Az akkumulátorok hosszabb élettartama érdekében a Bosch új felhőalapú szolgáltatásokat fejleszt, melyek kiegészítik az egyedi gépjárművek akkumulátorvezérlő rendszereit.

A Boston Consulting Group előrejelzése szerint 2030-ban az emberek mintegy egymilliárd repülőutat fognak megtenni pilóta nélküli légitaxikban, miután a megosztó szolgáltatások a föld feletti fix útvonalakon is megjelennek.

Az ipari forradalmak közel sem olyan hevesek és gyors lefolyásúak, mint a társadalmakban végbemenők. Vajon mit tartogat számunkra a már évtizedek óta zajló, sorban a negyedik?

A raktárcsarnokokban a leggyakoribb „hiánycikk” a hely. A targoncavezetőknek sokszor a legszűkebb folyosókon, polcrendszerek között kell manőverezniük, ami gyakran vezet a járművet vagy az árut érintő, olykor költséges balesetekhez, vagy akár személyi sérüléshez.

Teljesen a Bosch ellenőrzése alá került Európa egyik legsikeresebb gyártója, az elektromos motorokat előállító EM-motive. Az EM-motive GmbH 2011-ben jött létre a Bosch és Daimler ötven-ötven százalékos vegyesvállalataként. Azóta mintegy 450 000 elektromos motort állított elő.

A jövő autókulcsa digitális, és jó néhány előnyt kínál analóg elődeihez képest. Sohasem kell keresgélni, nem veszhet el és nem is törhető fel, mivel biztonságosan és személyre szabottan okostelefonos alkalmazás bocsátja rendelkezésre.

A Bosch évek óta fejleszti koncepcióját, amely a hálózatba kapcsolt rendszerekre épül. A koncepció szerint az önvezető autók mellett az okosvárosok és a közösségi járműmegosztó szolgáltatások együtt teszik könnyebbé és biztonságosabbá a közlekedést.

A különféle vezetéstámogató rendszerek és az automatizálás kombinációja biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi majd a teherautókat – csaknem annyira, mintha sínen közlekednének.

A közeljövőben a felhők már nemcsak a levegőt és a mezőgazdasági termőterületeket frissíthetik fel, hanem a járműveinket is.

A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.