Együtt robotolnak
Nemcsak a hagyományos munkahelyekre igaz, hogy a befogadó környezet inspirálóan hat az alkalmazottakra, ez akkor is így van, ha gépeknek és embereknek kell összedolgozniuk. A cobotokat és humán alkalmazottakat integráló egységek közel kétszeresét végzik annak, amire a robotok vagy az emberek külön-külön képesek.

 

Emberekre cserélte robotmunkásai egy részét nemrégiben a németországi Sindelfingenben található gyárában a Mercedes-Benz. A nagy múltú gyártót korántsem a munkahelyeiket féltő alkalmazottak kényszerítették efféle döntésre. A cégvezetők sokkal inkább a termelékenység növelését tartották szem előtt. Kisült ugyanis, hogy a robotok – szemben az emberekkel – nem képesek megbirkózni a vásárlókat személyre szabott megoldásokkal csábító S-osztály által képviselt új kihívásokkal.

Az egyéni kívánságok szerint fűthető vagy hűthető variációban érkező pohártartók, különféle kormánykerék-, illetve abroncskupak opciók segítették hozzá az alkalmazkodóbb és rugalmasabb emberi munkaerőt, hogy nemes egyszerűséggel kitúrja pozícióikból a robotokat. Ez korántsem jelenti azonban, hogy a Mercedes lemondana az automatizálás jelentette előnyökről.

A német gyártó – konkurrenseihez, például a BMW-hez, valamint a Fordhoz hasonlóan – a robusztus (és veszélyes), az emberektől hermetikusan elzárt térben ügyködő robotok egy részét kisebb, mozgékonyabb, alkalmazkodóbb és korántsem utolsó sorban a humán munkaerővel együtt (és nem helyett) dolgozó masinákra cseréli.

 


Kisült ugyanis, hogy az emberekkel együttműködő robotok, más néven a cobotok és a hagyományos hús-vér alkalmazottak közös erővel majdhogynem kétszer annyi munkát képesek elvégezni, mint a csak gépekből vagy csak munkásokból álló homogén csapatok.


 

A kisebb, könnyebb, érzékelőiknek köszönhetően pedig figyelmesebb és mozgékonyabb – így az emberek biztonságát immár nem veszélyeztető – masinák továbbra is utolérhetetlen precizitással végzik a monoton, a humán munkaerő számára szellemileg kimerítő vagy fizikailag túlságosan megterhelő robotmunkát. A gépeknél kreatívabb és rugalmasabb, így az egyedi igényeket a robotoknál jóval hatékonyabban és pontosabban teljesítő emberek pedig kényelmesen végiggondolhatják, miképp szabható a végeredmény leginkább a megrendelő igényeire.

A kisebbek is használhatják

Az ipari robotok, masszív felépítésük és gyors mozgásuk miatt nemigen voltak alkalmasak arra, hogy emberek lábatlankondjanak a közelükben. A feladatokra magasan képzett programozóknak kellett számukra ütemezniük, és ha egyszer a helyükre kerültek, munkaállomásaikat senkinek nem érte meg áthelyezni. Könnyű és mobilis, érzékelők tucatjaival felszerelt, egy táblagépről is könnyedén indítható, vagy épp az őket „betanító” munkások mozdulatait utánzó újgenerációs társaikat, a cobotokat Edward Colgate és Michael Peshkin amerikai mérnökök találták fel 1996-ban.

Az amerikai székhelyű General Motors akkoriban már két éve ügyködött egy olyan „robotszerű eszköz felépítésén, amely elég biztonságos ahhoz, hogy emberek közvetlen közelében, utóbbiakkal együttműködve dolgozhasson”. A maroknyi robotikai vállalat által gyártott cobotok az automatizálási iparág éves forgalmának – a Financial Times brit gazdasági hírportál nemrégiben megjelent összefoglalója szerint – ma még legfeljebb csak az 5 százalékát adják.

Sokan azonban már ma is úgy vélik, hogy a cobotok az automatizálás evolúcióját jelentik. Nemcsak a Mercedeshez és a Fordhoz hasonló nagy autógyártó cégek húzhatnak ugyanis hasznot az emberekkel is összeereszthető robotokból. Amellett, hogy a működtetésük nem igényel külön alkalmazottakat, a cobotok olcsóbbak is korábbi „nagy testvéreiknél”, így a közepes és kisvállalatok számára is megoldást jelenthetnek az automatizálásra.

Az ipari digitalizáció trendjeiről
Az MTA SZTAKI október 10-én első alkalommal rendezte meg INDIGO elnevezésű ipari digitalizációs szakmai napját. A rendezvényen közel kétszázan - vállalati, termelési és logisztikai vezetők - kaptak betekintést az ipar 4.0 legfontosabb trendjeibe.
Matematikai eljárások az iparnak
Ipari matematikai tudományos projektet valósít meg csaknem 1,4 milliárd forint költséggel 2020-ig a győri Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen.
Iparági partnerség az egyedi igények szolgálatában
A kiskőrösi Eckerle Industrie célgép gyártó egység és az egri Aventics Hungary pneumatika üzem sikeres kooperációja számos közös részvételű szakmai rendezvényben, fejlesztésben, egyetemi projektekben, valamint egy évtizednyi eredményes munkában mutatkozik meg.
GNSS vevő egységek az Endrich kínálatában
A globális helymeghatározás egyre megszokottabbá válik a mindennapjainkban a közlekedés területén, az autók gyári GPS vevőkkel rendelhetők, az elektronikai boltok kínálatában pedig számtalan konfigurációban elérhetők ezek az eszközök különféle feladatokra.
Menjek vagy maradjak?
A magyar munkavállalók csaknem 60 százaléka gondolkodik azon, hogy munkahelyet vált a CX-Ray HR technológiai cég felmérése szerint.