Szeptember elején zárult az a nagyszabású kutatási program, amely azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy Magyarországot felzárkóztassa a gépi tanulás terén végzett kutatások élvonalába.
A big data kifejezést évek óta használjuk arra, hogy három fontos jellemzőt hangsúlyozzunk az adatokkal kapcsolatban: mennyiség, változatosság és létrehozásuk sebessége.
Évtizedekig a vállalatok arra törekedtek, hogy összegyűjtsék, rendszerezzék az adatokat azzal a céllal, hogy megérzések, érzelmek helyett, adatok támogassák a döntéshozatalt.
Míg a hétköznapi felhasználók egyelőre csak kóstolgatják a mesterséges intelligencia kifejezést, az AI és a gépi tanulás gyakorlatilag észrevétlenül vált mindennapi életünk egyik főszereplőjévé.
Az elmúlt időszakban döbbenetes mértékben megnövekedett a kibertámadások száma és sokszínűsége. A kiberbűnözők egyre kreatívabbak, így a CISO-k, üzleti döntéshozók, cégvezetők számára egyre nyilvánvalóbb, hogy ideje átalakítani a kiberbiztonsági stratégiákat.
A gépi tanulást egy számítógépes technikának tekinthetjük, amely napjainkban rendkívül gyors fejlődésen megy keresztül. A legtöbb esetben ezalatt a rendszer „agyát értik”, amire a köznyelv gyakran a mesterséges intelligencia forradalmaként hivatkozik.
Tűt keresni a szénakazalban. Leginkább így jellemezhető az a folyamat, amellyel kiszűrhetők a belső fenyegetések, például a bizalmas adatokat kiszivárogtató alkalmazottak vagy a bosszút forraló rendszergazdák.
Az emberi munkaerő termelékenysége gyakorlatilag nem változott több mint 20 éven át, amíg az e-mail és az internetes szolgáltatások el nem terjedtek a munkahelyeken is.
Sokan még ma is úgy gondolnak a mesterséges intelligenciára, mint egy valamikor a távoli jövőben kialakuló, megfoghatatlan technológiára, amely előbb-utóbb leigázza az emberiséget.
Napjainkban az elektronikus alkatrész disztribúció üzletág számos kihívással néz szembe, megnövekedett gyártási idő és anyaghiány teszi a hagyományos "doboz mozgató" kereskedők életét egyre nehezebbé.
