A gépi tanulás az új trend a robotikában
A PwC által készített tanulmány szerint a gépi tanulás 2030-ra 15,7 trillió dollárral járul majd hozzá a világgazdaság teljesítményéhez. Ez az összeg nagyobb, mint Kína és India együttes teljesítménye.

 

A gépi tanulás alkalmazásából eredő nyereséget és előnyt elsősorban az automatizált folyamatok és a magasabban képzett munkaerőnek köszönthető nagyobb rugalmasság biztosítja majd. Nőni fog a fogyasztás is, mivel a vevők több testreszabott, egyedi és magas minőségű terméket fognak vásárolni. Az Accenture jelentése szerint a Kínához hasonló országokban, amelyekben a GDP nagy részét a gyártás állítja elő, a növekedés üteme 1,6 százalékponttal erősödhet. Az ipari robotika és a mesterséges intelligencia ötvözése nyomán megjelennek a hálózatba kapcsolt robotok. Ez a fejlesztés óriási lehetőséget rejt magában. Jelenleg az ipari robotok csupán 2%-a kapcsolódik távoli monitoring központokhoz.

Együtt okosodnak az emberrel

A növekvő teljesítménnyel és egyre több képességgel rendelkező robotok az idő során mindinkább megfizethetőbbé váltak az iparágak számára. A Nemzetközi Robotika Szövetség jelentése szerint a roboteladások 2015-ben 15%-kal növekedtek, amely a valaha feljegyzett legnagyobb éves forgalombővülésnek felel meg. Az ABI Research szerint az értékesített ipari robotok száma az Egyesült Államokban egy évtizeden belül 300%-kal fog növekedni. Az ipari robotok világpiaci értékesítése 2025-re várhatóan megháromszorozódik. Az ipari robotok legnagyobb felvevő piaca Kína lesz.

 

1974-ben az ABB Björn Weichbrodt vezette munkacsoportja megalkotta az IRB 6-ot, a világ első kereskedelmi, mikroprocesszor vezérlésű robotját, amely mintául szolgált a mai ipari robotok fejlesztéséhez

 

A gyárak világszerte egyre okosabbá válnak. Az internetre kapcsolt szenzoroknak és a felhő alapú számítástechnika alkalmazásának köszönhetően hatalmas mennyiségű adatot képesek gyűjteni, elemezni, majd az eredményeket célzott cselekvésekké, beavatkozásokká alakítani. Ezek eredményeként kiküszöbölik a hiányosságokat, és a gyárak olyan teljesítményszinteket érnek el, amelyeket a múltban csak elméletben tartottak megvalósíthatónak.

A modern ipari robotokra alapozott rendszereket már nem kell leállítani programozás és optimalizálás céljából. Ezen feladatok ellátására a mérnökök olyan szimulációs és offline programozási eszközöket tudnak telepíteni, amelyek ugyanazt a szoftvert alkalmazzák, mint amelyik a termelésben a robotokat irányítja. A programozók például szimulációkkal tanulmányozhatják, hogy a berendezések hogyan működnének az üzemben, így még bekövetkezésük előtt megelőzhetik a költséges összeütközéseket. 

A robotokat egyre nagyobb mértékben alkalmazzák majd olyan munkákra, amelyek elvégzése az emberek számára fizikailag túl megerőltető vagy túl veszélyes. A robotok ilyen területen történő alkalmazásából a vállalatok is profitálni fognak, mivel a robotok nagyon költséghatékonyak, a gyártó szektorban a létesítésükre irányuló befektetés jellemzően már a telepítésük évében megtérül.

 

YuMi, az első emberekkel együttműködő, kétkarú ipari robot
 
 
A gépi tanulást alkalmazó robotok egyre többet segítenek majd az embereknek a munkavégzésben. Az ABB kifejlesztette YuMit, a világ első igazán együttműködő robotját, amelyet arra terveztek, hogy emberek mellett dolgozzon a szerelősoron. YuMi a szenzoraival érzékeli, mikor kerül az útjába valaki, így nem jelent veszélyt az emberre. Ez jelentős előrelépést jelent a robotok korábbi generációjához képest, amelyek erre nem voltak képesek, emiatt kerítésssel kellett védeni tőlük az embereket.

 

A robotok a jövőben átveszik azokat a munkaköröket, amelyeket az emberek már nem kívánnak ellátni, és új munkaköröket is teremtenek majd. Az ezer alkalmazottra vetített telepített robotok számát tekintve az élen Dél-Korea, Japán és Németország áll. Ennek ellenére ezek az országok a világ legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával büszkélkedhetnek.

A McKinsey Global Institute szerint a jövőben az állások több mint 90%-át nem lehet majd teljes mértékben automatizálni. Inkább az a tendencia nyer majd teret, hogy az emberek és a robotok egyre több területen együtt dolgoznak. A gépi tanulás és az információtechnológia olyan üzleti modelleket is teremt, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg a munka világában.

 

Az ABB 1998-ban fejlesztette ki a csomagolásban és anyagmozgatásban használt FlexPicker ipari robotját

 

A vállalatoknak a dolgozóik képzésébe kell invesztálniuk, hogy magasabb szakmai színvonalat és jobb fizetést érhessenek el, illetve növekedjen a munkahelyi elégedettségük. Már vannak példák az ilyen messze ható munkaerőpiaci változásokra: a kombájnok megjelenése megszüntetett számos mezőgazdasági munkakört, azonban a munkájukat elvesztő dolgozók végül összeszerelő sorok mellett vagy más gazdasági szektorokban találtak állást.    

Természetesen még számos olyan dolog van, amit a robotok nem képesek elvégezni. Például nem képesek úgy reagálni a változásra, mint az ember. Bár fel vannak szerelve beépített látásrendszerrel és szenzorokkal, arra nem képesek, hogy felfogják önmaguk körül a környezetüket, más szóval nem képesek olyan feladatot végrehajtani, amire nincsenek beprogramozva. A gépi tanulás fejlődése nyomán a robotok rendkívül fejletté és kifinomulttá válnak. Már nincs messze az az idő, amikor képesek lesznek reagálni környezetük változására, alkalmazkodni a változó feladatokhoz, illetve arra, hogy hasznosítsák kollektív tudásukat és tapasztalataikat.

Túlfeszültség elleni védelem TVS diódával
Az ESD, EFT, surge és elsősorban autóiipari alkalmazásokban a Load Dump jellegű tranziensek olyan potenciális fenyegetést jelentenek az elektronikai eszközök I/O portjai számára, ami elleni védekezésről az áramkör tervezésekor feltétlenül intézkedni kell.
Mobil hálózati technológia drónokhoz
Alacsony légtéri mobil adathálózati lefedettséget biztosító technológiát fejleszt a Huawei a drónok hasznosításában rejlő gazdasági potenciál kiaknázása érdekében - jelentette be a Huawei Wireless X Labs Londonban.
Drónok energia- és közüzemi alkalmazása
Az energia- és közüzemi szektorban a drónalapú megoldások piaca globális szinten évente 9,46 milliárd dollárra becsülhető – derül ki a PwC új tanulmányából, amely azt vizsgálja, hogy a pilóta nélküli légi járművek kreatív használata miként befolyásolja a vállalkozások működését.
Robotok már az irodában is
A GE Hungary budapesti szolgáltató központjában 19 robot támogatja a pénzügyi, HR, jogi és értékesítési területen dolgozók munkáját. Az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamatok egyes elemeinek automatizációjával a hatékonyságot kívánják javítani.
A jövő közúti áruszállítása
A különféle vezetéstámogató rendszerek és az automatizálás kombinációja biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi majd a teherautókat – csaknem annyira, mintha sínen közlekednének.