Az iparvállalatok az innováció központjai
A digitalizáció térnyerése a pneumatikai elemek fejlesztésére is jelentős hatással van, ezért az Aventics is megalkotta saját digitális stratégiáját, kijelölve azokat a globális fejlesztési irányokat, melyekben a vállalat úttörő szerepet kíván betölteni.

 

Az egyre globalizálódó világban a kutatás-fejlesztésnek számos formája létezik: az alap- és alkalmazott kutatást elsősorban az egyetemi háttérrel működő tudományos szektor végzi főképpen állami és európai uniós finanszírozás felhasználásával. Ezzel szemben a gyakorlatorientált kísérleti fejlesztés terepe többnyire a vállalati szféra, mivel ez a típusú innovációs tevékenység - különösen a multinacionális vállalatok számára - versenyképességük fenntartásának egyik fontos eszköze. Ugyanakkor legyen szó akár fehér köpenyes egyetemi laborról vagy iparvállalati innovációs központról, a kutatás-fejlesztés olyan terület, amely egyetlen fejlett ország életéből sem hiányozhat.

Csak az eredmény számít

Napjaink egyértelmű tendenciája Magyarországon, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció központjai – ellentétben a ’80-as és ’90-es évekkel, amikor még az egyetemi környezet és a néhány megmaradt ipari kutatóintézet számított a műszaki innováció terepének –, az iparvállalatok területén találhatók. Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet kutatás-fejlesztésre; számos cég hazai menedzsmentjében ráadásul erős a törekvés, hogy az anyavállalattól Magyarországra hozzanak innovációs projekteket.

Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy a nagyvállalati k+f projektek eredménye nem feltétlenül Magyarországon hasznosul. Ezeknek a projekteknek az értéke abban rejlik, hogy kiemelkedő tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésében.

Ebben élen járnak a magyarországi telephellyel rendelkező német vállalatok, akik egyébként is komoly tradícióval rendelkeznek ezen a területen. Többségének erős képességei vannak a robotizálás, automatizálás, szenzortechnika, képfeldolgozás tekintetében, de olyan, hagyományosnak tekinthető ágazatban is, mint a pneumatika, jelentős eredményeket mutatnak fel. Ez utóbbi területen kezdte meg tevékenységét a pneumatikai komponensek és rendszerek, valamint az egyedi alkalmazások egyik piacvezető gyártója az Aventics Hungary Kft. újonnan létrejött termékfejlesztési részlege.

– A szeptember elején megalakult csapat feladata az Egerben gyártott termékekhez kapcsolódó fejlesztőmunka, valamint a németországi k+f központtal egyeztetett globális kompetencia kialakítása lesz. Ez valószínűleg új technológiák keresését, bevezetését is jelenti majd, vagyis hosszabb távon nem csak az egri gyárnak fogunk fejleszteni, hanem a teljes cégcsoportnak – mondta Soltész László fejlesztési igazgató.

 

Az Aventics Hungary termékfejlesztési részlege, középen Soltész László

 

A svéd Electrolux jászberényi gyárából érkezett szakember hangsúlyozta, hogy első feladataik közt az Egerben gyártott pneumatikus elemek alapos megismerése lesz, majd az egyes termékek korszerűsítése, “ráncfelvarrása” következhet. Ahogy bővül a részleg létszáma, és a tervek szerint sikerül létrehozni saját tesztlaborjukat, folyamatosan veszik át a német és francia partnerektől az egyes felelősségi köröket. Elképzelésük szerint a jövő év második felétől pedig már teljesen új termékek fejlesztését is szeretnék elkezdeni.

– Az elmúlt időszak jelentős részét a fejlesztési csapat a németországi központban töltötte, ahol a további lépések mellett azokat a területeket is meghatároztuk, ahol a hazai részleg a jövőben erősödni fog. Mivel a digitalizáció térnyerése a pneumatikai elemek fejlesztésére is jelentős hatással van, ezért az Aventics is megalkotta saját digitális stratégiáját, kijelölve azokat a globális fejlesztési irányokat, melyekben a vállalat úttörő szerepet kíván betölteni. Ilyen terület például a különböző közelítésérzékelők, nyomásszenzorok, kommunikációs protokollok fejlesztése, pneumatikus elemek integrálása a gyártási folyamatokba.

Szelepeink esetében már kész, megvásárolható, ipar 4.0 kompatibilis eszközökről beszélhetünk: ezek rendszerbe illeszthetők, tudnak kommunikálni bármilyen más elektronikai rendszerekkel, vezérelhetők, nyomonkövethetők a ciklusszámok, de arra is képesek, hogy jelezzék, mikor várható például a következő karbantartás. Emellett kialakultak azok az új fejlesztési irányok, ahol szeretnénk erősíteni jelenlétünket, illetve betörni olyan területekre, ahol eddig nem feltétlenül pneumatikai komponenseket használtak – ad betekintést a fejlesztési elképzelésekbe Soltész László.

Az innováció kultúrája

Ezekhez a tervekhez illeszkedik az Aventics közelmúltban megújult termékfejlesztési folyamata, amely az elmúlt fél év során rugalmasabbá és dinamikusabbá vált. Lényege, hogy a klasszikus, egymást követő lépésekből álló termékfejlesztést – ötlet, piackutatás, kiértékelés, termékfejlesztés – felváltotta a Simultaneous Engineering (párhuzamos tervezés), vagyis amennyire lehetséges, a fejlesztési folyamatok, tevékenységek párhuzamossá tétele. Ez a megoldás persze jelentős kockázattal jár, hiszen ha valamely lépésnél elakad a termékfejlesztés folyamata, vagy nem az elvárt eredmények jönnek, akkor a párhuzamos fejlesztések is fölöslegessé válhatnak. Ugyanakkor egy sikeresen végrehajtott projekt eredményeként lényegesen rövidebb a termékfejlesztés folyamata, a cég hamarabb képes reagálni a speciális vevői igényekre, időben tud megjelenni az új termék a piacon.

– Ezzel a fejlesztési stratégiával az Aventics, és kifejezetten az egri gyár képessé vált arra, hogy a speciális vevői igényeket zökkenőmentesen kiszolgálja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy vevőink mindinkább a kis darabszámú, speciális eszközöket rendelik, olyan mennyiségben amennyire éppen szükségük van. Jelentős előnyünk versenytársainkhoz képest, hogy az egyedi igényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni, ami persze a gyártási és logisztikai folyamat szempontjából egy sor kihívást jelent. Az egyre terjedő digitális megoldásoknak köszönhetően a teljes gyártási rendszer valamint a beszállítói folyamatok rugalmasan kezelhetők, így pontosan tudjuk, hogy a megrendelést követően másnapra egy vagy két alkatrészt kell szállítania, és nem a raktárból kell kikeresni a megrendelt elemeket.

Fiatal, kreatív, motivált mérnökeink a termelés közvetlen szomszédságában dolgoznak, közeli kapcsolatban az egyes vállalati területekkel, ezért minden esély megvan arra, hogy eredményesek legyünk – sorolja a gyártás és fejlesztés közvetlen kapcsolatából adódó előnyöket Soltész László, majd hozzátett: hosszabb távon egy olyan dinamikus csapatot szeretne kialakítani a cég, ahol a napi operatív munkavégzésen túl a szakmai újdonságok követésére, azok felhasználására és akár új, globális szinten alkalmazható szabadalmak kidolgozására is van lehetőség.

Nyakunkon az 5G – Wireless ConnAction konferencia
Alighogy elkezdtük használni ipari alkalmazásokhoz az LTE kommunikációt, a 4. generációs mobil hálózat bevezetése után már készülhetünk is az 5G-re.
Elegendő egyetlen nyomásszabályozó
Az Aventics EV03 típusú elektropneumatikus nyomásszabályozó kijelzője és új funkciói nagyobb szabadságot biztosítanak a beüzemelés, a használat, sőt a raktározás során is. Azonnal rendelkezésre áll, akár önálló vezérlőegységként, akár az AV családba integrálva.
Új megoldások az ABB digitális termékkínálatában
A spanyol NUB3D megvásárlásával a cég tovább bővíti az Ability platformon kínált megoldásainak körét, amelyek segítségével az ügyfelei csatlakozhatnak az ipari dolgok internetére.
Intelligens vezérlés az üzemekben
Az integrált IIoT-megoldás felméri, rangsorolja és javítja a szabályozási körök hangolását és a folyamatok optimalizálását, valamint a vállalati szintű Big Data-kezelés és a prediktív elemzés révén azonnal képes csökkenteni a hatékonysági kockázatokat.
A digitalizáció és az 5.0-ás társadalom
Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom kialakulása a központi téma Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.