Az óraátállításon túl: így is spórolhatunk az energiával
Idén október 27-én, vasárnap hajnalban állítjuk vissza óráinkat 3-ról 2-re, ezzel egy órával többet alhatunk és az átállításnak köszönhetően éves szinten egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő energiát spórolunk meg.

 

A gyorsan növekvő adatmennyiségnek és az ezeket az információkat hasznosító intelligens rendszereknek köszönhetően azonban ennél jóval szélesebb a megtakarítási lehetőségek tárháza, és akár az energiaigényük 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. Energiamegtakarítás az egyik oldalon, akár hetekre felboruló bioritmus a másikon – pro és kontra számos érv hangzott el az elmúlt évek vitáiban az óraátállítás kapcsán. Az Európai Unióban a jelek szerint hamarosan újabb jelentős változás jön ezen a területen, hiszen az Európai Parlament idén tavasszal támogatta az átállítás megszüntetésére vonatkozó javaslatot.

A jelenlegi állás szerint a nyári időszámítást választó uniós tagállamok legutoljára 2021. március, míg a téli mellett döntők 2021. október utolsó vasárnapján állítanák át az órákat. Itthon egy felmérés szerint a lakosság háromnegyede támogatja az átállítás eltörlését, kétharmada pedig a nyári időszámítást tartaná meg, amikor tovább van világos.

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy ezzel évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő.

Mindenki spórolhat az energiával

A villamosenergia-megtakarítás ugyanakkor nem az őszi, hanem a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, és a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az átállást követően csökkenő mértékben jelentkezik, nagyjából szeptember végéig.

Az egyértelmű, hogy ha kevesebb energiát kell használnunk, csökken a károsanyag-kibocsátás is, ami napjaink egyik legkiemeltebben kezelendő problémája. A felhasznált energiamennyiség csökkentésével egészen látványos eredmények érhetők el, hiszen 1 egységnyi energia megtakarítása a fogyasztói oldalon 3 egységnyi energia megtakarítását eredményezi az erőművi oldalon. Tartalékok pedig még bőven vannak, az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint, míg az iparban ez az érték 50 százalék.

A nagy kérdés persze az, hogyan tudjuk elérni ezt a bizonyos egy egységnyi megtakarítást. A modern LED izzók, az A+ vagy még magasabb besorolású háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai berendezések, vagy egész egyszerűen a világítás lekapcsolása, ha nem tartózkodunk a helyiségben rengeteget számíthat a lakossági fogyasztók esetében. De nagyon fontos lenne odafigyelni a készenléti üzemmódra is, európai uniós felmérések szerint ugyanis az ilyen állapotban lévő eszközök egy háztartás teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékáért lehetnek felelősek.

 

 

„A vállalkozások és szervezetek számára már léteznek olyan energiahatékony rendszerek, amelyekkel mind a növekvő energiaigény, mind a károsanyag-kibocsátás hatásai kezelhetők. Sőt, akár csökkenthetők. Ráadásul a hatékony működtetésükhöz szükséges adatokhoz is hozzá tudunk férni, hiszen ma már szinte minden készülék kommunikál valamilyen módon. Napjaink egyik legfontosabb feladata az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a nagy mennyiségű adat és információ szűrése, feldolgozása és felhasználása a hatékony működés és a tudatos felügyelet érdekében” - mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure használatával az eddigi tapasztalatok alapján akár az energiaigény 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. A Schneider Electric megoldásai a legfejlettebb mérésekkel, érzékelésekkel, felhő alapú szolgáltatásokkal, elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segítenek digitalizálni a villamosenergia- valamint automatizálási infrastruktúrákat, egy valós idejű energiafelügyeleti és vezérlőrendszert kialakítva bármely végfelhasználó számára.

A robotikai ipar kétszámjegyű növekedése várható
Rövidülő termékciklusok, hálózatosított termelési szekvenciák, gyorsan változó piacok és megcsappanó források – ez csak néhány azok közül a paraméterek közül, melyek az új piacgazdaságot formálják majd.
Digitalizáció a kórházakban
Gyorsabb digitalizációt, hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást és javuló betegellátást eredményezhet az egészségügyi intézményekben a Schneider Electric és a ThoughtWire stratégiai partnersége.
Nőknek is szabad a pálya!
Hogyan lesz egy háromgyerekes fizikusból programozó egy innovatív ITC-cégnél? Közgazdászok, jogászok és fizikusok is részt vettek már a kifejezetten kisgyerekes anyákat célzó programozó átképzésben.
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés
Juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása is.
Mobil laborrobotok a jövő kórházaiban
A mobilis és önálló munkára képes YuMi laboratóriumi robotot arra tervezték, hogy együtt dolgozzon az egészségügyi és laboratóriumi szakemberekkel.