A mérnökképzés előszobája
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak.

 

A szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné az ITM helyettes államtitkára a szakképzés átalakításának legfontosabb lépéseit ismertetve. Emlékeztetett: a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, ehhez az ITM cselekvési feladattervet készít.

Az idei az előkészítés éve, az átalakuláshoz szükséges törvényt és rendeleteket ebben az évben meghozzák, ezek 2020. január 1-jén lépnek majd hatályba. Az összetett stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetését 2020 szeptemberében tervezik. A stratégia egyik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése. A képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.

A helyettes államtitkár kiemelten fontosnak nevezte, hogy a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak a tanulók, illetve a szülők. A gazdaság fejlesztéséhez minőségi munkaerőre van szükség, és ehhez minőségi képzést kell nyújtani – fogalmazott. A harmadik fő pillérként említette, hogy a legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább.

Ésszerűsítik az oktatott szakmát számát is

Az új szakképzési struktúráról szólva elmondta: a 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben induló ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja. A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést. Az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát a diákok.

Pölöskei Gáborné kitért arra, hogy jelenleg szétaprózódott a képzés, az iskolarendszerszerben 286 féle szakmát oktatnak. Az új struktúrában meghatározzák, melyek ágazatonként az alapszakmák. A tervek szerint ezt a mintegy 200 szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül kerül sor. A helyettes államtitkár kiemelte a technikumi képzés összekötését a felsőoktatással. Ahogy fogalmazott, a technikusképzés a mérnökképzés előszobája lesz, szakirányú továbbtanulásnál a technikusi képesítés megszerzését magasabb felvételi pontszámmal számítják majd be.

Jelenleg a hároméves szakközépiskolák képzik a szakmunkásokat, akik az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel 2020 szeptemberétől, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés. Pölöskei Gáborné a stratégia fontos elemének nevezte, hogy kialakítják a lemorzsolódás csökkentésének új rendszerét, ami megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó gyerekeknek.

A nyolc osztályt elvégzetteknek – nem kötelező jelleggel – orientációs osztályokat hoznak létre, itt egy év alatt nem az általános iskolai hiányokat akarják pótolni, hanem a gyerekek kompetenciáit fejleszteni, amire a további tanulást rá lehet építeni. Már működik kísérleti osztály, 67 tanuló van ebben a rendszerben, a fogadtatás a gyerekek és a szülők részéről is pozitív – tette hozzá. Féléves, illetve egyéves alapkompetencia-fejlesztő programokba kapcsolódhatnak be azok a gyerekek, akik az általános iskolát sem tudják elvégezni, majd műhelyiskolai képzéssel rész-szakképesítést szerezhetnek.

A várakozások szerint ezzel a mostani 12 százalékról 3 százalékra csökkenhet azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert – jelezte a helyettes államtitkár. Kiemelte azt is, hogy újjászervezik az ösztöndíjrendszert, illetve a szakképzést támogató juttatásokat. Az új elemek között említette: az ösztöndíj kifizetésének egy részét ahhoz kötik, hogy a tanuló befejezi-e a képzést, ekkor kapja meg az egyösszegű pályakezdési juttatást.  Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, ezért jelentős különbség lehet a diákok között.

Túl magas volt az ólomtartalom
A Continental éveken keresztül a megengedettnél magasabb ólomtartalmú alkatrészekkel értékesítette egyes elektronikai készülékeit. A szabálytalanságra a cég maga derített fényt és június elején önként jelentette az illetékes hatóságnál.
Digitalizáció igény szerint
A hazai cégek is folyamatosan keresik a technológiaváltás lehetőségeit, vagyis hogyan tudnának megfelelni a digitális gyártás kihívásainak - mondta Alcsuti Bálint a Komax Thonauer Kft. értékesítési vezetője.
Hatszáz millió forinttal gyújtotta be tíz startup rakétáit az OXO Labs
Gyárak termelési adatai alapján hatékonyságot javító mobil alkalmazás, hatvan nap alatt felépíthető rezsimentes otthon, készpénzmentes fizetési megoldás, új generációs munkahelyi kommunikációs alkalmazás, e-sport tréner.
HyperWorks 2019 - már elérhető a legfrissebb verzió
Az Altair a HyperWorks 2019 verziójában egyesíti a tervezői, a mérnöki és a gyártással foglalkozó csapatok munkáját, ezáltal felgyorsítva a fejlesztési ciklusokat.
Átszervezésre készül a Thyssenkrupp is
Romló eredménye tükrében tevékenysége átszervezésére és elbocsátásokra készül a német Thyssenkrupp acél- és gépipari konszern.