Az adatok védelmében
Nem meglepő, hogy az olyan cégek, akik felhő alapú tárolási és biztonsági mentési szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, leginkább az adatbiztonság miatt aggódnak.

 

A új fenyegetésként és kockázatként megjelenő zsarolóvírusok felbukkanása még sürgetőbbé teszi a lehető legjobb megoldások kiválasztását. A hibrid felhő alapú adatvédelemmel foglalkozó Acronis nemrégiben a Google Surveys segítségével hat országban (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Németország, Franciaország és Japán) a biztonsági mentés világnapja alkalmából végzett felmérést. Az eredmények tanulságosak. A felmérés egyik fő eredménye, hogy jelentős szakadék van a zsarolóvírusok támadásainak veszélye, és a között, hogy a válaszadók mennyire vannak tudatában a veszélynek, illetve hogy mennyire felkészültek egy ilyen támadás kezelésére.

„Ez a felmérés komoly eltérést tárt fel a válaszadók adatainak tulajdonított érték és az adatok védelmére tett tényleges intézkedések között" – mondta Szergej Beluszov, az Acronis alapítója és vezérigazgatója. Ez a fogyasztói piacra és a vállalkozásokra egyaránt igaz. „Az adatvesztés leghatékonyabb ellenszere továbbra is a biztonsági mentés. Rendelkezésre állnak megfizethető biztonsági mentési szoftverek, így nincs mentség arra, ha valaki az adatait elveszti vagy kiberbűnözők és zsarolóvírusok támadásainak teszi ki."

A felmérés általános megállapításai: 

  • A válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy ők maguk vagy családtagjaik már vesztettek el adatokat. 
  • A válaszadók több mint 25 százaléka elismerte, hogy nem végeznek semmiféle biztonsági mentést. 
  • Azok, akik rendszeresen végeznek biztonsági mentést, elmondták, hogy számukra a legfontosabb szempontok a biztonság, az egyszerű használhatóság és a tárolókapacitás.

A zsarolóvírusokkal kapcsolatos ismeretekre irányuló felmérés megállapításai:

  • A nagy sajtónyilvánosságnak örvendő zsarolóvírus-támadások ellenére a válaszadók több mint 66 százaléka mondta azt, hogy soha nem hallott a zsarolóvírusokról. 
  • Míg 67,2 százalékuk tulajdonított nagy fontosságot saját személyes adatainak, dokumentumainak, képeinek, videóinak és zenéinek, csak 5,8 százalékuk tudta azt, hogy egy zsarolóvírus támadása után 500 dollárnál is többe kerülhet az adatok visszaszerzése.

A teljes kép kedvéért a zsarolóvírusok az FBI szerint csak 2016-ban 1 milliárd dollárt kasszíroztak, és míg a nyilvános esetek nagy hírverést kapnak, az otthoni számítógépek ellen intézett támadásokról szó sem esik. „A biztonsági fenyegetések kétségtelenül a magánszemélyeket is célba veszik, nem csak a vállalkozásokat" – mondta el egy, az Acronis-szal nemrégiben készített interjú során Eric O’Neill, az FBI egykori terror- és kémelhárító ügynöke. „Hajlamosak vagyunk úgy gondolni erre, hogy ez a vállalatok vagy a kormány gondja. A helyzet azonban az, hogy a legtöbb rosszindulatú szoftver áldozatai lehetnek akár a szülők, nagyszülők, vagy bárki, akinek van e-mail címe és számítógépe.”

A felmérés egyéb megállapításai: 

  • A háztartások 51,8 százaléka rendelkezik 4-nél több digitális eszközzel.
  • A biztonságot tekintik a mentési szolgáltatások legfontosabb elemének (26,6%).
  • A felmérés utolsó kérdéséig eljutó válaszadók 10,5 százaléka mondta azt, hogy a  Facebook adatok jelentős értéket képviselnek számára.

 

Az adatvédelem nem bonyolult, ha betartunk három egyszerű lépést:
 
Mindig legyen biztonsági mentés a fontos adatainkról. Válasszunk olyan biztonsági mentési szoftvert, amely egyaránt rendelkezik helyi- és felhő alapú tárolással, és zsarolóvírusok elleni aktív védelemmel!
 
Az operációs rendszerünk és a szoftvereink legyenek mindig naprakészek. Ez meggátolja, hogy kiberbűnözők bármilyen ismert biztonsági résen keresztül bejussanak a rendszerünkbe.
 
Figyeljünk oda a gyanús e-mailekre, hivatkozásokra és csatolmányokra! A legkártékonyabb szoftver, a zsarolóvírus e-mailek csatolmányain, üzeneteken és fertőzött weboldalakon keresztül kerül a számítógépre.

 

Az ipari robotok is áldozattá válhatnak
Egyre több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük a vállalatoknak, beleértve a zsarolóvírusokat, az üzleti e-maileket érintő visszaéléseket és az IoT-eszközöket célzó támadásokat, ráadásul immár a kiberpropagandával is meg kell küzdeniük.
Arduino Due alkalmazás GridEye szenzorral
Cikksorozatunk befejező részében a GridEye szenzorral megvalósítunk egy önállóan futó Arduino Due alkalmazást, mely a mini hőkamera képét egy 8X8-as RGB LED mátrixon jeleníti meg, miközben a céltárgy mozgását egy szervomotorral igyekszünk követni.
Bajba kerülhetnek a magyar beszállítók
Egy elemzés szerint öt éven belül komoly nehézségekkel szembesülhet a magyar ipar az elektromos autók elterjedése miatt. Elsősorban a nagy autógyártók beszállítói hálózatának csökkentése és a munkaerő mérséklése jelentheti a legnagyobb veszélyt.
Új kihívások a szakképzésben
A magyarországi munkaerőpiacon az európai átlagnál magasabb a digitális analfabéták aránya, amiért elsősorban a köznevelés hiányosságai tehetők felelőssé. A csorbát az oktatáspolitikai szakemberek az informatikai és műszaki tudományágak kutatóival és az iparági szereplőkkel karöltve próbálják kiköszörülni.
Okosautók kibercsapdában
Az autóipar növekvő kiberbiztonsági kihívásaira a Kaspersky Lab és az AVL elkészítette annak a biztonsági egységnek (Secure Communication Unit - SCU) a prototípusát, amely lehetővé teszi a zavarmentes kommunikációt az autó alkatrészei valamint az autóval összekapcsolt infrastruktúra között.