Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.

 

A tárcavezető előadásában áttekintést nyújtott a járműipari tesztpálya létrehozásának folyamatáról, kiemelve a tavaly ősszel átadott Kutatási és Technológiai Központ épületét, amely inkubációs központként működve helyet ad a képzésnek, az egyetemek és a vállalatok együttműködésének, szervesen illeszkedve a Kormány egész országot érintő Science Park programjába. Vigh László miniszteri biztos a tesztpálya jelenlegi készültségi fokáról tartott képes beszámolót, melyben szólt az épületek funkcióiról, továbbá említést tett az újonnan elkészült fékfelület pályamodulról is. Ezt követően Janetzko Dirk ügyvezető szólt az AVL-Zala Zone üzletfejlesztési stratégiájáról, a tesztpálya üzleti célú értékesítéséről, valamint a tesztek végrehajtásához szükséges feltételek biztosításáról.

A Zala Zone Járműipari Tesztpálya életében a kezdetektől jelen van, annak szerves részeként az egyetemi kapcsolatrendszer, hiszen már a pálya követelményrendszerének, specifikációjának kidolgozásában is részt vettek egyetemi szakemberek, hangsúlyozta előadásában Szalay Zsolt, a Zala Zone Kutatási és Innovációs vezetője. A kutatás-fejlesztési kooperáció az eltelt évek alatt folyamatosan bővült, szélesedett és napjainkra nemzetközi szintű együttműködéssé erősödött. A járműipari tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési területet érintő egyik legfontosabb esemény 2019 szeptemberében a Zala Zone Kutatási és Technológiai Központ átadása volt. A magánberuházásként megvalósult épület nemcsak egyetemi kutatóknak ad otthont, hanem a tématerülethez kapcsolódó iparvállalatok laboratóriumainak is, valamint a helyi egyetemi képzéshez kapcsolódó gyakorlat-orientált duális felsőoktatási képzéseknek.

Új kutatási területek helyszíne a Zala Zone

A kialakított tudásbázis keretei között az elmúlt évben kutatási hálózati együttműködés jött létre a Zala Zone és a BME, a Pannon Egyetem, a Széchenyi Egyetem, valamint 5 nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A Zala Zone és a BME együttműködése révén kifejlesztésre került egy speciális önvezetőautó-tesztelési módszer (Scenario-in-the-Loop koncepció), ami igazából az autonóm funkcióval ellátott járművek közútra kikerülés előtti, jövőbeli tesztelésének módszerét jelenti. A BME és Zala Zone másik fontos kutatási területe a dinamikai határon történő vezetés vizsgálata, ami a tudományos kihíváson túl izgalmas eredményeket is produkál.

Ilyen például a vezető nélküli jármű önálló driftelése, mely műveletre a világon jelenleg alig néhányan képesek. A Zala Zone és a Győri Széchenyi István Egyetem között fennálló kooperáció az integrált közlekedési rendszerek kutatására fókuszál, a veszprémi Pannon Egyetemmel kialakított együttműködés pedig elsősorban a helyi egyetemi képzés integrációjára épül. Egy nemrég közzétett bejelentés értelmében a Zala Zone járműipari tesztpálya mellett létrejövő drón tesztelési és fejlesztési központ hamarosan az autonóm járművek és drónok interakcióját vizsgáló tesztek végrehajtását is lehetővé teszi majd.

 

A 750 méteres gyorsítószakasz után 8 darab, egyenként 200 méteres fékezősávot építettek ki, aszfaltos bukótérrel. A különböző burkolatoknak köszönhetően az egyes sávok lehetővé teszik a váltakozó tapadású, érdes vagy sima felületen a fékberendezések vizsgálatát, akár vizezett burkolaton, vagy jeges útviszonyokat imitálva. (Fotó: MTI/Varga György)
 

 

Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője részletesen ismertette az újonnan elkészült fékfelület pályamodult, amely 8 különböző tapadási tényezőjű felületen biztosít lehetőséget a tesztelésre. Ezen felületek: sakktábla-felület, 3 féle aszfaltfelület, bazalt, csiszolt beton, vizezett kerámiaborítású szakasz és aquaplaning medence áll a tesztelők rendelkezésére. Mindegyik sávot felszerelték beépített vizezőrendszerrel, amely lehetővé teszi az elemek egymástól független nedvesítését.A felületek tapadási tényezője 0,1 (vizezett kerámia) és 1 (magas tapadású aszfalt) között változik. A 0,1-es értékű tapadás extrém csúszós, megfelel egy olvadó jég tapadási tényezőjének; míg az 1-es számmal jelölt nagyon magas tapadású jó minőségű aszfalttal egyenértékű.

Az olvadó jéggel szemben azonban a vizezett csempe időjárási viszonyoktól függetlenül azonos mérési eredményeket szolgáltat, az ezen végzett tesztek jól reprodukálhatóak. Az aquaplaning a vízátfolyásra nagy sebességgel érkező gumiabroncs felúszási jelensége. Az aquaplaning felület beállítható vízmélysége 2-20 mm közötti, ez lehetővé teszi országúton vagy autópályán gyakran előforduló különböző mélységű vízátfolyások szimulációját. A mérőfelületek hossza egyenként 200 méter. A 750 méteres gyorsítópálya alkalmassá teszi nehézgépjárművek pl. autóbuszok, tehergépkocsik általi használatra is ezt a pályaelemet. A felületek szélessége egységesen 4,50 m, kivéve a bazaltfelület a maga 8 méteres szélességével, mely egyedülálló lehetőséget kínál az európai tesztpályák között arra is, hogy a fékezéses manöverek mellett stabilitásteszteket is tudjanak végezni.

Az újfajta kihívásokra, vagyis az önvezető járművek tesztelésére készülve a fékfelület már nem csak a klasszikus fékezéses tesztekre alkalmas, hanem például olyan tesztesetekre is, amikor a jármű nem áll meg, hanem pl. konvojban haladva rossz útviszonyok közötti tapadást szimulálva csak áthalad a fékfelületen és becsatlakozik az autópályára. Ezt a lehetőséget a fékfelület és az autópálya között kialakított összekötő út biztosítja. A fékfelület egyrészt a már napjainkban is elérhető menetdinamikai rendszerek tesztjeinek egyik alapvető eleme, de kiemelkedő jelentősége van abból a szempontból is, hogy a jövő önvezető járműveinek is kezelni kell tudni ezeket a változó tapadási viszonyokat. A Zala Zone tesztfelülete ezen szempontok alapján került kialakításra. Érdekességként elmondható, hogy a fékfelület egyik részének csempeburkolata az iparágban standardként kezelt, csak Japánban gyártott csempe.

Smart City és önvezető autók tesztelése

Európában, sőt világszinten is egyedülállónak számít az autópálya modul, hiszen a már meglévő tesztpályák nem rendelkeznek ilyen környezettel. Jelentősége abban rejlik, hogy az autonóm járművek fokozatos fejlődésében az autópályán – önvezető járműrendszerek szempontjából ingerszegény, városi szituációkhoz képest egyszerűbb környezetben - történő önvezetés az egyik legfontosabb elem, hiszen ez az a közeg, ahol először bevezetésre kerülnek az önvezető funkciók. Hossza 1500 méter, 2x2 sáv leállósávval, 200 méteresen szakaszon a valós útviszonyokat szimulálandó betonburkolattal ellátva. Az autópályás közlekedési szituációk szempontjából fontos elemek a le-és felhajtók, ezekből 2-2 különböző geometriájú kerül kialakításra.  A későbbiekben egy alagutat szimuláló műtárggyal fog még kiegészülni ez a pályaelem, továbbá az északi kanyarban egy, a vizezést lehetővé tevő rendszer beépítése is megvalósul, növelve ezzel a tesztelési funkciók lehetőségét.

 


A tesztpálya egyedülálló elemének számít a klasszikus járműdinamikai pályaelemek mellett megépülő, mesterségesen létrehozott, tesztelési célra szánt valós városi környezetével a Smart City Zone.


 

2019 tavasz óta folyamatosan bővült, így mára a teljes felület kialakításra került. Közel 15 hektáros nagyságával a világon a legnagyobb ilyen jellegű létesítmény jött létre. Funkcionalitásában sokoldalú pályaelem, mely 5 kisebb szekcióra osztható fel, így lehetőséget biztosítva arra, hogy több pályahasználó, ügyfél egyszerre egymástól függetlenül zavartalanul tesztelhessen.

A városias környezet szimulálása szempontjából fontos, szabadon konfigurálható jelzőlámpás forgalomirányítási rendszer kialakítása valósul meg, a járművek kommunikációját lehetővé tevő V2X rendszerrel együtt. Az 5G technológiát használó celluláris V2X hálózat már jelenleg is elérhető és a teljes pályát lefedő, európai standardoknak megfelelő G5 hálózat pedig 2021 nyaráig kerül kialakításra.

Az autópályás szituációk mellett fontos, hogy az országúti környezetben történő viselkedését is meg tudjuk vizsgálni a járműveknek, ezért kialakításra került a 3 km hosszú belső úthálózat, amely legnagyobb részt 2x1 sávos országúti kivitelű, de tartalmaz egy 500 méter hosszúságú 2x2 sávos autóút szakaszt is. Az autópályával együtt ez az országúti tesztelem lehetővé teszi a biztonsági szempontból kritikus teszthelyzetek realisztikus, de biztonságos és zárt környezetben történő tesztelését, amelyek országúton nem engedélyezettek.

Az ügyfelek jelentik a legnagyobb rizikófaktort
A vállalatok által tapasztalt bűncselekmények élén az ügyfelek által elkövetett csalás szerepel. A vállalkozások szerint az összes bűncselekmény közül ez a terület és a kiberbűnözés okozza a legtöbb gondot – derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felméréséből.
Magyarországon tovább növelte kutatás-fejlesztési kiadásait a Bosch
Újra kétszámjegyű árbevétel-növekedést ért el a Bosch csoport Magyarországon az autóipari megrendelések jelentős csökkenése ellenére; jelenleg a gyártási kapacitások fokozatos növelésére készülnek - közölte a cég csütörtöki közleményében.
A mesterséges intelligencia olyan vállalati kultúrát teremt, amely az innovációra épül
A magyar vállalatok közel negyede tekinthető érett mesterséges intelligencia felhasználónak a Microsoft friss felmérése szerint.
Nyomatékigényes lánckerékhajtások
A szabványos gépelemekre specializálódott Norelem a két- és háromsoros görgősláncok és lánckerekek új sorozatát mutatta be, ami a nyomatékigényes lánckerékhajtások területén is erőteljes megoldást nyújt.
Sztárszakma lehet az adatközponti rendszermérnök
Az informatikai beruházások volumenét nem tépázta meg a koronavírus-járvány, inkább azok fókuszában volt tapasztalható átrendeződés az utóbbi két hónapban – derül ki a Hewlett Packard Enterprise szakértői véleményéből.