Ennyi idő alatt lesz piacképes mérnök a pályakezdőkből
Ma az egyik legnagyobb kihívás a hazai pályakezdő mérnökök esetében az, hogy az egyetemeken elsajátított elméleti tudást, hogyan képesek alkalmazni a gyakorlatban.

 

Az ismereteik javarészt megvannak arról, hogy mit kellene tenniük, de a rájuk váró feladatok megoldásához szükséges képességek, készségek még rendszeresen fejlesztésre szorulnak – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legfrissebb, 2021. májusában készített közös kutatásából, amely Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalat felsővezetőinek személyes megkérdezésén alapul.

A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás hatékonyságát, a piacra lépő friss mérnökök munkára való alkalmasságát javítandó a cégeknek és az egyetemeknek a jelenleginél jóval szorosabban kellene együttműködniük, mert a fiatalok a legmodernebb technológiákat, gyártási folyamatokat, illetve a projektmenedzsment szemléletet, az eredményes csapatmunkát és az egyéni döntéshozatal felelősségét kizárólag vállalati környezetben ismerhetik meg igazán.

Legalább 6-9 hónapra van szükség

„Jobban állunk, mint pár éve, de még messze az ideális állapot a hazai mérnökképzésben. Javult a pályakezdők nyelvtudása, a motiváltságuk, megalapozottabb az elméleti tudásuk, erősödött az informatikai hátterük, viszont a többség még mindig híján van a releváns szakmai tapasztalatoknak, gyakorlati tudásnak, így a problémamegoldó- és kooperációs képességük, a munkához való hozzáállásuk is fejlesztendő, ami sokszor azzal jár, hogy a belépés után 6-9 hónappal mondhatjuk egy-egy pályakezdő mérnökről, hogy tudásuk elérte a piacképes szintet, így a saját szakterületén teljes értékű munkát képes végezni az adott cégnél.” – emeli ki Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője, aki a nehézségek okait részben oda vezeti vissza, hogy az egyetemeken zajló oktatás tárgyi, személyi és költségvetési okokból nem képes lépést tartani a gyártó- és termelővállalatoknál zajló fejlődéssel.

 


A felmérés rámutat, hogy a műszaki felsőoktatás ma is a lehető legmagasabb szintű elméleti tudással igyekszik felvértezni a hallgatókat,


 

akik azonban a diplomaszerzés után szembesülnek azzal, hogy a meglévő tudásuk sokszor nem konvertálható át gyakorlati jártasságra valódi vállalati környezetben. Emiatt, a kutatásba bevont vállalati mérnökszakemberek egybehangzó állítása szerint egész korán meg kellene ismertetni a fiatalokat azzal, hogy a vállalati környezet ma mit vár el egy mérnöktől, legyen szó informatikai, építőipari, elektronikai, gépgyártó, vagy más gyártó-termelő szektorról. Az Ipar 4.0 korába lépve a naprakész tudással rendelkező, a trendeket követő szakemberekre van és lesz szükség, emiatt Magyarországon is másképpen kell a jövő mérnökeit felkészíteni az előttük álló szakmai kihívásokra – állítják egybehangzóan a megkérdezettek.

A válaszadó szakértők az egyetemek és a vállalatok szorosabb kooperációjában látják a hazai mérnökképzés-színvonal emelésének lehetőségét. Ennek keretében az egyetemek és a vállalatok olyan együttműködésekre léphetnének egymással, amelyek révén jobban felismerhetők és fejleszthetők lennének az oktatók és hallgatók most még hiányos gyakorlati ismeretei. A felsőfokú intézmények részéről ez megkövetelné, hogy tanáraik és diákjaik számára biztosítsák a továbbképzést, az önfejlesztést úgy, hogy a vállalatoknál vagy az egyetemi képzés keretében a vállalatok képviselőinek segítségével ismerhessék meg a legújabb technológiákat, megoldásokat, folyamatokat, és ezekkel frissíthessék lexikális tudásukat.

Másrészről a cégeknél a saját, gyakorlati-fókuszú képzéseik és gyakornoki programjaik során hangsúlyosabbá kell tenni a hozzájuk érkező, tanulni vágyó fiatalok körében a szakmai ismeretek megosztása mellett az olyan készségek fejlesztését is, mint a csapatmunkában való részvétel támogatása, a prezentációs készségek fejlesztése, az önálló projektfeladatok biztosítása, vagy a vállalaton belüli proaktív kommunikáció elősegítése. Az EJMSZ pont emiatt – felismerve ezt a szükségletet – is egy olyan, saját tantárgy létrehozásán dolgozik, amely ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését célozza meg.

A kutatásba bevont megkérdezettek többsége azt is kiemelte, hogy a fiatal mérnökök nyelvtudását – mint az egyik leginkább szükséges készséget – azzal lehetne erősíteni, ha bizonyos szakismereteket átadó interaktív egyetemi órák, vagy foglalkozások idegen nyelven zajlanának, így mindenki rá lenne szorítva arra, hogy ne az anyanyelvén fejezze ki a gondolatait, javaslatait. A mérnökök rugalmasabb, a piaci igényekre szabott képzését azért is látják egyre sürgetőbbnek és indokoltnak a vállalatokat képviselő válaszadók, mert a következő évek ipari trendjei még inkább azt vetítik előre, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése, a globális digitalizáció, a virtualizáció, a robotika fejlődése és az automatizálás teljesen átformálja a gyártó- és termelővállalatok működését. Ezek a folyamatok már zajlanak, és olyan szakembereket követelnek, akik gyorsan, hatékonyan adaptálják a különböző helyzeteket, kreatív problémamegoldók, valamint képesek folyamatosan megújulni, fejlődni.

(Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség és a Tech People közös online, vállalati kutatása 2021. májusában készült.)

Átadták a Knorr-Bremse budapesti vasúti Szerviz Központját
A 2,5 milliárd forint értékben 4 500 négyzetméteren megvalósult fejlesztésnek köszönhetően több mint 100 partnert szolgálhatnak ki komplex felújítási projektek keretében a magyar szakemberek Európa számos országában.
A rendszer alkalmazkodóképességének nincsenek határai
A Tárgyak Internete (IIOT) lehetővé teszi az individualizált termékek automatikus előállítását – akár egyetlen darabos gyártásban is. Teljesen új értelmet nyer az alkatrészek összeszerelésének folyamata.
A magyarok kedvenc elektromos autója
Hazánkban is egyre népszerűbbek az elektromos autók, köszönhető ez a növekvő környezettudatosságnak, az állami támogatásoknak és a dinamikusan bővülő töltő hálózatnak is.
Miért bízzunk az önvezető autókban?
Nem könnyű átengedni az irányítást egy gépnek, ezért a Bosch mérnökei azon dolgoznak, hogy nyugodt szívvel ülhessünk be az emberi beavatkozást nem igénylő járművekbe.
Elektrotechnikai tervezőszoftver kezdőknek és haladóknak
Megérkezett az új Eplan Platform 2022. Az új verzióval az Eplan az elektrotechnikai tervezés jövőjét mutatja be fókuszban a könnyű kezelhetőséggel.