Erős kisugárzás
Az energetikában jártas szakemberek többsége az atomenergiát annak ellenére „tisztának” tartja, hogy a hat éve atomkatasztrófát okozó fukushimai erőmű környezetében a mai napig nem sikerült megfelelően gondoskodni a radioaktív hulladék eltakarításáról.

 

Hat év után idén februárban új rekordokat döntött a szökőár miatt megrongálódott, majd katasztrófát okozó fukushimai erőmű környezetében a radioaktív sugárzás. Szakértők a három sérült reaktor egyikének a szivárgásával magyarázzák, hogy az atomerőmű környezetében percenként annyi radioaktív sugárzással szennyeződik a levegő, ami elkerülhetetlenül halálhoz vezet. Miközben 8-10 sievertnyi egyszeri adagtól az emberi szervezet néhány nap leforgása alatt felmondja a szolgálatot, a sérült fukusimai reaktorokból óránként több mint 500 sievertnyi sugárzás  távozik – közölte február elején a Guardian brit napilap. Ez még a katasztrófa helyszínén dolgozó legstrapabíróbb távvezérlésű robotokat is kinyírja nem egészen két óra alatt.

A robotika felkent hazájától eleve minimum meghökkentő, hogy az atomerőmű-baleset idején, 2011 márciusában egyetlen olyan robotot sem tudtak felmutatni, amely a kárrendezésben zászlóvivő lehetett volna. Nemhogy a romok eltakarítására, a szigetországban a katasztrófa helyszínének az alapos felmérésére alkalmas berendezés sem akadt – derült ki Timothy Hornyaknak a témában a Science tudományos folyóiratban tavaly márciusban megjelent cikkéből. A fukushimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Company (Tepco) szakemberei az első munkagépeket az amerikai hadseregtől kérték végül kölcsön. Az első japán robot csak hónapokkal később, 2011 nyarán állt munkába. Igaz, azóta tucatnyi különböző típust is fejlesztettek.

A romok eltakarítása mégsem halad a vártnak megfelelően. Noha a veszélyes hulladékot, elsősorban radioaktív hűtővizet és egyéb folyadékot a takarítórobotok folyamatosan tartályokba gyűjtögetik, az épületkomplexum – nem egészen hűlt – helye köré gyűjtött tengernyi hordóból folyamatos a szivárgás. Olyannyira, hogy a sugárzás az utóbbi években folyamatosan mintegy 20-25 sievert volt óránként. Ezek után nem meglepő, hogy a fukushimai atomkatasztrófát 7-es fokozatúnak minősítették: eszerint a japán atomerőmű-baleset hosszú távú következményei az 1986-os csernobili atomkatasztrófáéval vetekszenek.

A paksi atomerőmű bővítése miatt amúgy is felfokozott magyarországi kedélyeket Csernobil réme már csak azért is tovább borzolhatja, mert a fukushimai – és általában az összes japán – atomerőművet amúgy a jelenleg üzemben lévő reaktorok legbiztonságosabbjainak tartották. Ehhez képest a Green World orosz környezetvédelmi szervezet – Viktor Alejnyikov kiugrott atommérnök beszámolóira alapozva – tavaly nyílt levélben fordult a Dumához egy Szentpétervár közelében épülő, egyáltalán nem mellesleg a szintén az oroszok által építendő Paks II prototípusául szolgáló atomerőmű biztonsági kockázatai kapcsán.

Tiszta haszon

Az amúgy meglehetősen komoly aggályok ellenére atomenergiára – a szakemberek jó részének egybehangzó véleménye szerint – egyelőre elengedhetetlenül szükség van. Miközben a megújuló energiaforrások némelyike, mint a szél- vagy a napenergia a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett megbízhatatlan, mások pedig, mint a geotermikus energia nem elég hatékonyak vagy túlságosan drágák, a világ villamosenergia-fogyasztása 1970 és az ezredforduló között megduplázódott, 2030-ig pedig további 50 százalékkal nő majd. Az emberiség – a Világbank adatai alapján – a jelentősen megnövekedett energiaigény mintegy háromnegyedét a gyorsuló ütemű klímaváltozás ellenére is fosszilis energiaforrások égetésével fedezi. Ennek következményei sokak szerint már ma is komolyabbak az eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófákénál is.

Egy problémamentesen működő atomerőmű kevesebb radioaktív anyagot bocsát a környezetbe, mint a hagyományos szénerőművek – állította némiképp provokatívan a témában a Fizikai Szemlében 2003-ban megjelent tanulmányában Vidovszky István az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A szénerőművekben elégetett fűtőanyag ugyanis kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz radioaktív anyagokat, tóriumot, uránt is. Noha a szóban forgó anyagok aránya a bányászott nyersanyagban elhanyagolható, „a szénerőművek üzemanyag-fogyasztása 10-20 milliószorosa az azonos teljesítményű atomerőművek uránfogyasztásának, ráadásul az atomerőművekben keletkező radioaktív anyagok többsége nem kerül a környezetbe, míg szénerőművekből viszont igen”, miután azok közvetlenül a légkörbe ürítik az égéstermékeiket.

Hasonló logika mentén jutott tavaly tavasszal az amerikai Wired magazin újságírója arra, hogy miközben az Egészségügyi Világszervezet kalkulációi alapján a világ (eddigi) legtöbb áldozatot követelő atomerőmű-balesete összesen mintegy 4 ezer ember idő előtti halálát okozta 1986 óta, „a szénerőművek kéményeiből távozó szennyező korom és por hozzávetőleg 7500 emberéletet követel az Egyesült Államokban évente”. Csernobil áldozatai közé a robbanás közvetlen környezetében dolgozókat, valamint a háttérsugárzás következtében daganatos betegségekben azóta elhunytakat egyaránt beleszámolták. 

Az atomenergia alapvető biztonságossága mellett korántsem csak atommérnökök és tudósok, hanem (kiugrott) környezetvédő-guruk is kiállnak. Patrick Moore Greenpeace-renegát, az emblematikus zöld szervezet kanadai szekciójának korábbi elnöke, erdőmérnök-ökológus – nagyjából az ezredforduló óta – úton-útfélen síkra száll az atomenergia mellett. Mint azt egy interjúban a HVG-nek 2008-ban elmondta, nemhogy gond nélkül élne egy atomreaktor közelében, attól sem esne kétségbe, ha a lakása „egy atomerőmű épületében lenne”. Egy amerikai tanulmány alapján pedig állította, „ugyanannyi idő alatt kevesebben sérülnek meg atomerőmű-balesetben, mint a mezőgazdaságban vagy a nehéziparban”.

Moore Csernobil kapcsán leszögezte, hogy nagyobb kárt okoztak a kitelepítések, mint maga a baleset, a Kijev környékére kényszerültek szociális helyzetének a megromlása ugyanis exponenciális mértékben növelte az alkoholbetegek és az öngyilkosok számát. Végül pedig hangsúlyozta, hogy az ukrajnaihoz hasonló balesetek ma már amúgy sem történhetnének meg, hiszen a reaktorblokkok tervezésénél mindent számítógépekre bíznak, így minimálisra csökken az emberi hibák lehetősége.

Rendszerhiba

Fukushimában nem is hibázott senki. Elég volt, hogy a természeti katasztrófa miatt létrejött tartós áramkimaradás gátolta a reaktorok hűtővizének az áramlását. A reaktorok legújabb, ma még legfeljebb csak papíron létező változataiban éppen ezért igyekeznek kiiktatni a hűtővíz-keringetésből az elektromosságot. Ha egyszer megvalósulnak, egy-egy ilyen újgenerációs blokkban a gravitációt használnák ki a hűtővíz – ekképp sem gépi, sem emberi beavatkozást nem igénylő – keringetésére.

A jövőbeli reaktorokat ráadásul teljes mértékben zárt rendszerben működtethetnék. Vagyis a már felhasznált uránból nem radioaktív hulladék keletkezne, hanem újra- (meg újra)hasznosítanák – elvileg. Igaz, a Wired magazin tavalyi beszámolójában azt is megemlítik, hogy – még ha az nem is a biztonsági kockázat – mégis van, ami az atomenergia ellen szól. Az óriási összegeket felemésztő, jóformán már a megújuló energiaforrások kiaknázásánál is drágább befektetés jóformán soha nem térül meg.

Kutatás-fejlesztést is hoz a Schaeffler új gyára
A Schaeffler-csoport 23,5 milliárd forintos beruházással épít gyárat Szombathelyen, 150 új munkahelyet teremtve, amelyhez a kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást nyújt.
A kontúrmérés új módja
A megoldás bonyolult kameratelepítés nélkül képes pontosan és gazdaságosan észlelni még a lapos tárgyakat, például a műanyag zacskókat is.
Különleges fejlesztéssel hódíthatnak az MI-megoldások
Az első, kereskedelmi forgalomban is elérhető, integrált, folyadékhűtéses szerverszekrény azon túl, hogy támogatja a nagy számításigényű feladatok elvégzését, hatékony energiafelhasználást is biztosít.
Megszűnő állások az automatizáció miatt
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) felmérte, hogy az automatizáció terjedése hány munkahelyet veszélyeztet, és mely szakmákat érint elsősorban az új technológiák bevezetése.
Digitáli(s)iker a gyártásban, termelésben és logisztikában
„Kedves uram, gratulálunk, Önnek gyönyörű szép digitális ikerpárja született.” – Mindez viszont legalább kilenc hónapot vett igénybe…