Elismerik az Unió lézerkutatási programját
Az amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák (NASEM) ultragyors lézerekről szóló tanulmánya példaként állítja az Egyesült Államok elé az európai Extreme Light Infrastructure (ELI) programot, amelynek egyik pillére Szegeden valósul meg.

 

Mint írják, a „második lézerforradalom” jelenleg Amerikán kívül zajlik: az Európában már működő, épülőfélben lévő és tervezett lézerinfrastruktúrák összteljesítménye ötször annyi, mint az Egyesült Államokban vagy Ázsiában. A neves szakértőkből álló, és Phil Bucksbaum, a Stanford Egyetem professzora által vezetett bizottság amerikai kormányzati kutatási ügynökségek megbízásából készítette el tanulmányát.

Ebben többek közt azt is megállapítja: az Egyesült Államok egyre nagyobb lemaradásban van a csúcsintenzitású, ultrarövid impulzusokat szolgáltató lézerforrások fejlesztésében és hasznosításában. Bár nagy teljesítményű lézereket elsőként az Egyesült Államokban kezdtek fejleszteni, az utóbbi évtizedben ezek eredményei nyomán Európában és Ázsiában valósulnak meg olyan nagyberuházások, amelyek új szintre emelik a technológia hasznosítását az alap- és alkalmazott kutatások területén.

Az orvostudománytól a szerszámgépekig

A petawatt-léptékű impulzuslézerek megjelenése (egy petawatt – egymilliószor milliárd watt) alapjaiban változtatta meg a kutatási lehetőségeket. Ezek a lézerek a világ teljes elektromos teljesítmény-igényének csaknem 100-szorosát adják le a másodperc törtrésze alatt (kb. egy pikoszekundum, ami úgy viszonyul egy másodperchez, mint a másodperc a világegyetem korához). Ezek a fényforrások különleges laboratóriumi körülmények között lehetővé teszik nukleáris reakciók vezérlését, csillagok belsejében uralkodó hőmérséklet elérését vagy akár a légüres térből előállított anyag „csodáját”.

A nagy intenzitású lézerfény és az anyag kölcsönhatását feltáró tudományos eredmények pedig olyan területeken alkalmazhatók a gyakorlatban, mint az orvostudomány (pl. rákgyógyítás), a nanotechnológia, a környezetvédelem. Az iparban a robotlézerek például több feladatra programozhatók, mint a mechanikus szerszámgépek, és a nagy intenzitású impulzuslézerek különösen jól használhatók a precíziós gyártási feladatokban.

A tanulmány az új típusú lézerkutatási irányokat meghatározó nemzeti és regionális együttműködések közt egyedülálló kezdeményezésnek nevezik az ELI programot, amely a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában valósul meg, a három létesítményt pedig a hamarosan megvalósuló ELI Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ELI ERIC) vonja majd közös ernyő alá.

Ez összecseng a tanulmány végső, összegzésnek tekinthető ajánlásával: az Egyesült Államoknak programokat kell indítania a nagy intenzitású lézeres technológia és az abból fakadó tudományos és gyakorlati alkalmazások fejlesztésére, valamint érdemes részt vennie az ELI-hez hasonló külföldi létesítményekben folyó kutatásokban is. A tanulmány rámutat arra is, hogy a lézerberuházásoknak köszönhetően megerősödtek a lézertechnológiát fejlesztő európai vállalkozások, mint például. a One-five, a Femtolasers vagy a Lumera Laser.

Az ELI-vel kapcsolatban megfogalmazott álláspont Magyarország számára is kedvező, hiszen ahogy Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke egy tavaly decemberben folytatott konzorciumi tárgyalás eredményeként összegezte: ha az ELI megszerzi az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) minősítést, az a külső felhasználók bekapcsolódását is megkönnyíti a rendkívül költséges infrastruktúra hosszú távú fenntartásába.

A szegedi attoszekundumos lézerközpont megfelelő környezetet biztosít ahhoz, hogy laboratóriumi méretekben az ipari partnerek számára fejlesszenek különleges, nagy energiájú lézeres rendszereket, de már a lézerfejlesztés folyamata is többféle területen alkalmazható innovációt és gazdasági hasznot hozhat.

Gyárban sztár: öt fontos új ipari technológia
A legmodernebb technológiák és összekapcsolt eszközök használatával biztonságosabban és hatékonyabban működhetnek az üzemek, és átláthatóbb lesz a termelés.
A digitális korban is hatékony megoldás a PC-alapú automatizálás
Ma már Magyarországon is egyre több vállalatvezető ismeri fel azt, hogy a digitalizáció előbb-utóbb nélkülözhetetlenné válik a folyamatok ipar 4.0 elvek szerinti átszervezésében - mondja Perecz Tamás, a Beckhoff Automation magyarországi leányvállalatának ügyvezetője.
Alanyi jogon járó ösztöndíjat adna a gyáriparosok szövetsége
Új javaslattal állt elő a hazai szakképzés megújítására a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során.
Tűt a szénakazalban – RTLS megoldással
Az elmúlt években már nélkülözhetetlenné vált a logisztika minden ágában a logisztikai egységek (dobozok, ládák, raklapok stb.) vonalkódos vagy RFID azonosítókkal való ellátása és az azonosítók használatával az ellátási láncban való folyamatos követésük.
Sebezhető adatokból áll emberi énünk
Informatikai biztonságról ma már egyre szélesebb körben beszélünk - egészen a gyermekeinket és a családunkat fenyegető veszélyektől a social media profilunk adataival való visszaélésen át a vállalati információk megóvásáig.