Elindult az Unió navigációs rendszere
A brüsszeli testület arról számolt be, hogy a Galileo ingyenes navigációs, illetve hely- és időmeghatározási szolgáltatást fog nyújtani, amely a rendszer jeleit használó, autókba vagy okostelefonokba épített chipekkel vehető majd igénybe.

 

Ősszel kerültek piacra az első ilyen telefonok, 2018-ra pedig már az Európában forgalomba hozott új autók mindegyikébe beépítik a szükséges lapkakészleteket. A rendszer emellett biztonságos szolgáltatásokat tesz elérhetővé a közigazgatási szervek számára, és segíti a veszélyhelyzetek kezelését. A tájékoztatás szerint a Galileo földi infrastruktúrája és műholdjai már működésre készek. Jelei rendkívül pontosak lesznek, de még nem folyamatosan elérhetők, ezért a kezdeti szakaszban az amerikai GPS műholdas navigációs rendszerrel együttesen lesznek használhatók.

A közleményben jelezték: a következő években újabb műholdakat állít majd pályára az Európai Űrügynökség, aminek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer egésze a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni. Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest.

Közleményében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kiemelte, hogy a földrajzi helymeghatározás napjaink digitális forradalmának központi kérdése, az életünket átalakító új szolgáltatások alapja. "A Galileo megtízszerezi a helymeghatározás pontosságát, lehetővé teszi az ezen alapuló technológiák következő generációjának működését" – közölte Sefcovic, példaként említve az önvezető autókat, az összekapcsolt eszközöket és az okos városi szolgáltatásokat.

Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy "a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerének megépítése" bizonyítja "Európa technológiai kiválóságát, az európai szakértelmet és az elkötelezett törekvést a műholdas szolgáltatások biztosítására". "Egyetlen európai ország sem vihette volna ezt végbe egyedül" – tette hozzá.

A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az Európai Unió és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítse Európát az amerikai GPS műholdas navigációs rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.

Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai stratégiája
Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket.