Elérheti a számítógépek memóriája az emberi agy kapacitását?
Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen. Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő.

 

A Manchesteri Egyetemen nemrég építettek egy szuperszámítógépet, hogy mesterséges intelligencia (MI) segítségével modellt készítsenek az emberi agy felépítéséről. A SpiNNaker nevű gép különlegessége, hogy egymillió darab, másodpercenként összesen 200 000 milliárd tranzakció végrehajtására képes processzorból épül fel, azaz több idegsejt valós idejű modellezésére képes, mint bármely korábban épített rendszer. A gép azért is számít újdonságnak, mert üzemelése sokkal jobban hasonlít az emberi agy működésére, mint egy hagyományos számítógépére. Az agy és a komputerek felépítése és működése azonban eddig is több hasonlóságot mutatott, főleg memória szempontjából. A memóriatermékek és technológiai megoldások globális piacvezetője, a Kingston Technology most sorra veszi, melyek is ezek pontosan, és a közeljövő technológiai trendjei milyen hatással lesznek rájuk.

Rövid távú memória

Nemcsak az emberi agy, a számítógép is rendelkezik rövid távú memóriával. Utóbbiaknál a rövid távú memória a RAM (Random-Access Memory) és a DRAM (Dynamic RAM) lapkának, azaz az ún. rendszermemóriának felel meg, az agyban pedig több milliárd sűrűn elhelyezkedő sejt alkotja. A rövid távú memória a komputer és az ember esetében is az azonnali feladatvégzésben segít. A gép kapcsán azonban a rendszer gyorsasága és teljesítménye a beépített memória kapacitásától is függ. Napjainkban 20 GB/s körül van az átlagos RAM-sávszélesség, a memória mérete pedig általában 8 GB körüli. A Kingston Technology szakértői szerint a sávszélesség 5 éven belül 40+ GB/s szintre nő majd a DDR5 memória tömeggyártásának köszönhetően, és ez a technológia 256+ GB kapacitású modulok készítését teszi majd lehetővé.

Kapacitás

Az emberi memória és a gépi memóriacsipek kapacitása egyaránt óriási, ám az ember még mindig megelőzi a gépeket ezen a területen. Viszont a technológiai fejlődés mértéke is számottevő: a Kingston SSD-k kapacitása például 32 GB-ról 7,6 TB-ra nőtt alig 10 év alatt, és az SSD teljesítményénél további jelentős növekedésre számítanak a vállalat szakértői. Ami a DRAM-memóriát illeti, a kapacitásnövekedést hozó DDR5 valószínűleg már jövőre megjelenik a piacon. Ez a technológia fontos előrelépést jelent, mivel az egyre szélesebb körben alkalmazott MI nagy számítási-teljesítményt igényel. Az MI által generált adatok kezeléséhez pedig nagyon nagy teljesítményű, gyors tárolókra és bőséges RAM-kapacitást nyújtó szerverekre lesz szükség. Ennek érdekében például a Kingston már most DRAM- és SSD-fejlesztési projekteken dolgozik MI-re szakosodott cégekkel.

A gépekhez képest az emberi memória becsült munkakapacitása eléri a 2,5 petabájtot, vagyis az 1 millió gigabájtot. Összehasonlításképpen: ha az agyunk a televízió digitális videórögzítőjéhez hasonló módon működne, a 2,5 petabájt 3 millió órányi, azaz 300 évnyi tévéműsor tárolására lenne elegendő. A Kingston SSD-technológiáért felelős vezetője, Tony Hollingsbee azonban úgy véli, jelenleg nincs valós igény ilyen méretű számítógépes tárkapacitásra, de az új alkalmazások megjelenésével a mostaninál várhatóan nagyobb maximális teljesítményre lesz szükség a jövőben.

Memóriavédelem

„Védelmi” szempontból az emberi emlékezőképességnek két fajtája van. Az explicit memória az, amit tudatosan használunk, például amikor felidézzük, hová tettük előző nap a bejárati ajtó kulcsát, míg az implicit memória működése nem feltétlenül tudatos: tudjuk, hogyan kell járni, de nem kell gondolkodnunk ahhoz, hogy járni tudjunk. Ugyanakkor minden ember megtanul egyszer járni, és elraktározza ezt a tudást a memóriájába. Az explicit és az implicit memória tehát ugyanazt a célt szolgálja: fenntartja agyunk „operációs rendszerének” stabil működését és védi a fontos emlékeket.

A komputereknél nagyon hasonló elven funkcionál a memóriavédelem, amit minden modern operációs rendszerbe beépítenek. Amikor egy program memóriát igényel a működéséhez, az operációs rendszer hozzárendeli a szükséges tárhelyet, és a memóriavédelemnek köszönhetően megakadályozza, hogy a program bármilyen más memóriához hozzáférjen. Számos helyzet van, amikor ez kiemelten fontos, például áramkimaradás esetén, ami adatvesztéssel jár, és a vállalatok számára hatalmas károkat okozhat. Ezért kezdték el vizsgálni a technológiai cégek, hogyan akadályozhatnák meg az adatvesztést áramszünet fellépésekor. Így született meg a nem felejtő DIMM-memória – a DRAM egy típusa –, amelynek célja, hogy az adatközpontokban ilyen helyzetben is biztosítsa a magas rendelkezésre állású IT-eszközök stabil működését.

A memóriavédelem azonban nemcsak az adatközpontok, hanem a PC-k és notebookok esetében is fontos. Legyen szó akár a világ legnagyobb szerverfarmjairól, akár okostelefonokról, a Kingston Technology által fejlesztett memóriák minden igényt kielégítenek annak érdekében, hogy az eszközök a lehető legjobban teljesítsenek, mi pedig biztonságban tudhassuk adatainkat. A vállalat évente összesen 14 trillió GB-nyi memóriát gyárt, a termékek megbízhatóságát pedig a cég tesztelési eljárása garantálja, amely a legkiterjedtebb az iparágban, és amelynek során a Kingston a komponenseket és tesztmodulokat a gyártás minden egyes szakaszában szigorú minősítésnek veti alá.

Mindenkinek van vesztenivalója
A kisvállalkozások mintegy 36%-a esett adatsérülés áldozatául 2019-ben a Kaspersky legújabb felmérése szerint. Ennek ellenére sokszor nem elégségesek a megelőzésük érdekében hozott biztonsági intézkedések.
Digitalizációról felsőfokon
A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég egy tavalyi elemzése szerint a digitális gazdaság 2025-ig akár 9 milliárd euróval is növelheti a hazai GDP-t, amennyiben Magyarország képes volna kihasználni a digitalizációban rejlő potenciált.
Innovatív újdonságok – gyakorlati, high-tech megoldások – autóipari trendek
A PERFORMA 2019 szakmai konferencián az innovációk, technológiai újdonságok bemutatása és testközelbe hozása kerül a középpontba. Olyan trendekről, megoldásokról értekeznek a jelenlevők, amelyek nagyban hozzájárulnak a magyar piac modernizációjához és fejlődéséhez.
Itt a vezeték nélküli kapcsolatok új korszaka
Húsz éve indult világhódító útjára a Wi-Fi, amit joggal nevezhetünk az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb technológiájának. Éppúgy az életünk része lett, mint a mobiltelefónia és a mobil internet.
Ipari adatgyűjtés – akár egyetlen mobiltelefonnal
Egy magyar startup, az OXO Labs 60 milliós tőkebefektetésével olyan felhasználóbarát és költségkímélő mobilalkalmazást fejlesztett, amely bármilyen profillal és gépparkkal rendelkező termelő cégnél alkalmazható adatgyűjtésre. Dr. Pfeiffer Andrással és Perecz Péterrel, a Haris Digital alapítóival beszélgettünk.