A science fiction ma már a valóság
Technológiai, kulturális, esetleg evolúciós átalakulást jelent az emberiség életében a digitalizáció? Merre vezet az út a homo sapienstől a homo digitalisig?

 

Hogyan válnak életünk részévé a gigahálózatok által életre hívott lehetőségek, az öntanuló algoritmusok, a genetikailag programozott biológiai rendszerek vagy épp a nano gyárak – tette fel a kérdéseket a legújabb, évadzáró MOST Fórum, amelyen a résztvevők ezúttal egy interaktív kiállításon abba is bepillantást nyertek, milyen eszközökből épül fel a gigabites hálózati infrastruktúra, amely a digitális világ vívmányait biztosítja az ügyfeleknek.

Szenzorok, szerverek, villámgyors alkalmazások és gigabites hálózatok veszik körül a 21. század emberét. Ami 10- 20- vagy 50 évvel ezelőtt még a tudományos-fantasztikus filmek fantázia szülte világa volt, az ma már a valóság. A digitalizáció nem csak átalakítja megszokott rutinjainkat, de vadonatúj kulisszát is teremt mindennapi életünk számára. A MOST Fórum célja, hogy feltérképezze és otthonossá tegye ezt az új környezetet, mely napról napra egyre inkább meghatározza életmódunkat. Vajon valóság lesz-e az, amit ma elképzel az emberiség a sci-fi alkotásokban? Milyen lesz az emberiség digitálisan kreált, új élete 10 vagy 50 év múlva? A jövőbe néztek a MOST Fórum érdeklődő vendégei és meghívott előadói.

Gigahálózatok határozzák meg mindennapjainkat

A Telekom innovációs rendezvénysorozatának ezúttal egy, a társaság székházának aulájában berendezett hálózattechnológiai kiállítás adott otthont, betekintést engedve az ügyfelek számára egységes, műszaki értelemben mégis rendkívül komplex hálózati szolgáltatás motorházteteje alá. Hol lépünk be, és milyen utakon bolyongunk, mikor az internetet használjuk, telefonálunk vagy tévét nézünk? A Kiss Imi YouTuber által megnyitott kiállításon bárki kipróbálhatta, hogy működik egy élő 5G hálózat, és képet kaphatott arról, mi mindenre van szükség 5,3 millió mobil, 1,3 millió vezetékes hang előfizető vagy éppen a vezetékes internet piacának közel negyven százalékának kiszolgálásához.

 

 

"A fejlett technológiák átalakítják az egészségről alkotott nézeteinket, de az számít, hogy egy kulturális átalakulás zajlik, nem csak technológiai" – mondta dr. Meskó Bertalan orvos-jövőkutató annak kapcsán, hogy a mindennapi életünkbe szervesen beépülnek majd a digitális szolgáltatások és lehetőségek sokfélesége. A beszélgetés résztvevői szerint ez a változás jól jellemezhető azzal a mondattal, hogy a homo sapiens után a homo digitalis lesz a következő korszak emberének neve.

"Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a “science fictionből” “science fact” – mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, több jóhírű tudományos intézet munkatársa.

"Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni az emberek munkáját. A mesterséges intelligenciát használó emberek fogják elvenni a mesterséges intelligenciát nem használó emberek munkáját" – mondta Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője. A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek.

„A telekommunikáció átalakul, a végfelhasználók ügyfélből haszonélvezőjévé válnak a rendszernek, míg az ügyfelek üzleti szereplők lesznek. Az infrastruktúraépítés háttértevékenységgé válik, a klasszikus távközlési termékek pedig komplex megoldások részeként köszönnek vissza” – utalt a hálózati kiállításra Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere.

„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője. 

A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik.

Kutatás-fejlesztést is hoz a Schaeffler új gyára
A Schaeffler-csoport 23,5 milliárd forintos beruházással épít gyárat Szombathelyen, 150 új munkahelyet teremtve, amelyhez a kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást nyújt.
A kontúrmérés új módja
A megoldás bonyolult kameratelepítés nélkül képes pontosan és gazdaságosan észlelni még a lapos tárgyakat, például a műanyag zacskókat is.
Különleges fejlesztéssel hódíthatnak az MI-megoldások
Az első, kereskedelmi forgalomban is elérhető, integrált, folyadékhűtéses szerverszekrény azon túl, hogy támogatja a nagy számításigényű feladatok elvégzését, hatékony energiafelhasználást is biztosít.
Megszűnő állások az automatizáció miatt
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) felmérte, hogy az automatizáció terjedése hány munkahelyet veszélyeztet, és mely szakmákat érint elsősorban az új technológiák bevezetése.
Digitáli(s)iker a gyártásban, termelésben és logisztikában
„Kedves uram, gratulálunk, Önnek gyönyörű szép digitális ikerpárja született.” – Mindez viszont legalább kilenc hónapot vett igénybe…