A jövő gyára
Big Data, Cloud Computing, M2M technológia, dolgok internete (IoT), csupa olyan kifejezés, melyek az elmúlt időszak infokommunikációs technológiai trendjeit jellemezték. Természetesen a gyártó ipar sem akar lemaradni a digitális átállás nyújtotta üzleti lehetőségekről, s rögvest ipari forradalomnak, közismert elnevezéssel Ipar 4.0-nak nevezte el saját koncepcióját.

 

Mint oly sok technológiai újítás, ez az elképzelés is Németországból indult útjára, jelentős kormányzati támogatást tudva maga mögött. Olyan globális szereplők álltak a hagyományos iparágak termelési struktúráját a gépek és emberek közötti kommunikációra felváltó technológiák élére, akik innovációs teljesítményüknek köszönhetően képesek voltak irányt szabni az európai fejlődésnek.

E cégek egyike a Magyarországon is jelentős gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkező Bosch csoport, amely 11 ezer főt foglalkoztat budapesti, egri, miskolci, hatvani, kecskeméti és maklári telephelyein. A hajtástechnika, az autóipar, az energetika és a háztartási gépek gyártása terén a piacvezetők között helyet foglaló cég 223 gyártóteleppel rendelkezik világszerte, éves forgalma 2014-ben közel  49 milliárd euró volt.

Középpontban a hatékonyság

– De mi is az ipar 4.0? Ha az újságokat olvassuk, számos cikket találunk ebben a témában, amelyek az ipari forradalom újabb állomásaként írják le a folyamatot. Ezek kapcsán számos új kifejezéssel is találkozunk, pl. digitális gyár, a dolgok internete (IoT), felhőmegoldások. Mit jelent tulajdonképpen a hálózatba kapcsolt ipar, vagy más néven az i4.0?

Valójában egyszerűen meghatározható folyamatról van szó: az emberek, a gépek és a rendszerek az infokommunikációs technológiák segítségével összekapcsolódnak, és dinamikusan dolgoznak együtt. Ezek a rendszerek az egész értékláncon végigvonulnak a beszállítóktól egészen a vevőkig, lehetővé téve, hogy rendkívül rugalmasan alkalmazkodjunk az egyéni megrendelői igényekhez – mondja Christoph Brehm, a Bosch hatvani gyárának projektmenedzsere.

– A hálózatba kötött rendszerek egyik fontos jellemzője, hogy a fizikai valóság összefonódik az adatok virtuális világával. Mindezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a gyártás folyamata lényegesen gyorsabb és rugalmasabb legyen. Folyamatainkat sztenderd eszközök alkalmazásával tudjuk rövid idő alatt módosítani, a megváltozott igényekhez alakítva a termelés paramétereit. Legyen szó egy cikluson belüli kis darabszámú sorozatgyártásról vagy éppen tömeggyártásról.

 

Christoph Brehm: Napjaink kulcsfontosságú feladata, hogy miként tudunk megfelelni az egyre rövidebb szállítási határidőknek, illetve az eltérő darabszámú sorozatgyártás kívánalmainak

 

Ha minden folyamatunk hálózatba van kötve, akkor az egész értéklánc átláthatósága teljessé válik. Ez hatalmas segítség ahhoz, hogy készleteinket csökkentsük és optimalizáljuk folyamatainkat. Mindezek a tényezők végül nagyobb versenyképességhez, alacsonyabb termelési költségekhez és jelentős innovációs potenciálhoz vezetnek, melyek előnyt jelentenek versenytársainkkal szemben – sorolja a pozitív tényezőket a szakember.

Már nem csak elmélet

– Napjaink kulcsfontosságú feladata, hogy miként tudunk megfelelni az egyre rövidebb szállítási határidőknek, illetve az eltérő darabszámú sorozatgyártás kívánalmainak. Ha alaposan szemügyre vesszük egy gyártósor vagy termelési terület i4.0 szerinti működését, azt látjuk, hogy adatrendszerek vannak összekötve.

Látjuk, hogy milyen robotok dolgoznak együtt az emberekkel annak érdekében, hogy a munkatársak terhelését csökkentsék, vagy a chippel ellátott alkatrészek kommunikálnak a gépsorral, és pl. "megmondják", hogy milyen formában kell őket megmunkálni, így egymás után különböző alkatrészeket lehet gyártani.

A technológia része, hogy az összes árut és terméket digitálisan jelöljük és nyilvántartjuk, ily módon pontosan lehet tudni, hogy milyen alkatrész vagy termék hol található a gyár területén. Erre az RFID technológiát használhatjuk, amelynek adatait szintén a nyilvántartásban lehet nyomon követni. De vannak olyan technológiai megoldások – például okosszemüveg alkalmazása –, amelyek a raktárban dolgozók munkáját könnyítik meg.

– A hatvani gyárban – mely a Bosch legnagyobb autóelektronikai üzeme – múlt évben indítottuk az i4.0-ás mintaprojektet – mondja Christoph Brehm. A cél az, hogy összehangoljuk az i4.0-ás tevékenységeket, és feltérképezzük a továbblépéshez szükséges technológiai lehetőségeket.

Az egyik, már működő alkalmazás a karbantartók automatikus értesítési rendszere. Az elektronikai alkatrészek gyártása során, ha valahol probléma keletkezik, akkor egy automatikus hibaüzenet jelenik meg a szerviz képernyőjén, és az ott dolgozók rögtön tudják, milyen hibáról is van szó. A rendszer pontosan tudja, melyik technikushoz kell az adott hibakódot utalni, így elkerülhető az az időveszteség, amely abból adódhat, hogy nem az illetékes szakemberhez jut el az információ.

 

Az egyik nagy projekt az adatgyűjtési infrastruktúra kiépítése

 

Ugyancsak a napi gyakorlat része a tartalék alkatrészek kezelése. Ezek száma akár százezerre is tehető a raktárban. A korábban manuális leltározást automatizáltuk fix és mobil RFID technológiát alkalmazva, íly módon számítógép segítségével történik a leltár kialakítása. Ennek a megoldásnak köszönhetően a korábbi idő 10 százalékára csökkent a leltározásra fordított idő.

– Az egyik nagy projektünk az adatgyűjtési infrastruktúra kiépítése. Ehhez egyrészt számos gépet a gyártás végrehajtó rendszerbe (Manufacturing Execution System, MES-be) kapcsolunk, azért hogy a folyamat adatait már valós időben megkaphassuk és a legyártott elemek nyomonkövethetőségét lehetővé tegyük. Másrészt dolgozunk egy adatfelhő (data cloud) létrehozásán is, azért hogy több MES-t és más adatbankokat is összekapcsolhassunk. Ez képezi majd a jövőbeni Data mining (adatbányászat) projektünk alapját.

Összegzésül Christoph Brehm elmondta, hogy az i4.0 a teljes értéklánc számára nagy lehetőségeket kínál az iparban, de ez egyúttal relatív kevés standard megoldást is jelent. Ahhoz, hogy az i4.0 sikeres legyen, az összes résztvevő szoros együttműködésére és intenzív eszmecserére van szükség.

Gyártsunk okosan! - Smart Factory ConnAction konferencia
A világ vezető autógyárainak beszállítani valós és elérhető cél bármelyik hazai gyártóüzem számára. Ám ezért tudatos és professzionális lépéseket kell tenni a hibátlan minőségű termékek és kiszolgálás érdekében.
A Lazarus európai célpontok után kutat
A Kaspersky Lab ismertette a Lazarus hackercsoport – akiket felelőssé tesznek a tavalyi bangladesi központi bank elleni 23 milliárd forint (81 millió dollár) összértékű rablásért – ügyében folyt több mint egy éves vizsgálat eredményeit.
Az autó megy a sofőrhöz
A Bosch és a Daimler együttműködésének célja a teljesen automatizált, vezető nélküli járművek rendszerének piaci bevezetése már a következő évtized elején. Az egyik célkitűzés egy gyártásra kész, a városi forgalomban navigálni képes rendszer kifejlesztése és bevezetése automatizált városi taxikhoz.
Az innovatív megoldások szakértője
Az ideális megoldás a Mach-Tech kiállításon várja Önt! Látogasson el 2017. május 9-12. között az Ipar Napjai - Mach-Tech kiállításokra és ismerkedjen meg a Hitachi-KAWADA következő generációs robotjával!
Kutatói hálózat hat milliárdból
Korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák, valamint intelligens irányítási és automatizálási rendszerek kifejlesztését kezdi meg uniós forrásból a Miskolci Egyetem (ME) több ipari céggel.