A hálózatosodás lesz a jövő gyárának "gőzgépe"?
Európában szinte nem létezik magára valamit is adó iparvállalat, melynek ne lenne saját elgondolása az ipar 4.0 néven emlegetett negyedik ipari forradalomról.

 

Az ipari automatizálással, robotcellák, szerelő- és gyártósorok, valamint célgépek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Robot-X fejlesztési vezetőjét, Masa Attilát kérdeztük.

– Ahány szakembert kérdezünk, szinte mindenkinek megvan a maga személyes definíciója a negyedik ipari forradalomról, de egy összetevő mindig felbukkan. Ez pedig – bármilyen iparágról, termékről vagy szolgáltatásról legyen szó – az informatika. Túlzás lenne azt állítani, hogy az ipar 4.0 valójában az informatika forradalma?

– Egyetértek azokkal a vélekedésekkel, hogy az ipar 4.0 kifejezés egyre inkább kezd klisévé válni, egy olyan megfoghatatlan ethosszá, ami jól hangzik bármilyen szakmai szövegben, marketingmegjelenésben. Az én meghatározásom szerint a negyedik ipari forradalom innovációk halmaza, vagyis nincs egyetlen technológia, amire azt mondhatjuk, hogy ez az ipar 4.0. Az viszont jól látszik, hogy a szoftvertechnológiák és az IT kiemelt fókusza ezeknek a megoldásoknak. A szakemberek emellett sok más technológiát és újítást is – 3D nyomtatás, kollaboratív robotok, mesterséges intelligencia, drónok, önvezető autók – az ipar 4.0 részeként említenek, melyek lehet, hogy csak részben tudnak majd asszimilálódni a termelőiparba.

– Ezek a megoldások nem jöttek volna létre a technológia természetes fejlődése eredményeként, vagyis ezeket kifejezetten a negyedik ipari forradalomnak köszönhetjük?

– Szerintem arról van szó, hogy találtunk egy összefoglaló nevet, amely alapján ezeket a technológiákat historikusan el tudjuk helyezni. Míg az első ipari forradalom a gőzgépet hozta, a negyedik pedig talán majd az önvezető autókkal vonul be a történelemkönyvekbe.

– A sokféle innováció közül mi lehet a negyedik ipari forradalom „gőzgépe”?

– Ezt számos tényező befolyásolhatja, de az informatika az a technológia, ami kiemelkedik. Gondoljunk bele! Napjainkban már minden eszközünkön fut valamilyen szoftver, egyre inkább távolodunk a célhardver általi vezérlésektől. Okosvárosokban okostelefonon kommunikálunk, miért éppen a gyáraink ne lennének okosak? Az Egyesült Államokban nem is ipar 4.0-ról, hanem Smart Factoryról beszélnek. Ebből az aspektusból az ipar 4.0 nem más, mint hálózatosodás a termelékenység jegyében. Valamennyi résztvevőnek az a célja, hogy a hálózatba kötött eszközeik egymással kommunikáljanak, döntéseket hozzanak, végeredményben a termelékenység javuljon.

– Az új lehetőségek bizonyára megváltoztatják a korábbi technológiai gondolkodásmódot is.

– Jó példa erre a karbantartás. A legtöbb iparvállalatnál alkalmazott tervezett karbantartást egyre inkább kiegészíti a predikció. A technológia segítségével a gyáregységben működő gépeket monitorozzuk, adatokat gyűjtünk, azokat feldolgozzuk. Ezek a rendszerek képesek figyelni egy gép működését, megtanulni, hogy milyen a normál operáció, és az attól való eltérést már tudják detektálni. Akár mesterséges intelligenciát alkalmazva igyekszünk olyan információkhoz jutni, ami segít bennünket a nem várt leállások megelőzésében.

 

Masa Attila

"Az én meghatározásom szerint

a negyedik ipari forradalom

innovációk halmaza,

vagyis nincs egyetlen technológia,

amire azt mondhatjuk,

hogy ez az ipar 4.0."

 

Ezek az algoritmusok akkor tudnak jól működni, ha minél több mintával találkoznak, és azokat feldolgozva képesek lesznek következtetni a jövőbeni állapotra. Persze nem biztos, hogy már most készen állunk arra, hogy fontos döntéseket kiadjunk a kezünkből, de ez idővel változni fog. Azért is szükség van ezekre az algoritmusokra, mert olyan komplex minőségű és mennyiségű adathalmazzal rendelkezünk, amit emberi ésszel egyszerűen nem lehet feldolgozni. Lehet próbálkozni, de nem biztos, hogy képesek vagyunk olyan pontossággal, hatékonysággal és gyorsasággal elvégezni a feladatot, mint ahogy ezek a gépek teszik.

– Említette, hogy a negyedik ipari forradalom meghatározó területe az informatika. Lehet a szoftver olyan termelőeszköz, mint például egy ipari robot?

– Erre a kérdésre nem tudunk egyértelmű választ adni, ugyanis a gyártás mindig valamilyen konkrét materiális termék előállítására irányul. Mindenképpen szükségesek gyártóeszközök, melyekkel a termék létrehozható. Egy szoftver önmagában erre nem képes. De vannak olyan vállalkozások – például a weben keresztüli kereskedelem –, ahol robotok, chatbotok értékesítenek. Itt már kimutatható a szoftver közvetlen termelő funkciója. Az ipari termelésben a szoftverek alkalmazásának előnyét az jelentheti, hogy segítségükkel a gyártás hatékonyabb, kevesebb selejt keletkezik, a folyamataink optimalizáltabbak lesznek, vagyis több terméket tudunk adott idő alatt legyártani. Így magasabb lesz a bevétel, tehát mégiscsak hasznot termel nekünk ez a rendszer.

Persze egy gép megtérülését elég könnyű kiszámítani. Ezzel szemben egy olyan rendszer bevezetése, ami a gyártást fogja támogatni, segít optimalizálni, döntéseket hozni, már jóval összetettebb feladat. De vannak jó példák arra, hogy egy kis- és középvállalat hogyan érhet el eredményt már rövid távon is. Nem kell az egész termelési folyamatot felborítani, elég kis lépésekkel haladni: először csak egy gépről kezdünk el adatokat gyűjteni valamilyen előre meghatározott cél érdekében. Nem sok értelme van egy óriási adatbázist létrehozni úgy, hogy nem tudjuk, mit kezdünk vele. Legyen pontos célkitűzésünk, így tudunk tapasztalatokat gyűjteni, és már sokkal céltudatosabban léphetünk a következő szintre.

– Ha elképzelünk egy ideális okosgyárat, hol működnek azok az ipari informatikai megoldások, amelyek elősegíthetik a termékenység növelését, a vállalati folyamatok optimalizálását?

– Úgy látom, hogy ezt szinte mindenki másképp értelmezi. Nincs egy általánosan elfogadott univerzális kritériumrendszer, amelyek teljesítése esetén okosgyárról beszélhetünk. De a legfontosabb, hogy a termelésben részt vevő szigeteinket hálózatba kötjük. Mik lehetnek ezek? Gyakorlatilag minden folyamat, az alapanyagoktól kezdve a végtermék legyártásáig és kiszállításáig. A megrendelés CRM-ben történő rögzítése, a gyártás MES rendszerű végigkövetése, a logisztika optimalizálása – lényegében ezeknek a folyamatoknak az összekötése tesz okossá egy gyárat.

– Ilyen megoldás a Robot-X online SCADA rendszere is?

– Rendszerintegrátorként bármilyen megrendelői igényt igyekszünk legjobb tudásunk szerint kiszolgálni, ezért számos ipari gyártó eszközét alkalmazzuk. Így jutottunk arra, hogy jó lenne egy olyan rendszert készíteni, amely a különböző gyártmányú és típusú eszközökből képes adatot gyűjteni egységes formában, és egységes felületen megjeleníteni. 2015-ben kezdtük a WaMeWo (Watch Me Working) rendszert fejleszteni. Egy univerzális keretrendszerre gondoltunk, amelynek alkalmazásához nem szükséges a meglévő gépeket szenzorokkal felszerelni, a programokat átírni vagy kiegészíteni, hanem azáltal, hogy az adott gépet hálózatba kötöttük, közvetlenül a berendezések memóriájából tudunk adatokat kinyerni.

 

 

Fő célunk, hogy minél több eszközt támogassunk, és ezeket egységesen monitorozzuk. Arra törekszünk, hogy a gépekből gyűjtött információkból termelési adatok legyenek: például a legyártott darabszámok hol vannak az elvárthoz képest, vagy milyen a használt eszközök hatékonysága. Ebben a szellemiségben készült a WaMeWo platform. Noha a rendszer erőssége az univerzális alkalmazhatóság, lehetőség van személyre szabott megoldások bevezetésére is. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy az egyes moduljainkat az ügyféligényekre szabva mindig át tudjuk alakítani.

A WaMeWo-t nem klasszikus dobozos termékként kínáljuk partnereinknek, hanem a rendszer által képességeinket mutatjuk meg. Azt, hogy milyen technológiákkal rendelkezünk, melyek a meghatározó kompetenciáink, és a vevővel egyeztetve döntünk az elérendő célokról. A bevezetés ideje lényegében a perszonalizáció mértékétől függ, de évtizedes tapasztalataink alapján már eleve olyan funkciókat fejlesztettünk, amelyeket a legtöbb gyártó cégnél alkalmaznak. Ilyen például a műszakok menedzsmentje, a robotok állapotának monitorozása, és vannak moduljaink a termelékenység követésére.

Vagyis annak az ügyfélnek, akit a már meglévő funkciókkal ki tudunk szolgálni, néhány nap alatt – a hálózati infrastruktúra kialakítása után – működőképes rendszert állíthatunk fel. A gyors konfigurálásra is vannak már metódusaink, így ha nem kell a megrendelő számára új modulokat fejleszteni, a bevezetés néhány nap alatt megtörténhet. Ezt követően elindul egy közös munka, aminek az időtávját nehéz megmondani, de a legfontosabb cél az ügyfelek elégedettségének és elismerésének megszerzése.

Figyelmünkkel és adatainkkal fizetünk
Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha a Mars túlnépesedéséért aggódnánk - állítja Boldog Viktor, a DXC Technology analitikai konzulense.
A LED-szelekciók fizikai alapjai – fénytechnikai alapfogalmak
A fotometria a fény, mint az emberi szem által érzékelhető spektrumú elektromágneses hullám jellemzőinek mérésére alkalmazott tudomány.
A Messer 15 év után tér vissza Amerikába
A Messer a CVC Capitallal közös vállalatán keresztül végrehajtott akvizícióval megszerezte a Linde és a Praxair amerikai érdekeltségeinek egy részét.
Egy ütős svéd recept
A ponthegesztés egyre gyorsabbá és megbízhatóbbá válik – ezt kiválóan mutatja a Volvo által Svédországban alkalmazott vevőspecifikus megoldás.
Az autógyártás változó világa
„Akármelyik vevő akármilyen színű autót vehet addig, amíg a választott színe a fekete” – mondta Henry Ford 1909-ben, az autóipari tömeggyártás hajnalán.