Együtt robotolnak
Nemcsak a hagyományos munkahelyekre igaz, hogy a befogadó környezet inspirálóan hat az alkalmazottakra, ez akkor is így van, ha gépeknek és embereknek kell összedolgozniuk. A cobotokat és humán alkalmazottakat integráló egységek közel kétszeresét végzik annak, amire a robotok vagy az emberek külön-külön képesek.

 

Emberekre cserélte robotmunkásai egy részét nemrégiben a németországi Sindelfingenben található gyárában a Mercedes-Benz. A nagy múltú gyártót korántsem a munkahelyeiket féltő alkalmazottak kényszerítették efféle döntésre. A cégvezetők sokkal inkább a termelékenység növelését tartották szem előtt. Kisült ugyanis, hogy a robotok – szemben az emberekkel – nem képesek megbirkózni a vásárlókat személyre szabott megoldásokkal csábító S-osztály által képviselt új kihívásokkal.

Az egyéni kívánságok szerint fűthető vagy hűthető variációban érkező pohártartók, különféle kormánykerék-, illetve abroncskupak opciók segítették hozzá az alkalmazkodóbb és rugalmasabb emberi munkaerőt, hogy nemes egyszerűséggel kitúrja pozícióikból a robotokat. Ez korántsem jelenti azonban, hogy a Mercedes lemondana az automatizálás jelentette előnyökről.

A német gyártó – konkurrenseihez, például a BMW-hez, valamint a Fordhoz hasonlóan – a robusztus (és veszélyes), az emberektől hermetikusan elzárt térben ügyködő robotok egy részét kisebb, mozgékonyabb, alkalmazkodóbb és korántsem utolsó sorban a humán munkaerővel együtt (és nem helyett) dolgozó masinákra cseréli.

 


Kisült ugyanis, hogy az emberekkel együttműködő robotok, más néven a cobotok és a hagyományos hús-vér alkalmazottak közös erővel majdhogynem kétszer annyi munkát képesek elvégezni, mint a csak gépekből vagy csak munkásokból álló homogén csapatok.


 

A kisebb, könnyebb, érzékelőiknek köszönhetően pedig figyelmesebb és mozgékonyabb – így az emberek biztonságát immár nem veszélyeztető – masinák továbbra is utolérhetetlen precizitással végzik a monoton, a humán munkaerő számára szellemileg kimerítő vagy fizikailag túlságosan megterhelő robotmunkát. A gépeknél kreatívabb és rugalmasabb, így az egyedi igényeket a robotoknál jóval hatékonyabban és pontosabban teljesítő emberek pedig kényelmesen végiggondolhatják, miképp szabható a végeredmény leginkább a megrendelő igényeire.

A kisebbek is használhatják

Az ipari robotok, masszív felépítésük és gyors mozgásuk miatt nemigen voltak alkalmasak arra, hogy emberek lábatlankondjanak a közelükben. A feladatokra magasan képzett programozóknak kellett számukra ütemezniük, és ha egyszer a helyükre kerültek, munkaállomásaikat senkinek nem érte meg áthelyezni. Könnyű és mobilis, érzékelők tucatjaival felszerelt, egy táblagépről is könnyedén indítható, vagy épp az őket „betanító” munkások mozdulatait utánzó újgenerációs társaikat, a cobotokat Edward Colgate és Michael Peshkin amerikai mérnökök találták fel 1996-ban.

Az amerikai székhelyű General Motors akkoriban már két éve ügyködött egy olyan „robotszerű eszköz felépítésén, amely elég biztonságos ahhoz, hogy emberek közvetlen közelében, utóbbiakkal együttműködve dolgozhasson”. A maroknyi robotikai vállalat által gyártott cobotok az automatizálási iparág éves forgalmának – a Financial Times brit gazdasági hírportál nemrégiben megjelent összefoglalója szerint – ma még legfeljebb csak az 5 százalékát adják.

Sokan azonban már ma is úgy vélik, hogy a cobotok az automatizálás evolúcióját jelentik. Nemcsak a Mercedeshez és a Fordhoz hasonló nagy autógyártó cégek húzhatnak ugyanis hasznot az emberekkel is összeereszthető robotokból. Amellett, hogy a működtetésük nem igényel külön alkalmazottakat, a cobotok olcsóbbak is korábbi „nagy testvéreiknél”, így a közepes és kisvállalatok számára is megoldást jelenthetnek az automatizálásra.

Kutatás-fejlesztést is hoz a Schaeffler új gyára
A Schaeffler-csoport 23,5 milliárd forintos beruházással épít gyárat Szombathelyen, 150 új munkahelyet teremtve, amelyhez a kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást nyújt.
A kontúrmérés új módja
A megoldás bonyolult kameratelepítés nélkül képes pontosan és gazdaságosan észlelni még a lapos tárgyakat, például a műanyag zacskókat is.
Különleges fejlesztéssel hódíthatnak az MI-megoldások
Az első, kereskedelmi forgalomban is elérhető, integrált, folyadékhűtéses szerverszekrény azon túl, hogy támogatja a nagy számításigényű feladatok elvégzését, hatékony energiafelhasználást is biztosít.
Megszűnő állások az automatizáció miatt
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) felmérte, hogy az automatizáció terjedése hány munkahelyet veszélyeztet, és mely szakmákat érint elsősorban az új technológiák bevezetése.
Digitáli(s)iker a gyártásban, termelésben és logisztikában
„Kedves uram, gratulálunk, Önnek gyönyörű szép digitális ikerpárja született.” – Mindez viszont legalább kilenc hónapot vett igénybe…