A jövő legnagyobb technológiai üzlete
A vállalatok számára ma már egyértelmű, hogy a dolgok internete értéket teremt. A kérdés most az, hogy milyen döntéseket hoznak annak érdekében, hogy maximálisan kihasználják az IoT-technológia gazdasági előnyeit.

 

Az IDC elemzőcég becslése szerint világszerte IoT-megoldásokra 2013-ban 42,2 milliárd dollárt költöttek, 2018-ra ez a szám közel 100 milliárd dollárra nőhet. Jelenleg mintegy 23 milliárd eszköz van valamilyen formában hálózatra kötve, 2020-ra ezek száma meghaladja majd az 50 milliárdot. A Wireless Broadband Alliance egyik tanulmánya szerint az IoT-megoldások három legnagyobb piaca az otthoni fogyasztók, a közlekedés és az iparvállalatok lesznek.

Az elkövetkező évek technológiai fejlődése révén például az értékesített ruhák 10 százalékában már lesz olyan chip, ami az internethez kapcsolódik. Működőképes lesz az első 3D-s nyomtatóval készített autó, és nem kell sokat várni a bőr alá ültetett miniatűr mobiltelefonok megjelenésére sem. A nemzetközi elemzőcégek várakozásai szerint tíz év múlva már valódi, önálló döntésre képes tényezőként jelenik meg a legfejlettebb vállalatok vezetésében a mesterséges intelligencia, és két évtized sem kell ahhoz, hogy teljes mértékben a gépekre bízzuk az okosvárosok közlekedésirányítását, beleértve a közlekedésszervezést is.

A meglévő infrastruktúra átugrásával az IoT lesz az innováció, az üzleti szemléletváltás és a gazdasági növekedés forrása a vállalkozások számára. Új üzleti modellek jelennek meg, és elsősorban a feltörekvő piacokon lesz óriási lehetőség a dolgok internete előnyeinek gyors kiaknázására a hagyományos infrastruktúrák korlátai nélkül, a régi modellek hátrahagyásával. Mindenesetre az Internet of Things kifejezést először 1999-ben használó, az RFID-ra és más szenzorokra világszabványt kidolgozó angol Kevin Ashton nem gondolta, hogy néhány év elteltével ekkora üzlet lesz az IoT.

Üzlet és technológia

Bár az előrejelzések eltérnek, abban mindenki egyetért, hogy a dolgok internetében óriási piaci lehetőség rejlik. Az viszont még nem igazán látszik, hogy a hatalmas összegeken miként és milyen arányban osztoznak majd az eszközgyártók, az alkalmazásfejlesztők és a szolgáltatók. A technológia és a rá épülő megoldások azonban annyira újak, a felhasználási módok pedig annyira változatosak, hogy nem egyszerű az elképzelhető üzleti szcenáriók felállítása.

– Az IoT elsőre tisztán technológiai kérdésnek tűnhet, de ha jobban megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy az új eszközök megjelenése eddig nem látott üzleti megoldásokat is felvonultat, noha a cél ismerős lehet: innovatív eszközök használatával a gyártó jobb minőségű terméket, a korábbiakhoz képest nagyobb volumenben tudjon előállítani. Lehetőleg kevesebb selejt keletkezzen a gyártás során, és nagyobb árrésre, végső soron profitra tegyen szert. Ezek mind olyan szempontok, melyek az üzleti döntéshozókat erősen foglalkoztatják – mondja Kiss Balázs, a Microsoft Magyarország felhős megoldások termékmenedzsere.

 

Kiss Balázs: Az IoT és a hozzá kapcsolt szolgáltatások a vállalatok üzleti modelljét is képes teljesen átalakítani

 

Az IoT-kommunikáció motorja az ún. M2M (machine-to-machine) technológia, ami olyan adatáramlást jelent, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik. A kommunikáció minden olyan gép között létrejöhet, amely a megfelelő technológiával van ellátva ahhoz, hogy bekapcsolható legyen a rendszerbe. Ma már szinte minden lehet IoT: az eszközök alatt érthetjük az érzékelőket, szenzorokat, de akár egy beágyazott rendszert, üdítő automatát, vagy bármilyen más eszközt.

Egy intelligens gyártósorból származó mérési eredmény alapján például meg tudjuk állapítani, hogy mikor fog elkopni egy szerszám, és a leállást megelőzendő a rendszer automatikusan megrendeli a cseredarabot a beszállítótól, majd amikor megérkezik az alkatrész, beütemezi a cserét a technikus munkarendjébe. Tehát nagyon sokféle alkalmazást tekinthetünk eszköznek, de valamennyi működésének alapvető feltétele, hogy ezek az eszközök kapcsolatba legyenek egymással, tudjanak kommunikálni, és hogy létrejöjjön a fizikai és digitális világ közötti összhang.

– Sokan hajlamosak a dolgok internete kapcsán csak az eszközökre koncentrálni. De attól, hogy egy eszközt vagy alkalmazást szenzorral látunk el, még nem válik intelligenssé. Ehhez szükség van olyan háttérszolgáltatásokra, melyek képesek a különböző eszközökből – időjárási állomás, gyártósor, jegykiadó automata – érkező mérési adatokat egységesen kezelni annak érdekében, hogy üzletileg értékes információkat tudjunk kinyerni ezekből az összefüggésekből. Ezt a feldolgozást végezhetjük helyi IT infrastruktúrán keresztül is, de sokkal kézenfekvőbb felhőszolgáltatást igénybe venni – hívja fel a figyelmet Kiss Balázs.

A Microsoft szakértője szerint a felhőszolgáltatások legnagyobb előnye, hogy sokkal jobban képesek alkalmazkodni az IoT eszközök által előállított nagy sebességű, közel valós idejű, folyamatosan érkező nagy adatmennyiség feldolgozásához, és a keletkezett adatok eltárolásához. A Microsoft felhőszolgáltatása leegyszerűsíti ezeket a lépéseket, és az Azure IoT segítségével megoldást kínál az adatok feldolgozásához, a gépi tanuláson és mesterséges intelligencián alapuló elemzéseihez.

Kiss Balázs szerint a legújabb üzletiintelligencia-megoldások révén egyszerűen használható és látványos elemzések készülhetnek a döntéshozók számára, melyekhez bárhonnan hozzáférhetnek, akár egy mobil eszközről is. A felhőszolgáltatások legnagyobb előnye a hagyományos infrastruktúrához képest, hogy nem igényelnek jelentős beruházást, gyorsan kipróbálhatók, használatarányos díjfizetés mellett szolgáltatásként érhetők el.

A gyakorlatban is működik

De nézzünk néhány példát! Az IoT és a hozzá kapcsolt szolgáltatások a vállalatok üzleti modelljét is képes teljesen átalakítani. Jó példa erre a Rolls Royce, amely nem csak luxusautóiról, de kiváló repülőgép-hajtóműveiről is régóta ismert. Az általuk készített repülőgépmotorok kerültek a Spitfire és a Mustang repülőkbe, a brit Harrier vadászgépekben, és a legendássá nemesedett szuperszonikus Concordokban is.

– A Rolls Royce repülőgépgyártással foglalkozó üzletága a hagyományos hajtómű-értékesítés helyett napjainkban már nem beruházás igényes eszközöket és berendezéseket, hanem szolgáltatásként repülési órákat ad el a légitársaságoknak. Ahhoz, hogy az új üzleti modell lehetőségeit maximálisan kiaknázhassák, több mint egymillió érzékelőt építenek a hajtóművekbe, amelyek a repülés során több terabájtnyi adatot gyűjtenek be. Ezeket valós időben elemzik, így pontos képet kapnak arról, hogy például milyen prediktív karbantartást kell elvégezni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék egy meghibásodás esélyét – hoz nemzetközi példát Kiss Balázs.

Az új üzleti modellek és technológiák térnyerését jól mutatja, hogy az olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint például a Bosch Csoport is, egyre nagyobb figyelmet fordít a dolgok internetére, az ebből adódó üzleti lehetőségekre. A cégcsoport Mesterséges Intelligencia Központjának ezévi átadása kapcsán Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a cégcsoport számára a tárgyak internetének személyre szabása jelenti a hálózatba kapcsoltság következő szintjét.

Szenzorai segítségével a Bosch elérte azt, hogy a tárgyak érezni tudjanak, ezért a következő lépés, hogy azokat tanulásra és intelligens cselekvésre is képessé tegyék. Denner szerint tíz év múlva alig lesz elképzelhető olyan Bosch-termék, amelyben ne lenne mesterséges intelligencia: vagy maga a termék lesz intelligens, vagy a kifejlesztésében, illetve a legyártásában játszik majd kulcsszerepet a technológia.

 

A Mol Dunai Finomítója: működése során percenként közel százezer adatpontot rögzítenek

 

– Bevált és jól működő megoldások már Magyarországon is vannak. Számos ügyfelünk innovatív szemlélete és a technológia összekapcsolása valós üzleti eredményeket hozott például az ételrendeléssel, házhozszállítással foglalkozó Netpincér, vagy a más súlycsoportban szereplő Mol Dunai Finomítója esetében. Mindkét cég munkáját az Azure Machine Learning felhőszolgáltatásban futó gépi algoritmusok segítik abban, hogy a szenzorokból érkező nagymennyiségű adatok üzletileg értékes információt közvetítsenek. A példák ellenére sajnos nincs egy, a biztos sikert garantáló megoldás: minden vállalkozásnak a saját lehetőségeit figyelembe véve kell üzleti stratégiáját meghatározni.

Az elérendő cél meghatározása után érdemes először egy pilot projektet indítani, akár szimulált adatokkal, és azon vizsgálni, hogy mennyire képes segíteni a rendszer a napi szintű üzletmenetet. Tehát mindig apró lépésekben érdemes haladni és először egy részterületre fókuszálni. Úgy gondolom, hogy a kezdeti kudarcok ellenére érdemes egy-egy IoT-projektet végigvinni, hiszen a dolgok internetéhez kapcsolódó megoldások használata most még üzleti előnyt jelent, de a legnépszerűbb alkalmazások az elkövetkező években már olyan megszokottak lesznek, ahogy most e-mailezünk vagy mobiltelefont használunk. Minderről az érdeklődők gyakorlati ismereteket is szerezhetnek a minden héten csütörtökön megrendezésre kerülő Felhőlabor rendezvényünkön, amelyre nem csak technológiai szakembereket, hanem vállalatvezetőket is szívesen látunk – foglalta össze Kiss Balázs.

Az Electrosub folytatódik
A tavaly első alkalommal megrendezett esemény sikerére alapozva az Electrosub Konferencia és Kiállítás 2019-ben ismét meghirdetésre kerül. Az időpont ősziről tavaszira vált és a bővülés érdekében új lesz a helyszín is. Az alapkoncepció érdemben nem változik.
Additív technológia hibrid komponensekkel
Az anyaghozzáadásos-gyártás (additív technológia) nem egy teljesen új technológia, hiszen már az 1990-es évek végén a sztereolitográfiás gépekkel a technológia elindult a maga útján.
Mivel nyerhető meg az informatikai háború?
Az eleinte évszázadokban mérhető technológiai fejlődés kiugrásait idővel már évtizedekben mértük, majd években, pillanatnyilag szinte naponta jelenik meg olyan újdonság, ami akár újabb mérföldköve lehet a világ innovációjának.
Megfejtették a pisai ferde torony titkát
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - derítették ki olasz és brit mérnökök.
Kézikönyv helyett végeselemes szimuláció
A fémporos additív gyártás a hagyományos forgácsoló és képlékeny alakadó technológiákhoz képest igen fiatal eljárás, és mint ilyen, nem rendelkezik az előbbiekre jellemző évszázados tudásanyaggal és szakirodalommal.