A válság mély nyomot hagy a teljes német gazdaságon
A német történelem második világháború utáni korszakának legnagyobb mértékű gazdasági visszaeséséhez, tömeges munkanélküliséghez és csődhullámokhoz vezet a koronavírus-járvány az idén Németországban a szövetségi kormány előrejelzése szerint.

 

Az Európai Unió (EU) legnagyobb gazdasága várhatóan V-alakú pályán mozog, az idei zuhanást jövőre meredek emelkedés követi, de nem sikerül teljesen ledolgozni a veszteségeket. A német gazdaság teljesítménye így 2022-ben érheti el a 2019-es szintet - áll az előrejelzésben. A hazai össztermék (GDP) az idén 6,3 százalékkal csökken, jóval meghaladva a 2009-ben regisztrált eddigi legnagyobb, 5,7 százalékos visszaesést. A mélypont májusban jöhet el, utána stabilizálódás, az év második felétől élénkülés következhet.

Jövőre már 5 százalék feletti GDP-növekedés várható. Az előrejelzés bizonytalansága a megszokottnál nagyobb, a folyamatok alakulása attól függ, hogy mennyire sikerül elfojtani járványt, és mennyire lehet lazítani a korlátozásokat. A gazdasági minisztériumban készülő prognózis szerint a rekordnagyságú, 1197 milliárd euró (430 ezer milliárd forint) keretösszegű kormányzati mentőprogramok ellenére több ágazatban csődhullám várható, a regisztrált munkanélküliek száma pedig az év végéig hárommillióra emelkedhet a márciusban regisztrált 2,335 millióról.

A szövetségi kormány március közepe óta szinte hetente jelent be újabb válságkezelő csomagokat. A koronavírus-járvány társadalmi, kulturális és gazdasági hatásainak ellensúlyozására tett erőfeszítések 180 fokos fordulatot jelentenek az államháztartási egyensúly megőrzésére és az államadósság csökkentésére összpontosító eddigi politikájában. Ezt mutatja az EU-s gazdasági és monetáris unió pilléreként számon tartott 1997-es stabilitási és növekedési egyezmény végrehajtásáról az Európai Bizottságnak készített pénzügyminisztériumi jelentés, amelyet az előző heti kormányülésen fogadtak el. Ebben az áll, hogy az államháztartásban a GDP-hez viszonyítva a tavalyi 0,75 százalékos többlet után az idén történelmi csúcsot jelentő 7,25 százalékos hiány keletkezhet, a GDP-arányos államadósság pedig a tavalyi 59,80 százalékról 75,25 százalékra szökhet fel.

Gazdaságélénkítés "átstartolással"

Peter Altmaier gazdasági miniszter a világjárvány várható gazdasági hatásairól készített első hivatalos kormányzati számításokat ismertető sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az év első két hónapjában még növekedett a német gazdaság, a márciussal kezdődött időszakban viszont lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékot meghaladó mértékben csökken a gazdasági teljesítmény. A mélypont valószínűleg májusban lesz, az év második felében pedig fokozatosan stabilizálódhat a helyzet. Azonban az Európai Unió legnagyobb gazdasága a várható javulással együtt is elérkezik a növekedés minden eddiginél hosszabb, tízéves szakaszának a végéhez, és így 2020 a recesszió éve lesz.

A visszaesés mélységét még nem lehet megbecsülni, de igen valószínűnek tűnik, hogy a hazai össztermék (GDP) csökkenése meghaladja a 2009-es 5,7 százalékot. Ez "elég súlyos", de ha év közben stabilizálódik a helyzet, akkor nem igazolódnak be a legpesszimistább várakozások – mondta a miniszter, utalva arra, hogy az egyik legtekintélyesebb német gazdasági elemző intézet, a müncheni ifo 20 százalék körüli GDP-csökkenést is elképzelhetőnek tart. Peter Altmaier aláhúzta, hogy a kormány senkit nem hagy magára.

 


Az egyéni vállalkozóknak, a kis- és közepes méretű cégeknek és a nagyvállalatoknak is kidolgoztak válságkezelő programokat, amelyekkel mintegy 750 milliárd eurót (275 ezer milliárd forint) mozgatnak meg.


 

Ezek a programok viszont csak a járvány közvetlen hatásainak ellensúlyozására szolgálnak, pedig arról is gondoskodni kell, hogy a német gazdaság a járvány után minél gyorsabban és minél nagyobb lendülettel "átsartoljon". Ezért a kormány már dolgozik is egy újabb programon, amely gazdaságélénkítő intézkedésekből áll – mondta a miniszter.

Ugyancsak csütörtökön Berlinben, egy másik tájékoztatón Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter a formálódó új csomaggal kapcsolatban nagyszabású állami beruházásokat helyezett kilátásba. Mint mondta, most a járvány közvetlen hatásaival kell foglalkozni, stabilizálni kell a vállalkozásokat és meg kell őrizni a munkahelyeket. Viszont amint ismét beindul a gazdaság, a fellendülést kormányzati eszközökkel is támogatni kell, és ebben "szerepe lesz a jelentős beruházási tevékenységnek és annak, hogy a szociális államot nem leépíteni, hanem megerősíteni, kiépíteni kell".

A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy az állami fejlesztési bank (KfW) válságkezelési hitelprogramjának megindítása, március közepe óta 1800 támogatási kérelem érkezett. Az igényelt hitelek összértéke 9 milliárd euró. A KfW mintegy 1500 kérelmet dolgozott fel eddig, és azzal számol, hogy a következő hetekben legkevesebb 50 milliárd eurót helyez ki a koronavírus-járvány közvetlen hatásainak enyhítését szolgáló hitelek keretében. A német GDP tavaly 0,6 százalékkal nőtt. A kormány a legutóbbi, még a koronavírus-járvány előtt készített előrejelzésében 1 százalékos növekedést jósolt 2020-ra.

Soha nem tapasztalt mértékben romlott áprilisban az üzleti hangulat

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) felmérésében az üzleti hangulat valaha regisztrált legnagyobb mértékű romlását regisztrálta áprilisra vonatkozóan a német gazdasági szereplők körében. A hangulatindex 74,3 pontra zuhant áprilisban a márciusi 85,9 pontról. Amellett, hogy az áprilisi érték a valaha elért legalacsonyabbnak számít, a márciusról áprilisra történt csökkenés is a legnagyobb havi csökkenés az index történetében.

Az index romlása a két összetevő, az aktuális helyzet és a kilátások megítélése közül elsősorban az aktuális helyzet rossz megítélésének tulajdonítható, de az elkövetkező néhány hónapra vonatkozóan sem ítélték meg még soha olyan borúsan a kilátásaikat a gazdasági szereplők mint most áprilisban. Az aktuális helyzet megítélése a márciusi 92,9 pontról 79,5 pontra csökkent áprilisra, a kilátások megítélése pedig 79,5 pontról 69,4 pontra. A feldolgozóiparban a hangulatindex 2009 márciusa óta a legalacsonyabbra csökkent, mínusz 18,7 pontról mínusz 44,4 pontra.

 


A vállalatok helyzetmegítélése drámaian romlott, kilátásaikat pedig "extrém pesszimistának" mutatta ki az ifo felmérése. A kilátások megítélésének a mutatója történelmi mélypontra esett. A kereslet az ipari termékek iránt gyakorlatilag összeomlott.


 

A szolgáltatóiparban soha még nem ítélték meg olyan rossznak a helyzetüket a vállalatok mint most áprilisban. Hasonlóképpen példa nélküli a kilátásokkal szemben kialakult pesszimizmus is. A kereskedelemben is nagyot zuhant a hangulatindex, mínusz 21,0 pontról mínusz 48,4 pontra. Az aktuális helyzet megítélése még soha nem romlott akkora mértékben hónapról hónapra, mint most márciusról áprilisra. A kilátások megítélését számszerűsítő mutató pedig a márciusi után áprilisban újabb mélységi rekordot állított be.

Rekordnagyságú deficit jöhet

A soha nem tapasztalt mértékű hangulatromlás még a helyzetükkel viszonylag elégedett építőipari cégekre is igaznak bizonyult mind az aktuális kondíciók, mind a kilátások megítélésében. Az építőipari vállalatok többsége azonban ezzel együtt is meg van elégedve a helyzetével. A hangulati index az építőiparban a márciusi plusz 5,0 pontról mínusz 17,6 pontra esett áprilisban. A vezető német gazdaságkutató intézetek szerint a német bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékkal csökken az idén, jövőre viszont 5,8 százalékos növekedéssel kompenzálja a visszaesést.

Az intézetek kalkulációi szerint az első negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a német GDP, a második negyedévben viszont már 9,8 százalékos lesz a visszaesés. A második negyedévi a legnagyobb visszaesés lesz a negyedéves GDP-növekedés számításának 1970-es kezdete óta, és több mint duplája a gazdasági válság idején bekövetkezett legnagyobbnak, a 2009 első negyedévinek.

"A válság mély nyomot fog hagyni a munkaerőpiacon és a költségvetésen is" – kommentálta a prognózist Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatója, megjegyezve, hogy a válság csúcsán a munkanélküliségi ráta eléri majd az 5,9 százalékot az idén, a részmunkaidős foglalkoztatottak száma pedig 2,4 millióra szökik fel. A munkanélküliek száma pedig éves átlagban a tavalyihoz képest egy negyed millióval 2,5 millióra emelkedik majd.

"Németország rendelkezik a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy mérsékelje a visszaesés közvetlen következményeit és a gazdasági teljesítményt középtávon visszatérítse arra a szintre, ahová a krízis nélkül jutott volna el" – tette hozzá Wollmershäuser. Véleménye szerint a kormány kedvező pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy kivédjék a válság vállalatokra és lakosságra gyakorolt közvetlen negatív következményeit. Az idén ez persze rekordnagyságú deficitet eredményez majd mind szövetségi, mind tartományi, önkormányzati és társadalombiztosítási szinten. Összességében 159 milliárd eurósat. Az államadósság az idén a GDP 70 százalékára emelkedik majd.

A prognózis erősen ki van téve az eredményt negatív irányban eltéríteni képes kockázati tényezőknek – hangsúlyozza a DIW Berlin, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete, a kieli IfW, a hallei IWH és az esseni RWI által összeállított jelentés. Az intézetek szakértői szerint a járvány időbeni elhúzódása például jelentős mértékben tovább ronthatja a gazdasági teljesítményt. Hasonlóképpen komoly kockázatokat hordoz a gazdasági aktivitás felfuttatásának késlekedése, valamint egy esetleges második fertőzési hullám jelentkezése is. Amennyiben további korlátozásokat kell életbe léptetni a fertőzés terjedésének a megfékezésére, az is meghosszabbíthatja a termelés szüneteltetésének az időtartamát és a korlátozás alá eső tevékenységek körét. Az emiatt fellépő finanszírozási problémák pedig állami támogatással sem kivédhető vállalati csődökhöz vezethetnek.

Az ügyfelek jelentik a legnagyobb rizikófaktort
A vállalatok által tapasztalt bűncselekmények élén az ügyfelek által elkövetett csalás szerepel. A vállalkozások szerint az összes bűncselekmény közül ez a terület és a kiberbűnözés okozza a legtöbb gondot – derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felméréséből.
Magyarországon tovább növelte kutatás-fejlesztési kiadásait a Bosch
Újra kétszámjegyű árbevétel-növekedést ért el a Bosch csoport Magyarországon az autóipari megrendelések jelentős csökkenése ellenére; jelenleg a gyártási kapacitások fokozatos növelésére készülnek - közölte a cég csütörtöki közleményében.
A mesterséges intelligencia olyan vállalati kultúrát teremt, amely az innovációra épül
A magyar vállalatok közel negyede tekinthető érett mesterséges intelligencia felhasználónak a Microsoft friss felmérése szerint.
Nyomatékigényes lánckerékhajtások
A szabványos gépelemekre specializálódott Norelem a két- és háromsoros görgősláncok és lánckerekek új sorozatát mutatta be, ami a nyomatékigényes lánckerékhajtások területén is erőteljes megoldást nyújt.
Sztárszakma lehet az adatközponti rendszermérnök
Az informatikai beruházások volumenét nem tépázta meg a koronavírus-járvány, inkább azok fókuszában volt tapasztalható átrendeződés az utóbbi két hónapban – derül ki a Hewlett Packard Enterprise szakértői véleményéből.