Építőipar 4.0 - tudják, mégsem teszik
Az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében - állítja a Roland Berger német stratégiai elemző és tanácsadó cég tanulmánya.

 

A vállalat szakértői Németországból, Ausztriából, és Svájcból 40 építőipari vállalat és építőanyag beszállító cég véleményét kérdezték a digitalizációban rejlő potenciálról, és arról, hogyan haladnak az alkalmazásával. A felmérés azt mutatja, hogy az építőipari vállalatok kevesebb mint 6 százaléka használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig.

Németországban az iparág termelékenysége mindössze 4 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, miközben a teljes német gazdaság termelékenysége 11 százalékkal nőtt ugyanazon időszak alatt, köszönhetően az ipar 34 százalékos és a másodlagos szektor 27 százalékos növekedésének.

A Roland Berger tanulmány négy kulcselemet határozott meg – a digitális adathasználat, a digitális hozzáférés a fogyasztókhoz és a beszállítókhoz, az automatizáció növelése és az összekapcsoltság kiterjesztése –, amelyeket kivétel nélkül alkalmazniuk kell a vállalatoknak az értéklánc teljes folyamatában a termelékenység maximalizálásához.

Az elemzés rámutatott, hogy az Építkezés 4.0 -t támogatandó és megkönnyítő több szoftvert és applikációt fejlesztettek már ki. Ezek a szoftverek akár 10 százalékot is lefaraghatnak a költségekből a beszerzés területén, amely leginkább gátja a digitális fejlődésnek. Az építőipari logisztikában pedig szoftveres segítséggel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van.

Az ilyen just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség, éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik. Ez most a munkaidejük akár 70 százalékát is kitöltheti. Hasonlóképpen az okos, összekapcsolt építőgépek is segítenek a kapacitás-kihasználás optimalizálásában.

A tanácsadó cég kiemelte a mobilalkalmazások jelentőségét is, amelyekkel az építőipari szereplőik teljes körűen kielégíthetik a megrendelők esetlegesen váltakozó igényeit. Az épület információs modell (BIM) pedig már most kiemelten fontos az építőiparban lehetővé téve a digitális szimulációt az építkezés előtt, csökkentve a tervezési hibákat és potenciális extra költségeket. A modell használatát néhány európai országban az állami infrastruktúra beruházások esetében ma már kötelezővé tették, 2020-tól Németországban is az lesz.

Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai stratégiája
Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket.