Az IT rendszer volt hibás
Noha legtöbbször nagyobb vállalatokat sújtó kibertámadásokról hallunk, kisebb cégek is célponttá válhatnak, főleg, ha értékes szellemi tulajdonnal is rendelkeznek.

 

Az autóiparban tevékenykedő ThyssenKrupp is a kiberbűnözők idei áldozatai közé került. A támadók célja ezúttal is adatlopás volt. Elsősorban szellemi tulajdonok, technológiai know-how és kutatási eredmények iránt mutattak túlzott kíváncsiságot az elkövetők. Ugyanakkor a vizsgálatok során nem került elő arra utaló jel, hogy a támadók manipuláltak volna kritikus rendszereket. A támadást a jelenleg még ismeretlen tettesek egy meg nem nevezett délkelet-ázsiai országból indították. Az incidens felfedezését követően a vállalat átvizsgálta a rendszereit, és megerősítette a biztonsági csapatát. Azóta minden IT-rendszere 24/7 órás felügyelet, illetve kontroll alatt áll.

Ipari és politikai kémkedés

A G Data tapasztalatai szerint az ázsiai - leginkább a kínai - szervezett kiberbűnözői csoportok célja az ipari titkok ellopása, míg az orosz vagy arab hekkereket főleg a politika motiválja. A kínai támadások célpontja korábban többnyire az USA volt, ám 2015 szeptembere óta a regisztrált esetek száma 90 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a G Data arra figyelmeztetett, hogy a kínai kiberbűnözők a figyelmüket és az erőforrásaikat az európai vállalatok felé fordították.

A vírusvédelmi cég azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak a nagyvállalatok érdekesek az ipari kémkedők számára, hanem minden olyan kis- és közepes cég, mely értékes szabadalmakat birtokol. A GE Capital adatai szerint az európai szabadalmak 44 százaléka közepes méretű cégek kezében van. A német szövetségi információbiztonsági hivatal pedig úgy tudja, hogy a német magánvállalatok és közintézmények 58 százaléka már célpontja volt legalább egy kibertámadásnak.

A G Data szakértői szerint a célzott - az áldozatot egyedileg fejlesztett kártékony kód segítségével megfertőző - kibertámadásokat átlagosan 90-120 nap elteltével fedezik fel a szervezetek. Olykor azonban évekre is szükség van mindehhez, amit a Yahoo idén feltárt két jelentős biztonsági incidense is alátámaszt.

Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.
Az Európai Bizottság új iparpolitikai stratégiája
Az Európai Bizottság részletesen ismertette hétfőn az új iparpolitikai stratégiát, amely egységes és átfogó keretbe szervezi a már meglévő és új kezdeményezéseket.