A növekedés hajtóereje
A digitalizációs lehetőségek tárháza folyamatosan bővül, így a vállalatok számára maga a digitalizáció fogalma is mást jelent ma, mint két évvel ezelőtt - derül ki a napokban megjelent, a GKI Digital által végzett kutatásból.

 

A Siemens megbízásából készült reprezentatív felmérés során azt vizsgálták a kutatók, hogy hol tartanak a hazai közép- és nagyvállalatok a digitalizációs érettségben, elemzésükben most először a kisvállalati szektor teljesítményét is vizsgálták. A folyamat alakulását jól szemlélteti, hogy maga a digitalizáció fogalma is mást jelent ma, mint a megelőző években. Sok esetben a korábban még digitalizációként értelmezett fejlesztéseket ma már szinte alapvető adottságként kezelik, és a digitalizációt csak komolyabb, összetettebb esetekben tartják helytálló kifejezésnek. A fogalom szektoronként és vállalatméretenként is eltérő jelentéssel bír: míg a kisvállalatoknál sokszor az egyszerűbb, kisebb beruházások is digitalizációs fejlesztésnek számítanak, a nagyvállalatok inkább komplex, nagyléptékű beruházásokban gondolkodnak.

Digitalizáció - erős közepes

Bár a Digitalizációs Index látszólag nem mozdult el a 2016-os 3,5-es szintről, ez az érték ma már teljesen mást takar, mint két évvel ezelőtt: a kisvállalati szektor indexe 3,2 lett, a középvállalatoké 3,5, míg a nagyvállalati index 3,7-re emelkedett. Változott ugyanakkor a vállalatok körében a digitalizáció megítélése is.

– Korábban a vállalatok számára a digitalizáció elsősorban az analóg folyamataik kiváltását és elektronikus rendszereik bővítését jelentette. A digitális folyamatok bevezetésétől emellett azt is várták, hogy tisztább képet kapjanak működésük hatékonyságáról. Napjainkban digitalizáció alatt a megkérdezettek többnyire a szervezet meglévő szoftvereinek összekapcsolását, hálózatban való kezelését, illetve a digitális adatgyűjtést és adatelemzést értik. Egyértelmű, hogy sokkal mélyebben belelátnak a digitalizációs folyamatokba és az adatok felhasználásával törekednek a digitalizációban rejlő előnyök kiaknázására. A vállalatok 61 százaléka szerint a digitalizáció pozitívan járult hozzá hatékonyságuk növeléséhez – magyarázta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

Általánosságban a vizsgált vállalatok úgy érzik, jelenleg kevesebb a hátráltató tényező, és jobbak a körülmények a digitalizációs fejlesztések megvalósításához, illetve több szektorban felkészültebbnek is érzik magukat a cégek a további fejlesztések elindítására.

Digitalizáció - a gyakorlatban is működik

Az idei kutatás eredményei megváltozott, sokkal összetettebb látásmódról tanúskodnak. Mindebben szerepet játszhat az is, hogy egyre több olyan, a napi üzleti és termelési folyamatokban bevált gyakorlattal találkozhatnak a fejlesztések iránt elkötelezett vállalatvezetők, melyek akár azonnal adaptálható megoldásaikkal segítik a digitális továbblépést. Ezekből az alkalmazásokból is ízelítőt kaphatnak az érdeklődő szakemberek szeptember 26-án a graphIT Kft. digitalFACT.2018 konferenciáján.

Mit nyerhet vagy veszíthet az ipari digitalizációban? – teszi fel a kérdést megnyitójában Sallay Péter, a graphIT Kft. ügyvezető igazgatója. A választ két szekcióban nyolc előadás adja meg, valós ipari megoldásokat ismertetve. Kovács Imre és Boros Péter a Siemens digitális gyár koncepciójával, és a már Magyarországon is elérhető megoldások ismertetésével kíván inspirációt adni a résztvevőknek, majd Fehér Tamás, a graphIT kereskedelmi vezetője beszél arról, hogy miként egyesülnek egyes mérnöki területek egy közös platform alatt a digitalizációban. Az AQ Antonnál alkalmazott intelligens adatfeldolgozás folyamatát ismerteti Dr. Németh András, a cég ügyvezető igazgatója, ezt követően Kozó Gábor, az evopro fejlesztési vezetője a virtuális üzembehelyezés gyakorlati tapasztalatairól szól. A Digitális termékfejlesztés szekció programját a Siemens Ipar 4.0 laborjának látogatása zárja, Boros Péter sales specialista vezetésével.

A délutáni programban érdekesnek ígérkezik Molnár Zsolt, a graphIT vezető konzultánsának előadása, aki előadásában arra keresi a választ, hogy a digitalizáció következtében miért változik meg minden amit a gyártásról korábban gondoltunk? A Digitális gyártás szekcióban Simon László logisztikai tanácsadó Az Unilever Magyarország Kft. központi disztribúciós raktárának tervezése digitális szimuláció támogatásával a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft-nél című előadása keltheti fel az érdeklődők figyelmét, majd a BorgWarner Oroszlány Kft. munkatársa, Balogh Csaba egy autóipari példán szemlélteti a hatékony termelésütemezés fontosságát. A programot Uzonyi Tamás, az IFUA Horváth & Partners tanácsadójának előadása zárja: az ipari digitalizációs projektek tapasztalatait osztja meg a hallgatósággal, ezúttal az üzleti eredményesség szempontjából. A konferenciára folyamatosan lehet regisztrálni, a részletes program ezen a felületen érhető el.

Szintet lép a szerszámgépek digitalizálásában a Siemens
CNC vezérlőinek új nemzedékével a Siemens zökkenőmentesen kapcsolja össze a fizikai és a virtuális világot. A Sinumerik ONE által a szerszámgépek gyártói és felhasználói egyaránt nagyobb termelékenységet, jobb minőséget érhetnek el, ahogyan az szeptemberben, az EMO 2019 kiállításon is látható lesz Hannoverben.
A fröccsöntéshez használt szimulációs megoldások új generációja
A CoreTech System Moldex3D R17 szoftvere az új felhasználói felületnek és az egységes szimulációs munkafolyamatnak köszönhetően könnyű és gyors betekintést biztosít a gyártási folyamatba, felgyorsítva ezzel a döntéshozatali fázist.
Hibrid csapágyak tűrőképességének vizsgálata
Az SKF új kutatása költséghatékonyabbá és megbízhatóbbá teheti a hibrid csapágyakat, utat nyitva ezzel az alkalmazások szélesebb körében történő felhasználásukhoz.
Megtisztítják a világűrt
Az Európai Űrügynökség (ESA) Clean Space programjának egyik célja a világűr megtisztítása az űrszeméttől, a projekt keretében egy magyar cég az űreszközök dokkolását segítő infravörös és foszforeszkáló jelzőfények fejlesztését végzi.
Többet tudunk az összeszerelésnél
A HD Composite Zrt. – és konzorciumi partnerei – Magyarországról indulva szeretnék meghódítani a világ autógyártását, az eddig csak a szupersportkocsikat jellemző anyagok, a kompozitok felhasználásával. Egy példaértékű akadémiai kutatóintézeti, egyetemi és ipari konzorcium együttműködését mutatjuk be.