Átadták a szegedi lézerközpontot
Orbán Viktor Magyarország modern kori története legnagyobb tudományos beruházásának nevezte a szegedi lézerközpontot az épületkomplexum átadásán kedden. A projekt költségvetésének 85 százalékát az Európai Unió biztosította.

 

Magyarország akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson – fejtette ki a kormányfő. Ez az intézmény annyit ér, amennyit az itt dolgozó kutatók ennek segítségével el fognak érni. A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja – mondta a miniszterelnök. A központban folyó kutatások atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe.

Jöhet az eszközök telepítése is

Lehner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése. A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szeminárium termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.

Az épületkomplexum terveit az Artonic Design Építészeti Kft. készítette. A központ építését a Strabag-Swietelsky konzorcium végezte. Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében "ház-a-házban" technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.

A központ az Európai Unió – a szegedi mellett prágai és bukaresti helyszínnel megvalósuló – tudományos nagyberuházása, az ELI (Extreme Light Infrastructure) magyar pillére. A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.

A projekt – az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.

Zöld, fenntartható és ilyet még nem láttál
A Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület 2018-as Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív díját a hulladékvizek halogénmentesítésére fejlesztett technológia és egy páratlan tetőhűtési megoldás kapta.
Sok az adat, kevés az ember
Az IBM kutatása szerint naponta összesen 2,5 trillió byte adatot generálunk. Az IoT eszközök térnyerésének köszönhetően ez a szám folyamatosan növekszik, amire elsősorban az információtömeget kezelő adatközpontoknak kell felkészülniük.
A robotika jövője
Az embereket megosztja a kérdés, milyen lesz a jövő, ha a robotok megjelennek a mindennapi életben. Míg egyesek a robotokra humanoid lényekként tekintenek, amik majd elveszik tőlünk a munkahelyeket, sokakat lenyűgöznek, és a jövőt a robotokkal képzelik el.
Mobil robotok minden iparágban
Előbb-utóbb szinte minden iparágban megjelennek a mobil, illetve az együttműködő robotok, amelyek már nem csupán a versenyképesség növelésének eszközei, hanem a túlélés zálogai.
Egy kártevő különös története
Korábban már sok szó esett a WannaCryptor kártevőről, azonban sokan azóta is lebecsülik az ezzel kapcsolatos veszélyeket, és nem tettek meg mindent a hatékony megelőzés érdekeben.