Az üzleti sikerben is meghatározó az innovációs készség
A közép-európai cégek többsége növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatoktól.

 

A legtöbb vállalkozás számára azoknak a k+f tevékenységeknek a beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe – derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából. A kutatás során a közép-európai régió kilenc országában –Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – 329 vállalkozás képviselőit kérdezték meg.

A felmérés szerint a közép-európai vállalatok 52 százaléka k+f kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben, és a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli k+f kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet. A vállalkozások harmada szerint nehéz pontosan azonosítani azokat a k+f tevékenységeket, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.

Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek ezekkel kapcsolatban a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát. A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a k+f tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.

Márkus Csaba, a Deloitte k+f és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője a közleményben leszögezte: az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. A közép-európai országok többségében – köztük Magyarországon – még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedés egyik lényegi eleme. A kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetben a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a középtávon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik – mutatott rá a szakember.

Az Emerson befejezte az Aventics akvizícióját
A felvásárlásnak köszönhetően az Emerson tovább bővíti hatókörét a fluidtechnikai és pneumatikai eszközök piacán.
Mindenkit meghekkeltek már, csak nem tud róla
Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe.
Robotok irányítják az önvezető drónokat
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói.
Meghatározták a legfontosabb innovációs irányokat
Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket.
Emberi tudás az ipar 4.0-s siker záloga
Egyre nagyobb kihívással szembesülnek napjainkban a szakemberek, amikor a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel kell lépést tartaniuk. Megoldást jelenthet a célirányos, gyakorlatorientált képzés, amely koncentrált módon biztosítja a friss tudást. Interjú Siszer Tamással, a Festo Kft. Didactic oktatási üzletágának vezetőjével.