Alanyi jogon járó ösztöndíjat adna a gyáriparosok szövetsége
Új javaslattal állt elő a hazai szakképzés megújítására a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. A német duális szakképzés 2030-ig tartó, megújított rendszerét tekintették irányadónak a több mint két évig tartó munka során.

 

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke szerint elengedhetetlen a szakképzés átfogó megújítása. Úgy fogalmazott: a meglévő rendszer toldozgatása nem alkalmas az új kihívások kezelésére, ezért az MGYOSZ komplex megoldást javasol. A munkaadói szervezet indítványozza egyebek mellett, hogy az általános iskola elvégzésének feltétele egy országosan egységes alapkompetencia-vizsgán történő részvétel legyen, amelyen az alapvető írás, olvasás, szövegértés és számolási készségek szintjét kell felmérni. A vizsga célja, hogy a szakiskolai, szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzésbe csak olyanok kerülhessenek, akik nem funkcionális analfabéták és megfelelnek az előírt minimum követelményeknek.

Akik az alapkompetencia-vizsgán nem felelnek meg, nem léphetnének be a szakképzési szakaszba, nekik szakképzésre felkészítő 1-2 éves áthidaló programokat indokolt szervezni. Az alelnök elmondta: a munkaerőhiány csökkentése miatt fontos, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás, a gyerekek ne essenek ki az iskolarendszerből. Az új iskolaszerkezethez igazodva az MGYOSZ javasolja a tankötelezettség korhatárának 18 éves korra történő felemelését. Fontos új elem, hogy a mindenkori minimálbérhez igazítanák az ösztöndíjat és a tanulószerződéses juttatást, amit az állam és a munkaadók közösen adnának.

Az állami ösztöndíjprogram lényege, hogy a tanulók havi átlagos ösztöndíjalapjának összege a szakiskolai és a szakközépiskolai tanulók esetében a mindenkori nettó minimálbér 40 százalékának, a szakgimnáziumi tanulók esetében pedig 60 százalékának megfelelő, alanyi jogú, állami ösztöndíj legyen. A tanulószerződéses juttatás a szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál legalább a mindenkori minimálbér 60 százaléka, a szakgimnáziumi tanulóknál pedig legalább a minimálbér 40 százaléka lenne. Ezt az összeget a gazdálkodók saját erőforrásaikból fedeznék olyan módon, hogy ez a kiadás adó- és járulékterhet nem viselő juttatásnak minősülne.

Az MGYOSZ szerint a szakiskolai, a szakközépiskolai, valamint a szakgimnáziumi tanulók körében erősíteni kell a munkavállalói státuszt, a diákot a tanulószerződés megkötése után vehetné fel a szakképző intézmény. Kiemelten fontosnak tartja a szövetség annak elérését, hogy a szakgimnáziumokban megszerezhető tudás legalább olyan arányban tegye lehetővé a felsőfokú intézményekbe való felvételt, mintha a fiatalok gimnáziumban végeztek volna.

A szakképzési programban részt vevő cégek motivációjának növelése érdekében az MGYOSZ javasolja, hogy a gyakorlati oktatók bérét, a jogszabályban előírt kötelező juttatásokat, valamint a szükséges eszközöket a szakképzési hozzájárulásból tudják finanszírozni. Az oktatók átlagfizetése érje el a minimálbér háromszorosát. Az MGYOSZ javaslatai között szerepel a többi között csúcstechnológiai központok, független vizsga és kompetencia központok létrehozása, duális képzési tanácsok és irodák kialakítása, valamint a szakképző centrumok teljesítményelvű finanszírozási rendszerének bevezetése.

Önvezető autó, robotdoktor? Jöhet!
A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek; a megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet a jövőben.
A hálózatosodás lesz a jövő gyárának "gőzgépe"?
Európában szinte nem létezik magára valamit is adó iparvállalat, melynek ne lenne saját elgondolása az ipar 4.0 néven emlegetett negyedik ipari forradalomról.
A vállalatoknak mindennél fontosabb az IT biztonság
Az Oracle legújabb, technológiai trendeket vizsgáló felmérése szerint az üzleti vezetők az adatvédelmet tekintik elsődleges, a közeljövőben megoldandó ügyüknek minden más nagyszabású IT fejlesztéssel szemben.
Mesterséges intelligencia ellenőrzi a távvezeték-hálózatot
A mesterséges intelligenciát gyakorlatilag bárminek a felismerésére be lehet tanítani. Ha kell, az elektromos távvezetékek részegységeit, hibáit is megtalálja. Az E.ON-nak pedig pont erre van szüksége.
Lézeres érzékelők nagy pontosságú méréséhez
Az új optoNCDT 1750LL lézeres szenzor fémes és strukturált felületek nagy pontosságú távolságmérésére alkalmazható.