Az ornithoptertől a fedélzeti internetig
Az ember létezése óta vágyott arra, hogy repülhessen. A repülés felfedezése örökre megváltoztatta az emberek közötti interakciókat, a világ felfedezésének módját és mindennapi életünket is.

 

Mára a repülés teljesen természetessé vált, de nem volt ez mindig így. Milyen út vezetett a csapkodó szárnyú repülő masinától a fedélzeti internetig? A december 7-i  polgári repülés nemzetközi napja (angolul: International Civil Aviation Day) alkalmából a SES Astra összegyűjtötte a repüléstörténet legemlékezetesebb mérföldköveit.

Repüléstörténet 11 évszámban

1485 – Egy szerkezet, amely úgy repül, hogy a szárnyait verdesi, mint a madarak. Leonardo da Vinci ornithopter terveire egyik vázlatfüzetében akadtak rá. Az első modellek még nem tudtak repülni, de ihletet adtak és megalapozták a biomimikri nevű új tudományágat, amely természet ihlette találmányokat alkot. Végül 2010-ben a torontói egyetem diákjai váltották valóra az emberiség egyik legrégebbi álmát, amikor sikeresen elemelkedett a földről az ember hajtotta, szárnyverdeső repülőgép.

1742 – De Bacqueville márki hatalmas szárnyakat erősített a karjaira és a lábaira, hogy azokkal repülje át a Szajnát, miután elrugaszkodott villája erkélyéről. Pár sikeresen a levegőben töltött perc után elfáradt, és végül egy bárka fedélzetére zuhant, ahol lábát törte.

1783 – A Montgolfier fivérek megépítették az első „levegőnél könnyebb járművüket”. A testvérpár 1783. június 4-én a nagyközönség szeme láttára reptette a gömb alakú hőlégballont, amely 10 percet repült 1600-2000 méteres magasságban.

1853 – Sir George Cayle az „aerodinamika atyja” siklógépet épített, ami lejtőn való vontatás közben rövid időre a levegőbe emelkedett.

1891 – Otto Lilienthal egy kis dombról ugrott le, és sikeresen repült siklógépével. A „siklógépek királyaként” a levegőnél nehezebb siklógépek fejlesztésével szerzett hírnevet.

1903 – Orville Wright felszállt az első ember hajtotta repülőgéppel. A repülés 12 másodpercig tartott, ezalatt 36,5 métert tett meg.

1924 – Az első földkörüli repülőút. Az Egyesült Államok Légierejének 8 pilótája és szerelője négy repülővel 175 nap alatt tette meg az utat. Közben 74-szer álltak meg, és összesen 44 330 kilométert tettek meg.

1933 – Elkészült a világ első modern utasszállító repülőgépe, a Boeing 247, amely 10 utast képes szállítani, akár 300 km/h sebességgel. A 247-es 19 óra alatt tette meg az utat az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között.

1969 – A hangsebesség kétszeresét is meghaladó (2500 km/h) sebességre képes, gázturbinás sugárhajtóműves, szuperszonikus utasszállító Concorde első útja. A leghíresebb útvonala a London-New York járat volt, amit kevesebb, mint 3 óra alatt tett meg.

2005 – Bemutatták a jelenlegi legnagyobb kétszintes utasszállító repülőgépet, a 853 férőhelyes Airbus A380-at.

2017 – Pályára állították a SES S.A. által üzemeltetett SES-15 műholdat, amely GPS szolgáltatásával, fedélzeti szórakoztatással és WiFi-vel segíti a polgári légi közlekedést Amerikában.

Bár úgy tűnhet, nagyon hosszú utat tettünk meg az első repülő szerkezet óta a mai modern légiközlekedési megoldásokig, de valójában manapság rohamléptekkel változik a világ. A statisztikák szerint míg 1973-ban kevesebb mint félmilliárd utas választotta a repülést utazásaihoz, addig 2017-re ez a szám 4 milliárdra nőtt. Napjainkban a légi közlekedés már nem csak az utazásról szól, hanem a fedélzeti szórakozásról és a műholdas navigációban elért fejlesztésekről is.

 

Egyedülálló járműipari tudásbázis a Zala Zone
Rövidesen a befejező szakaszához érkezik a Zala Zone zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken, a pályán rendezett nemzetközi online konferencián.
Újra kell értékelni a globális beszállítói láncokat
Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét.
A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatja a megszakadt szezont
"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont."- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.
E-Paper: a napfényben is optimálisan olvasható kijelző
A már-már valóban papírvastagságú E-Paper kijelzők a maguk magas felbontásukon és rugalmasan kialakítható szegmentált vagy grafikus kijelzésükön felül, tökéletesen láthatóak még a legerősebb közvetlen napfényben is.
Partnerkapcsolati központ mobil eszközökre
Az ABB Electrification új online platformot indított Connect Partner Hub néven, ahol ügyfelei közvetlen kapcsolatba léphetnek kulcsfontosságú szakemberekkel, például rendszer integrátorokkal, illetve közvetlenül hozzáférhetnek az ABB Ability digitális megoldásaihoz és szolgáltatásaihoz.