Napjainkban pedig szinte minden okostelefonon találhatunk műholdas navigációs rendszert, így a fiatalabb generáció számára a térképhajtogatás ismeretlen fogalom. A közlekedés a belsőégésű motor feltalálása után felgyorsult, léptéket váltott, és egyre több aktív közlekedő igényelte azt is, hogy útja során kapjon támogatást arra a kérdésre, hogy „merre kell mennem?”

Valós idejű navigáció a GPS előtt

A GPS-alapú navigációs lehetőségek elérhetővé válása előtt is voltak olyan próbálkozások, melyek valós időben mutatták, hogy merre járunk a térképen. Az olasz fejlesztésű Iter Avto az 1930-as években bemutatta be az első járműben elhelyezett - értelemszerűen még nem GPS-alapú rendszerét. Az eszköz konzolosan csatlakozott a műszerfalhoz, és egy üveglappal fedett térképet rejtett.

A térképlapokat tekercsformátumban állították elő, melyeket a sofőrnek kellett indulás előtt kiválasztani és befűzni. Az eszköz a jármű sebességmérőjével állt összeköttetésben, így a haladás sebességével arányosan lapozta a befűzött tekercset. Ha a sofőr letért a kiválasztott útvonalról, vagy nagyobb elágazáshoz érkezett, térképlapot kellett cserélnie a csomópont száma alapján.

A következő jelentős mérföldkő az 1980-as években a Honda fejlesztésével megjelent Electro Gyro-Cator. Mivel ez idő tájt a GPS-rendszer csak az amerikai hadsereg számára volt elérhető, egy giroszkópos rendszert fejlesztettek ki. Speciálisan ehhez a rendszerhez készítettek térképlapokat, melyeket egy monokróm képernyő elé kellett becsúsztatni. Ezen a képernyőn lehetett látni a jármű aktuális helyzetét, ami a giroszkóptól származó elfordulás érzékeléséből, illetve a megtett távolságból adódott.

Három kazetta egy város

A digitális korszakba 1985-ben léptünk be, amikor megjelent az Etak Navigator. Az immár digitális adatokat kazettákon tárolták, egy-egy nagyobb város térképe három-négy darabra fért rá. A rendszer relatív helymeghatározással számította a jármű helyét. Ehhez iránytűt, fedélzeti számítógépet és a keréknél elhelyezett mágneses szenzorral működő kerékfordulatszám-mérőt használtak. A Toyota 1987-ben mutatta be a Crown Royal Saloon G modelljét, amelybe a világ első CD-alapú autós navigációs rendszerét – színes kijelzővel! – építették be.