A mesterséges intelligencia a hazai gazdaság egyik kulcságazata
Az MI innovációs versenyben jelenleg - MI-re fordított kutatási összegeket, háttérbázist, eszközparkot, humánerőforrást tekintve -, az Egyesült Államok áll az élen, őt követi Kína, majd az Európai Unió, derül ki egy 2021 januárjában közzétett összehasonlító tanulmányból.

 

2021-re több mint 30 ország hozott létre nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát. A mesterséges intelligencia kutatásokban élen járó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) újabb lendületet vesz az intelligens technológiák fejlesztése. A Tématerületi Kiválósági Program MI kutatásai mellett, megkezdték a munkát a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjai.

Néhány év alatt robbanásszerű fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia (MI), kevés olyan ipari szektor van, ahol ne vennék hasznát a legmodernebb technológiai vívmánynak. Az MI alkalmazásával gyökeresen átalakul számos iparág fejlődési dinamikája és a kapcsolódó munkaerőpiaci igények is, így a kormányok a mesterséges intelligencia-beruházások előmozdításával, oktatási programok létrehozásával, valamint kutatás-fejlesztés ösztönzésével támogatják a vállalkozásokat.

Egységes stratégia a kutatásban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számos módon kapcsolódik a nemzeti MI stratégiához, kormányzati és EU-s témájú projekteket nyert, valamint kiválósági programokban vesz részt. Mesterséges intelligencia fókuszú tématerületi kutatások is zajlanak, amelyekből összesen több mint 1,1 milliárd forint értékű együttműködést generáltak nagyvállalati partnereikkel. Olyan cégekkel dolgoztak együtt az elmúlt években, mint a Nokia, Ericsson, Vodafone, Morgan Stanley, MOL, Knorr-Bremse, Bosch, Siemens, vagy éppen a Continental. A Knorr-Bremsével például olyan MI megoldás fejlesztésén működtek együtt, amely a vasúti pályát és a környezetét monitorozva felismeri az esetleges vészhelyzeteket, és korai fékezéssel megelőzi a baleseteket. A Nokiával pedig az 5G és hamarosan a 6G fejlesztésén dolgoznak az egyetem kutatói és diákjai.

Erre az intézményi háttérre építve kezdték meg a munkát a jelentős kormányzati támogatással létrejött Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és konzorciumi tagként a Műegyetem kapcsolódó kutatócsoportjai. „Egységes egyetemi stratégia mentén dolgozunk az MI-kutatásokon. Az MI Nemzeti Labor munkájában a nyolcból hat BME kar vesz részt. Szinte minden MI-ben érintett kutatási és alkalmazási területen aktívak a Műegyetem szakértői, foglalkozunk gépi látással, nyelvtechnológiával, egészségügyi alkalmazásokkal, szenzorokkal, okoseszközök hálózatokba való kapcsolásával és biztonság-technológiával is.

 

 

Egyelőre az Unióban bejelentett MI-szabadalmak körülbelül kis hányada köthető Magyarországhoz, holott jelentős potenciál rejlik hazánkban, meggyőződésem, hogy a matematikai alapú, algoritmikus orientációjú kutatásokban például könnyen az élre tudnánk kerülni – mondta Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Tudományos és Innovációs rektorhelyettese és a Műegyetem Mesterséges Intelligencia kutatásainak koordinátora. Hozzátette: a MI Nemzeti Labor, a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, és környezeti hasznosítása, a kutatás és az ipar közötti tudástranszferre koncentrál a tavaly óta létező MI Nemzeti Stratégiával összhangban, amely 2030-ig szóló célokat fogalmazott meg a hazai MI-kutatások előremozdítása érdekében. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium több vezető tudományos és felsőoktatási intézmény konzorciumaként jött létre 2020-ban.

Van még hova fejlődni

A konzorcium tagja a BME is, vezetője pedig az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete. Az MI innovációs versenyben jelenleg – MI-re fordított kutatási összegeket, háttérbázist, eszközparkot, humánerőforrást tekintve –, az Egyesült Államok áll az élen, őt követi Kína, majd az Európai Unió, derül ki egy 2021 januárjában közzétett összehasonlító tanulmányból. Becslések szerint 2019-ben az Egyesült Államok 14,3 milliárd dollárt, Kína 5,6 milliárd dollárt, az Európai Unió pedig 3,2 milliárd dollár kockázati és magántőke-finanszírozást biztosított MI vállalkozások számára. Miközben Kína fénysebességgel zárkózik fel az Egyesült Államokhoz, az Unió is jelentősen ösztönzi az témába vágó kutatásokat, és az elmúlt években 1,5 milliárd eurót fordított az MI kutatás-fejlesztésére, amely 70 %-os növekedés az előző időszakhoz képest.

A CB Insight MI startupokról készült rangsora szerint az első 100-ból 65 startup az Egyesült Államokhoz köthető, 8 vállalkozás székhelye az Egyesült Királyságban, 8 Kanadában, 6 Kínában, 3 Izraelben, 5 vállalkozás az EU területén lett  bejegyezve.  Az EU célja, hogy ebben az évtizedben évente több mint 20 milliárd euró összberuházást ösztönözzön a területen. Az Európai Bizottság több mint 4 milliárd eurót ajánlott fel a Digitális Európa program keretében a nagyteljesítményű és kvantumszámítástechnika támogatására. Az InvestEU keretében pedig egy 100 millió eurós kísérleti befektetési alapra építve kívánja növelni a finanszírozásához való hozzáférést az MI startupok számára.

A 2020-ban létrejött Nemzeti Laboratóriumok közül a BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek. A Műegyetem ugyanis a Mesterséges Intelligencia mellett, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jövőformáló podcast sorozata, az Inno Sapiens legújabb részében a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról esik szó és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor céljai is részletesen megismerhetők a műsorból.

Okos gyártás együttműködő robotokkal
Az egyedi, személyre szabott termékek iránti kereslet egyre inkább növekszik, ami arra ösztönzi a gyártókat, hogy a tömegtermelés helyett versenyképességük megőrzése érdekében a mennyiségről a változatosságra helyezzék a hangsúlyt.
Mesterséges intelligencia segíti a melanóma korai felismerését
A bőrrák a leggyakoribb, emberekben előforduló, rosszindulatú daganatos megbetegedés, ráadásul egyre gyakoribb. A bőrrákok általános kategóriáján belül a melanóma a fő halálozási ok.
A világ leggyorsabb izolált áram szenzorai
A tavaly megjelent CT110 CT220 után újabb tagokkal bővült a Crocus Technology egyszerű és költséghatékony izolált TMR árammérő szenzorcsaládja.
Felhő vagy szélcsend? Nem gond többé!
Egy magyar techcég megszűnteti a megújuló energiák időjárásfüggőségből fakadó kockázatát. Az Enerhash a hagyományos- és a megújuló energiarendszerek rugalmas, együttes használatát teszi lehetővé, ezzel segítve a megújuló energia arányának további növelését.
A hatékonyság legújabb varázsszava - az agilitás
A legtöbb vállalat számára az üzleti eredmények jelentik a siker fokmérőit, azonban a gyorsan változó piaci környezetben újabb tényezők kerültek fókuszba.