokat szállító vállalatoknak ugyanakkor alig harmada, a gyártócégeknek pedig csak mintegy hatoda élesített a negyedik ipari forradalom vívmányait a vállalati kultúrába integráló hosszú távú stratégiát.

Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég készített az idei év elején, 300 amerikai, német és japán cég bevonásával. A digitalizáció iránti elköteleződés egyre gyorsuló üteme nyilvánvaló volt az országonként száz megkérdezett döntéshozó válaszaiból: az amerikai és a német vállalatok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy 2015 során a korábbinál jelentősebb mennyiségű ipar 4.0 alkalmazást telepített.

 


A negyedik ipari forradalmat fémjelző megoldások a vállalatok minden szegmensét megreformálhatják, a legalsó szinttől a felső vezetésig.


 

A digitalizációs alkalmazások jelentős részét – például a munkafolyamatok valós idejű, távoli helyszínekről való megfigyelését, a távvezérlési, illetve távjavítási alkalmazásokat, a munkafolyamatok adathalászattal való hatékonyabbá tételét – a cégek jelentős részénél ha akarnák sem tudnák kihasználni. Mindehhez ugyanis egyelőre hiányoznak a megfelelően képzett alkalmazottak, vagy épp a géppark, a gyártósor szorulna jelentős átalakításra. Egyre gyorsuló ütemben nyernek azonban teret olyan újítások, amelyekből a modernizációs folyamatok bármely stádiumában lévő vállalat profitálhat.

Azonnali eredmények nyomában

A digitális teljesítmény- és minőségmenedzsment bevezetéséhez például alig kell változtatni a meglévő infrastruktúrán. A rendszer ezért egyszerűen és gyorsan szállít eredményeket. Mindezt úgy, hogy azokat a vállalati folyamatokat és informatikai megoldásokat egyesíti, amelyek segítségével lehetőség nyílik a szervezetek működésének elemzésére.

A digitális keretrendszerben a vállalati felső és középvezetők az elemzőkkel együtt egységes felhasználói felületeken férnek hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek a stratégiai és operatív tervezéshez, a megvalósult tervek felülvizsgálatához és az utóbbihoz kapcsolódó jelentések készítéséhez szükségesek. A McKinsey által vizsgált cégek némelyike például 20-50 százalékos teljesítménynövekedést ért el egy egyszerű digitális tájékoztató tábla segítségével.

A karbantartás-előrejelzés nem egészen új vívmány, az öntanuló géppark és a felhőszolgáltatások segítségével az utóbbi években ugyanakkor az alkalmazás előtt teljesen új dimenziók nyíltak. A „digitális karbantartók” növelik a gépek rendelkezésre állási idejét, precíz és hatékony beavatkozásuk akár 10-15 százalékkal is csökkentheti a karbantartási költségeket. Hasonló költségmegtakarítást lehet elérni a teljes körű hozam- és energia-optimalizációt lehetővé tevő alkalmazások segítségével. Az efféle funkciókat használó gyártók azonnali visszacsatolást kapnak például költségeik megtérüléséről. Az adatok azonnali felhasználása valós időben igazítja a kínálatot az aktuális kereslethez.

 


Sokan a bérköltségek csökkenését várják az automatizálás kiterjesztésétől, miközben rövid távon a robotizálás inkább a biztonság növeléséhez járul hozzá.


 

A McKinsey által vizsgált vállalatok elsősorban az energiafelhasználás hatékonyabbá tételébe, a valós idejű gyártásoptimalizációba, a távvezérlési megoldásokba, valamint a digitális teljesítmény- és minőségmenedzsmentbe fektettek. A cégek a meglehetősen költséges beruházásokkal a digitalizáció iránt leginkább elhivatott gazdaságokban is fontolva haladnak, még ha optimisták is a hosszú távú megtérülést illetően. Ipar 4.0 megoldások telepítésére a kutatás-fejlesztésre elkülönített keretnek a cégek Amerikában a 17, Németországban a 13 százalékát, míg Japánban mindössze a tizedét fordítják.

Átszervező erő

Lassan igazodik az ipar digitális forradalmához a vállalati struktúra is. Korántsem általános például, hogy a vállalatok kizárólag a digitalizációs folyamatokra összpontosító felelőst alkalmazzanak. A modernizáció megtervezését leggyakrabban a gazdasági osztályvezetők feladatköréhez csapják hozzá, máskor az ügyvezető igazgatók személyesen felügyelik a költséges újítások bevezetését. A kizárólag a digitalizációért felelős vezetők kijelölése a modernizáció katalizátora lehetne – a témában a Harvard Business Review című amerikai gazdasági folyóiratban nemrégiben megjelent összefoglaló szerint.

A digitalizációért felelős felső vezetők (Chief Digital Officerek, vagyis CDO-k) a hagyományos menedzsereknél gyarkabban kerülik meg a bürokratikus útvesztőket elősegítve ezzel az innovatív gazdasági döntéseket. Nagyobbnak bizonyul a kezdeményező készségük és az elhivatottságuk is, illetve könnyebben alkalmazkodnak a hallgatóság változó összetételéhez. Mindezek a hagyományos vállalatirányítóknál alkalmasabbá teszik őket arra, hogy a cégeket a digitális átalakulás nehézségein átsegítsék.

A megfelelően képzett és kellően elszánt szakemberek hiánya – a részlegek közötti együttműködés hiányán és a kiberbiztonsági aggodalmakon túl – a McKinsey-féle felmérésben is dobogós helyen szerepelt az ipari átalakulás nehézségei között. A digitalizációt kívül-belül értő szakemberek iránti igényt tovább növeli az ipar 4.0 megoldásai által termelt óriási mennyiségű adathalmaz. Utóbbinak a begyűjtése és kezelése a vállalati erőviszonyokat is jelentősen módosíthatja.

A hagyományos vállalati struktúrában a megrendelők fejével gondolkodni vagy legalábbis ezt magáról elhitetni képes, évtizedes tapasztalattal bíró vezetők kezében összpontosult az irányítás. Az ipar 4.0 alkalmazások azonban azoknak a szakembereknek a kezébe adhatják a stratégiai döntéseket, akik értelmezni és használni tudják a 21. századi digitális rendszerek által gyűjtött irdatlan mennyiségű adatot. 

Tovább bővíti győri üzemét az Audi
Peter Kössler, az Audi Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke bejelentette: két hét múlva kezdődik az elektromotorok és az új járműmodell, a Q3-as egyes elemeinek gyártása. A sorozatgyártás pedig jövőre, illetve a Q4-es típusé 2019-ben kezdődhet el Győrben.
Átadták a szegedi lézerközpontot
Orbán Viktor Magyarország modern kori története legnagyobb tudományos beruházásának nevezte a szegedi lézerközpontot az épületkomplexum átadásán kedden. A projekt költségvetésének 85 százalékát az Európai Unió biztosította.
Versenyelőnyt hozhat a digitális IQ
A cégek riasztó arányban vallanak kudarcot abban a tekintetben, hogy nem képesek a digitális technológiai beruházásaikat üzleti eredményekre váltani – mondja Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokat vezető cégtársa.
Ablak a digitális világra
A Budapesti Vásárközpontban május 9-12. között megrendezett Mach-Tech szakkiállításon a legtöbb kiállító nem csupán eszközkínálatában, hanem standjának arculatában is hangsúlyozta elköteleződését a negyedik ipari forradalom és a digitális jövő iránt.
Most megéri az innovációba fektetni
Vásároljon most egy Solidworks licencet és növelje befektetése értékét egy további ingyenes Solidworks szoftverrel!