A digitalizáció több mint technológia
A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kapnak a digitális fejlesztések a kis- és középvállalatoknál, melyeket európai uniós források is segítenek.

 

Arra azonban még hosszabb időtávon is csak kevesen számítanak, hogy az emberi munkaerőt a digitális megoldások helyettesítik majd. Az elmúlt 3 évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következő 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében.

Egyelőre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati működési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.

A folyamat elején jár a legtöbb cég

Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég működése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze két százaléka látja úgy, hogy ő diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzően a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkező cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az első számú vezető 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építőiparban (37 százalék) illetve a mezőgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.

A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsősorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevőkiszolgálás minőségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentős változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékű változásokban gondolkodik.

A Budapest Banknál is elérhető MFB Pontos termékek közül több is közvetlenül támogatja a vállalkozások digitális fejlesztéseit. Van olyan vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermék, amely segítségével többek között helyben telepített vagy felhőalapú vállalatirányítási szoftverek is beszerezhetők maximum 75 millió forintos projektösszeghatárig.

Az emelt szintű, pl. Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben gondolkodó vállalatok pedig 350 millió forintos projektértékig pályázhatnak egy másik kombinált termékre. Ez a március végéig nyitva álló pályázat lehetővé teszi akár automatizációs és robotikai eszközök beszerzését is. A fentieken túl hamarosan megjelenik egy társadalmi egyeztetésen már átesett új, nulla százalékos hitelprogram is, amely a Digitális Jólét Program stratégiai területeit célzó fejlesztéseket fogja finanszírozni.

Időhiány és generációs különbségek

Az új digitalizációs lehetőségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetők ötöde érdeklődik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire. Biztató ugyanakkor, hogy a válaszadók kétharmada szerint a digitális átalakulás lehetősége a kisebb cégek előtt is nyitott, tehát nemcsak a nagyobb, tőkeerős vállalkozásoknál várható a modernizáció.

A vállalatvezetők 65 százaléka gondolja, hogy a digitális megoldásokkal könnyebb elérni az ügyfeleket, egyharmaduk azonban úgy véli, hogy a digitalizáció nem érdekli a vevőiket. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy saját honlappal csak a vállalkozások kétharmada rendelkezik – azonban ezek nagy részét sem fordították le idegen nyelvre, és mobilra sem optimalizálták.

A megvalósult vagy folyamatban lévő fejlesztések nyomán a legkisebb változással a létszám terén számolnak a cégtulajdonosok. Bár a kkv-vezetők 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élő munkaerő, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektől mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést. Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatánál az emberi munkaerő zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).

„Mi úgy látjuk, hogy a digitalizáció előtt a legnagyobb akadály jelenleg nem a tőkehiány, ezen banki megoldásokkal egyébként is lehet segíteni. Inkább azon a szemléletmódon kell változtatni, amely a digitalizációt pusztán technológiai vagy IT-kérdésként kezeli. Véleményünk szerint az innovációt kulturális szemléletváltásnak, stratégiai változásnak kell megelőznie” – mondta el Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. 

Technikai támogatásnak álcázzák
A Microsoft globális Tech Support Scam kutatása szerint az elmúlt egy évben világszerte öt internethasználóból három már találkozott technikai támogatásnak álcázott kibertámadással (tech scam), közülük legalább egynek pedig a pénze is bánta ezt.
Szintet léphet a magyar autóipar
Az eddigi évek egyik legsikeresebb járműipari kiállításcsokra ért véget október 19-én: az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás és az Autótechnika-AutoDiga Nemzetközi járműfenntartó-ipari szakkiállításon 255 kiállító vett részt.
Elektromos autókkal suhanunk a jövőbe vezető úton
A Bloomberg 2018-as Electric Vehicle Outlook jelentése szerint 2040-re az újautó-értékesítések 55 százalékát, illetve a teljes járműállomány 33 százalékát elektromos autók adják majd.
Az űrtechnológia szolgálatában
Lampoldshausen a székhelye a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) rakétameghajtással foglalkozó tesztüzemének, ahol számos európai űrtechnológia fejlesztését is végzik.
Digitális platformot fejleszt a Knorr-Bremse
A projekt célja olyan IoT megoldás fejlesztése és üzemeltetése, amelynek segítségével a gyártóvállalatok sikeresen megvalósíthatják folyamataik vertikális és horizontális integrációját.