Az ipari cégeket is várja a lézerközpont
A tervek szerint 2019-ben nyílhatnak meg az első intézmények a szegedi lézerközpont szomszédságába tervezett tudományos ipari parkban.

 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora elmondta, hogy a szegedi lézerközpont 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és ekkortól működhetnek az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban. A lézerközpont a fotonika – az egyik legperspektivikusabban fejlődő iparág – tudományos hátterét bővíti, melyben az Európai Unió világszinten is vezető szerepet tölt be – tudatta a professzor. A lézerközpontban születő tudományos eredményeket hasznosító induló vállalkozások mellett a parkban számítanak a nemzetközi piacon már sikeres, nagy cégek jelenlétére is többek között a gyógyszeripar és az informatika területéről.

A parkban működik majd az EU tudományos nagyberuházásaként létrejövő Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, és a kecskeméti egyetemmel közösen járműipari kompetenciaközpont kialakítását is tervezik pályázati támogatással – mondta a rektor. Herbert Schaden, a Zeiss kereskedelmi alelnöke elmondta, hogy az optikában és finommechanikában vezető szerepet betöltő cég nagyon szoros kapcsolatot ápol számos egyetemmel és kutatóintézettel. Hozzátette: eddig több mint harminc Nobel-díjas tudós használta kutatásaihoz a Zeiss termékeit például az orvos- és anyagtudomány területén.

Az éves szinten 4,8 milliárd euró bevételének 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordító vállalkozás örömmel bővítené partnerei sorát a Szegedi Tudományegyetemmel – közölte az alelnök. Stephen Nickell, a Zeiss vezető termékmenedzsere kifejtette, a cég készítette a leggyorsabb pásztázó elektronmikroszkópot, amely elsősorban az idegtudományokban alkalmazható a sejtek kapcsolatainak feltérképezésére, de alkalmas a félvezetők, illetve a palagázkészleteket rejtő kőzetek vizsgálatára is. A cég a technológia továbbfejlesztésében fontosnak tartják az együttműködést az SZTE kutatóival a neurobiológia, az orvostudomány és a szoftverfejlesztés területén – tudatta a szakember.

Az ipari robotok is áldozattá válhatnak
Egyre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük a vállalatoknak, beleértve a zsarolóvírusokat, az üzleti e-maileket érintő visszaéléseket és az IoT-eszközöket célzó támadásokat, ráadásul immár a kiberpropagandával is meg kell küzdeniük.
Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.