A magyar IT fejlesztőket a sikervágy motiválja
A Stylers információ-technológiai cégcsoport tavasszal a hazai vállalatvezetők körében készített felmérést, melyből kiderült, hogy bár a döntéshozók többsége elkötelezett a digitális transzformáció iránt, mégis komoly kihívást jelent számukra a megfelelő informatikai szakértelem hiánya.

 

Továbbra is kulcsfontosságú tehát a magyar vállalkozások versenyképességének szempontjából a kiváló IT-szakemberek megszólítása, felvétele és megtartása. A Stylershez kapcsolódó IT oktatási centrum, a Braining Hub most a magyar IT fejlesztőket kérdezte arról, hogy mi motiválja őket leginkább, milyen szakmai csúcsokat szeretnének megmászni, illetve milyen területen és hogyan szeretnék továbbképezni magukat. A nem reprezentatív kutatásban jellemzően fővárosi szakemberek (80%) mondták el véleményüket, a kitöltők többsége pedig tapasztaltabb szakember, senior vagy medior full stack fejlesztő volt.

Egészséges önbizalom: a magyar IT-s a legjobb akar lenni

A megkérdezett fejlesztők nagy részét az anyagi előnyökön és a tudásszomjon túl az motiválja, hogy nagyobb szabadságuk legyen munkájuk során. Kiemelten fontos számukra az értékteremtés, a projektekre nem egyszerű kódolási feladatként tekintenek, sokkal inkább egy alkotási folyamatként. A válaszadók többsége számára kifejezetten vonzó, hogy a legjobbak között tartsák számon a szakterületükön, a sikervágy a fejlesztők 44%-a szerint a legjelentősebb motivációs tényező.

 

 

“Azt látjuk, hogy alapvetően háromféle karrierút áll a fejlesztők előtt: vannak, akik a lehető legszélesebb szakmai ismereteket igyekeznek megszerezni a pályájuk elején, ezt később informatikai projektek tervezésénél hasznosíthatják, például architect vagy business analyst pozíciókban. Mások inkább egy konkrét szakmai témában mélyednek el és válnak igazi szaktekintéllyé, és vannak olyan IT-szakemberek, akiket inkább a projektek humán aspektusai érdeklik, belőlük lesznek a team leadek, project managerek, product ownerek – vagy akár cégalapítók. Abszolút személyiségfüggő, hogy kinek mi válik be, de az biztos, hogy az informatikus szakma már régen nem az a zárt, rugalmatlan terület, ami az emberek fejében él” – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Fontos a közösség és az önfejlesztés – akár a Facebookon is

A magyar programozók emellett tisztában vannak azzal is, hogy elengedhetetlen a tudásuk folyamatos bővítése és a naprakész tudásanyag megszerzése, így a tanulás és az önfejlesztés is előkelő helyen szerepel a szakmai célok között. A felmérésben résztvevő informatikusok ehhez szívesen választják az online fellelhető ingyenes anyagokat és kurzusokat, ugyanakkor sokan kiemelték azt is, hogy ha valamilyen problémába ütköznek, gyakran fordulnak ismerőseikhez, kollégáikhoz segítségért. Elsősorban a közvetlen kommunikációt részesítik előnyben, és ha tehetik, egy kávé mellett, személyesen kérnek szakmai tanácsot a pályatársaktól.

A közösségi média meglepően népszerű a hazai fejlesztők körében, a megkérdezettek közel 62%-a tagja valamilyen IT-val foglalkozó Facebook csoportnak. A válaszadók szívesen használják szakmai célokra a közösségi oldalakat, aktuális híreket, eseményeket és oktatóanyagokat is gyakran osztanak meg. A LinkedInen főként az üzenetben kapott megkeresésekre válaszolnak, illetve munkakeresésre, kapcsolatépítésre használják ezt a platformot – nagyon helyesen.

Képzések: a jövő kulcsterületeit tekintve még van lemaradás

A Braining Hub felmérése arra is kitért, hogy milyen területeken képeznék magukat a jövőben az IT-szakemberek. A megkérdezettek döntő többsége a programozási nyelvek (75%), keretrendszerek (65%), és a DevOps, konténerizáció (51%) területe mellett tette le a voksát, és 1-2 napos intenzív tréningekre, néhány órás problémafókuszú interaktív workshopokra, illetve akár hónapokon át tartó, részletesebb tudást nyújtó képzésekre is szívesen beiratkoznának.  Arra a kérdésre, hogy online vagy személyesen vennének-e részt egy képzésen, kiegyenlített volt a válasz: 53%-uk inkább online, míg 47%-uk inkább személyesen képezné magát – ebből is látszik, hogy meglepően nagy az igény a személyes szakmai diskurzusra.

 

 

„Fontos megjegyezni, hogy a következő évtized kulcsterületei, a mesterséges intelligencia és a data science sem fértek fel a dobogóra a legfontosabb szakmai célok közé, napjaink „legforróbb” IT-területe, a kibervédelem pedig kifejezetten rosszul szerepelt a megkérdezett szakemberek körében. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy erre a tudásanyagra égető szükség lesz az előttünk álló években, így kifejezetten fontos lesz tudatosan ebbe az irányba terelni a fejlesztőket. Ebben nagy szerepe van a munkáltatóknak, akik plusz motivációként az egész IT-csapatukat elküldhetik egy-egy továbbképzésre, ezzel tulajdonképpen két legyet üthetnek egy csapásra – hangsúlyozza Laczkó Gábor

A digitális gazdaság gyors növekedését hozta a járványhelyzet
Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében.
The Super Engineer - játékkal népszerűsítenék a természettudományokat
Tény, hogy ma még a fizika, a kémia, a matematika, a biológia, vagy az informatika nem azok közé a tantárgyak közé tartozik, amelyeket a diákok többsége a kedvencek között említ.
Új, Androidon terjedő kémprogramot fedeztek fel
Ismét kiderült, mennyire fontos, hogy a felhasználók minden platformon használjanak megbízható és hiteles védelmi szoftvert.
Milyen a digitálisan felkészült vállalkozó?
Egyre jellemzőbb, hogy az interneten keresünk szakembert, szerelőt, akitől fokozottabb, elsősorban a megbízhatóságáról tanúskodó digitális jelenlétet várunk el – derül ki az NRC legújabb, a Telekom számára készített reprezentatív felméréséből.
A legfontosabb adatkezelési irányelvek járvány idején
A koronavírus járvány meglehetősen átírta a mindennapokat olyan új intézkedések bevezetésével és fenntartásával, amelyek a munkavállalók egészségének védelmét, és ezen keresztül a vírus terjedésének megakadályozását szolgálják.