Az iparvállalatok az innováció központjai
A digitalizáció térnyerése a pneumatikai elemek fejlesztésére is jelentős hatással van, ezért az Aventics is megalkotta saját digitális stratégiáját, kijelölve azokat a globális fejlesztési irányokat, melyekben a vállalat úttörő szerepet kíván betölteni.

 

Az egyre globalizálódó világban a kutatás-fejlesztésnek számos formája létezik: az alap- és alkalmazott kutatást elsősorban az egyetemi háttérrel működő tudományos szektor végzi főképpen állami és európai uniós finanszírozás felhasználásával. Ezzel szemben a gyakorlatorientált kísérleti fejlesztés terepe többnyire a vállalati szféra, mivel ez a típusú innovációs tevékenység - különösen a multinacionális vállalatok számára - versenyképességük fenntartásának egyik fontos eszköze. Ugyanakkor legyen szó akár fehér köpenyes egyetemi laborról vagy iparvállalati innovációs központról, a kutatás-fejlesztés olyan terület, amely egyetlen fejlett ország életéből sem hiányozhat.

Csak az eredmény számít

Napjaink egyértelmű tendenciája Magyarországon, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció központjai – ellentétben a ’80-as és ’90-es évekkel, amikor még az egyetemi környezet és a néhány megmaradt ipari kutatóintézet számított a műszaki innováció terepének –, az iparvállalatok területén találhatók. Itthon a nagyvállalatok költik arányosan a legtöbbet kutatás-fejlesztésre; számos cég hazai menedzsmentjében ráadásul erős a törekvés, hogy az anyavállalattól Magyarországra hozzanak innovációs projekteket.

Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy a nagyvállalati k+f projektek eredménye nem feltétlenül Magyarországon hasznosul. Ezeknek a projekteknek az értéke abban rejlik, hogy kiemelkedő tudású kutatókat, fejlesztőket foglalkoztatnak, számos feladathoz vesznek igénybe hazai kkv-kat és felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, és egyre hangsúlyosabb szerepet töltenek be a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésében.

Ebben élen járnak a magyarországi telephellyel rendelkező német vállalatok, akik egyébként is komoly tradícióval rendelkeznek ezen a területen. Többségének erős képességei vannak a robotizálás, automatizálás, szenzortechnika, képfeldolgozás tekintetében, de olyan, hagyományosnak tekinthető ágazatban is, mint a pneumatika, jelentős eredményeket mutatnak fel. Ez utóbbi területen kezdte meg tevékenységét a pneumatikai komponensek és rendszerek, valamint az egyedi alkalmazások egyik piacvezető gyártója az Aventics Hungary Kft. újonnan létrejött termékfejlesztési részlege.

– A szeptember elején megalakult csapat feladata az Egerben gyártott termékekhez kapcsolódó fejlesztőmunka, valamint a németországi k+f központtal egyeztetett globális kompetencia kialakítása lesz. Ez valószínűleg új technológiák keresését, bevezetését is jelenti majd, vagyis hosszabb távon nem csak az egri gyárnak fogunk fejleszteni, hanem a teljes cégcsoportnak – mondta Soltész László fejlesztési igazgató.

 

Az Aventics Hungary termékfejlesztési részlege, középen Soltész László

 

A svéd Electrolux jászberényi gyárából érkezett szakember hangsúlyozta, hogy első feladataik közt az Egerben gyártott pneumatikus elemek alapos megismerése lesz, majd az egyes termékek korszerűsítése, “ráncfelvarrása” következhet. Ahogy bővül a részleg létszáma, és a tervek szerint sikerül létrehozni saját tesztlaborjukat, folyamatosan veszik át a német és francia partnerektől az egyes felelősségi köröket. Elképzelésük szerint a jövő év második felétől pedig már teljesen új termékek fejlesztését is szeretnék elkezdeni.

– Az elmúlt időszak jelentős részét a fejlesztési csapat a németországi központban töltötte, ahol a további lépések mellett azokat a területeket is meghatároztuk, ahol a hazai részleg a jövőben erősödni fog. Mivel a digitalizáció térnyerése a pneumatikai elemek fejlesztésére is jelentős hatással van, ezért az Aventics is megalkotta saját digitális stratégiáját, kijelölve azokat a globális fejlesztési irányokat, melyekben a vállalat úttörő szerepet kíván betölteni. Ilyen terület például a különböző közelítésérzékelők, nyomásszenzorok, kommunikációs protokollok fejlesztése, pneumatikus elemek integrálása a gyártási folyamatokba.

Szelepeink esetében már kész, megvásárolható, ipar 4.0 kompatibilis eszközökről beszélhetünk: ezek rendszerbe illeszthetők, tudnak kommunikálni bármilyen más elektronikai rendszerekkel, vezérelhetők, nyomonkövethetők a ciklusszámok, de arra is képesek, hogy jelezzék, mikor várható például a következő karbantartás. Emellett kialakultak azok az új fejlesztési irányok, ahol szeretnénk erősíteni jelenlétünket, illetve betörni olyan területekre, ahol eddig nem feltétlenül pneumatikai komponenseket használtak – ad betekintést a fejlesztési elképzelésekbe Soltész László.

Az innováció kultúrája

Ezekhez a tervekhez illeszkedik az Aventics közelmúltban megújult termékfejlesztési folyamata, amely az elmúlt fél év során rugalmasabbá és dinamikusabbá vált. Lényege, hogy a klasszikus, egymást követő lépésekből álló termékfejlesztést – ötlet, piackutatás, kiértékelés, termékfejlesztés – felváltotta a Simultaneous Engineering (párhuzamos tervezés), vagyis amennyire lehetséges, a fejlesztési folyamatok, tevékenységek párhuzamossá tétele. Ez a megoldás persze jelentős kockázattal jár, hiszen ha valamely lépésnél elakad a termékfejlesztés folyamata, vagy nem az elvárt eredmények jönnek, akkor a párhuzamos fejlesztések is fölöslegessé válhatnak. Ugyanakkor egy sikeresen végrehajtott projekt eredményeként lényegesen rövidebb a termékfejlesztés folyamata, a cég hamarabb képes reagálni a speciális vevői igényekre, időben tud megjelenni az új termék a piacon.

– Ezzel a fejlesztési stratégiával az Aventics, és kifejezetten az egri gyár képessé vált arra, hogy a speciális vevői igényeket zökkenőmentesen kiszolgálja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy vevőink mindinkább a kis darabszámú, speciális eszközöket rendelik, olyan mennyiségben amennyire éppen szükségük van. Jelentős előnyünk versenytársainkhoz képest, hogy az egyedi igényeket folyamatosan ki tudjuk elégíteni, ami persze a gyártási és logisztikai folyamat szempontjából egy sor kihívást jelent. Az egyre terjedő digitális megoldásoknak köszönhetően a teljes gyártási rendszer valamint a beszállítói folyamatok rugalmasan kezelhetők, így pontosan tudjuk, hogy a megrendelést követően másnapra egy vagy két alkatrészt kell szállítania, és nem a raktárból kell kikeresni a megrendelt elemeket.

Fiatal, kreatív, motivált mérnökeink a termelés közvetlen szomszédságában dolgoznak, közeli kapcsolatban az egyes vállalati területekkel, ezért minden esély megvan arra, hogy eredményesek legyünk – sorolja a gyártás és fejlesztés közvetlen kapcsolatából adódó előnyöket Soltész László, majd hozzátett: hosszabb távon egy olyan dinamikus csapatot szeretne kialakítani a cég, ahol a napi operatív munkavégzésen túl a szakmai újdonságok követésére, azok felhasználására és akár új, globális szinten alkalmazható szabadalmak kidolgozására is van lehetőség.

Többrétegű védelem kibertámadás ellen
Abban a korban, amikor minden csatlakozik az internethez, gyakorlatilag bármit fel lehet törni, aminek van IP-címe. Ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú lesz annak belátása, hogy adataikat hatékony védelmi módszerekkel kell megóvni az illetéktelen behatolóktól.
Versenyzőket is vár az Electrosub
Az elektronikai ipar egyik legrangosabb nemzetközi szervezete, az IPC (Association Connecting Electronics Industries), az Electrosub elektronikai és elektrotechnikai konferencia és szakkiállítás szponzorálását tervezi.
Semmilyen berendezés nincs biztonságban
A brit pénzügyminiszter szerint az integrált online rendszerek világában semmilyen berendezés, még a konyhai vízforralók és a hűtőszekrények sincsenek biztonságban a kibertámadásokkal szemben.
Kopott a szerszám?
Az ideális megoldás a májusi Mach-Tech szakkiállításon várja Önt! A Sisma 300 W-os mobil lézerhegesztő készülékét főleg a szerszám- és formagyártásban használják az apró varratoktól egészen a nagy teljesítményt igénylő felrakásokig.
Erős kisugárzás
Az energetikában jártas szakemberek többsége az atomenergiát annak ellenére „tisztának” tartja, hogy a hat éve atomkatasztrófát okozó fukushimai erőmű környezetében a mai napig nem sikerült megfelelően gondoskodni a radioaktív hulladék eltakarításáról.