Elindult az Unió navigációs rendszere
A brüsszeli testület arról számolt be, hogy a Galileo ingyenes navigációs, illetve hely- és időmeghatározási szolgáltatást fog nyújtani, amely a rendszer jeleit használó, autókba vagy okostelefonokba épített chipekkel vehető majd igénybe.

 

Ősszel kerültek piacra az első ilyen telefonok, 2018-ra pedig már az Európában forgalomba hozott új autók mindegyikébe beépítik a szükséges lapkakészleteket. A rendszer emellett biztonságos szolgáltatásokat tesz elérhetővé a közigazgatási szervek számára, és segíti a veszélyhelyzetek kezelését. A tájékoztatás szerint a Galileo földi infrastruktúrája és műholdjai már működésre készek. Jelei rendkívül pontosak lesznek, de még nem folyamatosan elérhetők, ezért a kezdeti szakaszban az amerikai GPS műholdas navigációs rendszerrel együttesen lesznek használhatók.

A közleményben jelezték: a következő években újabb műholdakat állít majd pályára az Európai Űrügynökség, aminek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer egésze a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni. Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest.

Közleményében Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kiemelte, hogy a földrajzi helymeghatározás napjaink digitális forradalmának központi kérdése, az életünket átalakító új szolgáltatások alapja. "A Galileo megtízszerezi a helymeghatározás pontosságát, lehetővé teszi az ezen alapuló technológiák következő generációjának működését" – közölte Sefcovic, példaként említve az önvezető autókat, az összekapcsolt eszközöket és az okos városi szolgáltatásokat.

Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy "a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerének megépítése" bizonyítja "Európa technológiai kiválóságát, az európai szakértelmet és az elkötelezett törekvést a műholdas szolgáltatások biztosítására". "Egyetlen európai ország sem vihette volna ezt végbe egyedül" – tette hozzá.

A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az Európai Unió és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítse Európát az amerikai GPS műholdas navigációs rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.

Robusztus, ipari alkalmazásokra tervezett eszköz
A Simatic ITP1000 táblagép különösen alkalmas szervizelési, gyártási, mérési és tesztelési feladatokhoz, valamint operátori vezérlés és megfigyelés céljára.
Kreatív munkaállomások, IoT-igazgatók és önjavító jövő
Ön mit csinálna másképp, ha előre látná a jövőt? A világszerte megkérdezett üzleti döntéshozók 66%-át arra sarkallja az iparban is egyre terjedő digitális startupok által keltett konkurenciaharc, hogy újabb befektetésekkel erősítsék meg digitális készségeiket.
Jogi személyiségek lehetnek a robotok
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól.
Egyszerűbb felügyelet az adatközpontokban
Az új alkalmazás proaktív módon, valós időben felügyeli a kritikus informatikai eszközöket, a fizikai veszélyeket, a környezeti kockázatokat, valamint az emberi hibákat, amelyek megzavarhatják a megbízható működést.
Újabb lehetőség a magyar űripar előtt
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához.