Az ember lesz a leggyengébb láncszem?
Az okos gyár eszközei és rendszerei rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel rendelkeznek majd. Ezek megbízható működése esetén előfordulhat, hogy az „emberi tényező” lesz az Ipar 4.0-ás platformon működő biztonsági rendszerek kritikus eleme.

 

Az Ipar 4.0 platform célja, hogy megkönnyítse ember és technológia interakcióját úgy, hogy az ipari üzem minden szintjén információkkal látja el például azokat a személyeket és/vagy eszközöket, akik/amelyek hozzáférhetnek a folyamatérzékelőkhöz, illetve a végső eleminformációkhoz (például a mért értékekhez, a konfigurációs beállításokhoz stb.).

A Smart Factory (okos gyár) koncepció lényege, hogy az eszközök vezeték nélküli összeköttetésben állnak egymással, a kiber-fizikai rendszerek valós időben kommunikálnak, és ezzel létrehozzák a Dolgok Internetét (IoT). Ez a forgatókönyv arról szól, hogy a napjainkban szerveződő és működő gyárakkal ellentétben itt már nincs központi irányító rendszer. A jövő Smart Factory SIS (Safety Instrumented Systems) rendszerét kiberfizikai rendszernek hívják.

Az Ipar 4.0 koncepció támogatói azzal számolnak, hogy a dolog lényegéből fakadó optimalizálás fokozza majd a működés nyereségességét és a termelés rugalmasságát, így a vállalkozás üzleti modellje gyorsan követheti a piaci változásokat. Mindenki tudja, hogy a feldolgozóipar jellegénél fogva „veszélyes üzemnek” számít, hiszen gyúlékony, robbanásveszélyes és mérgező anyagok sokaságát dolgozza fel. Épp ezért egy kibertámadás akár halálos áldozatokkal is járhat, vagy környezeti katasztrófát okozhat. Felmerül tehát a kérdés: milyen főbb kihívásokra kell választ adnia a Smart Factory koncepció szellemében tervezett és működtetett műszeres biztonsági rendszereknek?

A biztonsági eszközökre gyakorolt hatás

Az Ipar 4.0 koncepció alapelve, hogy a rendszerek – ezen belül azok az eszközök is, amelyek IP-címmel rendelkeznek – egytől egyig közvetlenül vagy vezeték nélkül rácsatlakoznak az Internet világszerte elérhető infrastruktúrájára. Kulcsfontosságú tehát, hogy az Ipar 4.0 üzemi rendszerkörnyezet igazolható módon védett legyen a kibertámadásokkal szemben.

Természetéből adódóan az irányítási rendszerek vezeték nélküli kommunikációja erősen ki van téve a természeti környezet, illetve az ember hatásainak. A villámlástól a kedvezőtlen időjárási körülményeken, a szoláris mágneses viharokon és plazmakilökődésen át az épületek és az üzemi berendezések képezte akadályokig egy sor dolog tartozhat ide. Az ember más vezeték nélküli eszközökön, vagy akár hackerek és terroristák jól kiépített vezeték nélküli infrastruktúráján keresztül éreztetheti hatását.

Ahhoz, hogy az adatfelhőből az üzemi rendszer működéséhez szükséges adatokat, az ott elérhető hibajavító programokat, malware szkennereket és vírusirtó programokat letöltsük rendszerünkre, annak feltétlenül hozzá kell férnie a virtuális térben rendelkezésre álló óriási adatmennyiséghez (Big Data), ez pedig már befolyásolhatja üzemi folyamataink stabilitását.

A jövő „valós idejű” kommunikációjának elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy eleget tehessen az ipari folyamatok automatizálásával szemben támasztott követelményeknek. A leendő Ipar 4.0-ás környezet magvát képező mai biztonsági terepi buszok egyelőre túlságosan lomhák ahhoz, hogy a folyamatok biztonságát érintő összes alkalmazásból kivegyék a részüket. 

A szoftververziók hatalmas száma és az eszközök egyre rövidülő élettartama lehetetlenné fogja tenni, hogy a felhasználó egy-egy biztonsági alkalmazás céljára szánt eszközzel kapcsolatban olyan információkhoz jusson, amelyekből megtudhatja, hogy korábban mások is használták-e már azt az eszközt, és bevált-e a gyakorlatban.

Az okos gyár eszközei és rendszerei rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel rendelkeznek majd. Az előttünk álló fejlődés kulcsát jórészt az óriási teljesítményre képes új szoftvereszközök jelentik. Ahogy szoftverfüggőségünk erősödik, úgy egyre megbízhatóbban működő szoftverekre lesz szükségünk. Végső soron az is előfordulhat, hogy az „emberi tényező” lesz az Ipar 4.0-ás platformon működő biztonsági rendszerek leggyengébb láncszeme.

Az Ipar 4.0 elősegíti az eszközök és a rendszerek modularizációját. A jövő gyárának működése olyan modulokból áll majd össze, amelyek az automatizálás alapját alkotó „építőkövekként” illeszkedhetnek egymáshoz. Meglehet, a modularizáció koncepciója némileg ellentétben áll a biztonsági rendszerek tervezésének és fejlesztésének szükségszerűen „teljesítményalapú” szemléletével.

A tervezés – és ezen belül az olyan kiber-fizikai rendszerek létrehozása, amelyek programozható és Internetre csatlakoztatható terepi eszközöket tartalmaznak – szintén modulrendszerűvé válik (különböző szolgáltatók legkülönfélébb eszközei/alkatrészei), alapkonfigurációban vezeték nélküli csatlakoztathatóságot biztosít és a biztonsági eszköz teljes életciklusa során nagy hangsúlyt fektet a tervező, a szoftverfejlesztő, az operátor és a karbantartó személyzet hozzáértésére.

Az Ipar 4.0-ás rendszerek üzemeltetése és karbantartása várhatóan sokkal nagyobb mértékben támaszkodik majd a forgalmazó, a gyártó és más harmadik fél támogatására, mint eddig, mivel az operátor képtelen lesz egymaga elvégezni minden műveletet (az automatizálás összetettsége immár a szakértői szintű diagnosztikai képességek magasságába emelkedik), illetve a rendszerszintű karbantartás munkáját.

Hogyan kezeljük a problémát?

Jelenleg nincs olyan szabvány, amely egy Ipar 4.0-ás biztonsági rendszer számára kereteket szabna. Ahhoz, hogy a műszeres biztonsági rendszerek (SIS) Ipar 4.0-ás koncepciójára átálljunk, az érdekelt feleknek és a befektetőknek minden eddiginél nagyobb súlyt kell fektetniük a munkatársak szakmai tudására, és a működés funkcionális biztonságának kérdéseit a kiberbiztonság kérdéseivel együtt kell középpontba helyezniük.

Az irányítási, a biztonsági és az üzleti rendszerek további integrációja esetén a végfelhasználóknak a piacvezető gyártókkal és szolgáltatókkal közösen kell fejleszteniük az intelligens tervezést, az intelligens infrastruktúrát, továbbá együttes erővel kollaboratív műszaki támogató központokat kell létesíteniük, és elő kell mozdítaniuk az ellátási lánc biztonságával kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez szükséges fejlesztéseket.

Ultra széles bemeneti feszültségtartományú izolált DC/DC konverterek
A Mornsun tovább bővítette a széles bemeneti feszültségű R3 DC / DC átalakítók termékcsaládját, és 100W-os változat mellé megjelent 75W, 150W és 200W-os, ezzel a URF48_QB-R3 sorozattá bővült.
Mesterséges intelligencia dönt a munkaerő kiválasztásáról?
Vajon tudna egy robot jogi állásfoglalást adni, könyvelést készíteni, esetleg pénzügyi tanácsadást nyújtani? Néhány év múlva valószínűleg igen, és minden bizonnyal hatékonyabban, mint egy ember.
Nagy pontosságú mérés bármely anyagon vagy felületen
A Keyence ultrakompakt koaxiális lézeres elmozdulásérzékelőjét olyan ipari alkalmazásokban használják, mint a minőségjavítás, a hibás alkatrészek kiszállításának megelőzése, illetve a termelékenység növelése.
Kína lesz a világ legnagyobb 5G mobil technológiai piaca
A dolgok internetéhez (IoT) szolgáltatási szerződéssel csatlakoztatott berendezések száma 2025-ra 1,9 milliárdra emelkedik a 2018-as 672 millióról.
CFD szimulációk az optimalizáció szolgálatában
CFD – Sokak számára ismerős akronim, melynek elsősorban kétféle feloldása van; Contract for Difference, mely a pénzügyi kereskedéssel kapcsolatos fogalom, és a Computational Fluid Dynamics, vagyis a numerikus áramlástan. Számunkra most ez utóbbi a releváns.