A decentralizált energiapiacon bárki lehet szolgáltató
A megújuló energiaforrások és az IoT eszközök fokozott előtérbe kerülésével az energia-előállítás, -tárolás és -felhasználás hatalmas átalakuláson megy keresztül.

 

Az egyre fejlettebb, ugyanakkor egyre olcsóbb technológia lehetőséget nyit a decentralizált energiahálózat számára, amely életképes alternatívája lehet a hagyományos módszernek azáltal, hogy csökkenti többek között a szállítási költséget, a környezetterhelést és az energiafüggést, miközben növeli a hatékonyságot és a fenntarthatóságot. Az átalakulás nemcsak az infrastruktúrát érinti, de megváltoztatja a klasszikus fogyasztói és termelői szerepeket is, amelyek szerint a vállalatok, sőt az egyének is képesek energiát előállítani és szolgáltatni a rendelkezésükre álló eszközöknek köszönhetően.

Jelenleg három fontos, egymással összefüggő energiatrend határozza meg a világot: a digitalizáció, a dekarbonizáció és a decentralizáció. A fejlődő és olcsóbbá váló technológiai megoldások, illetve az egymással összekapcsolódó online eszközök gyarapodása lehetővé teszik a hatékonyabb energiatermelést és -menedzsmentet. Mindeközben az alternatív energia előállítása is egyre költséghatékonyabbá válik. Olyannyira, hogy a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) 2017-es felmérése szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások olcsóbbak lesznek a fosszilis üzemanyagoknál. Mindez aktívan hozzájárul a decentralizált energiarendszer térnyeréséhez.

Hagyományos vs. decentralizált hálózat

Miért válik a nem központosított energiahálózat egyre kedvezőbb alternatívává? A hagyományos erőművekben megtermelt energia felhasználási pontokra történő szállítása, valamint átalakítása tetemes anyagi ráfordítást jelent az üzemeltetők számára. A rendszer természetéből fakadóan nem elég hatékony, nem környezettudatos, ráadásul egy adott energiaforráshoz láncolja a fogyasztókat. A helyben zajló energiatermelés ezzel szemben hosszú távon is jövedelmező megoldás, amely forradalmasítja a folyamatot: növeli a hatékonyságot, illetve csökkenti a környezetterhelést és az energiafüggőséget.

A klasszikus energiahálózat esetében az energiatermelők, az átviteli rendszerek és elosztóhálózatok üzemeltetői, valamint az energiaszolgáltatók a fogyasztó kiszolgálásáért dolgoznak, aki végül felhasználja az energiát. A megújuló energiák és az elosztott energiaforrások, az IoT eszközök, valamint a P2P (Peer-to-Peer) hálózatok fejlődésének hatására ez a folyamat drasztikusan megváltozik. Megjelenik egy új típusú fogyasztó, akinek az eszközei már nem csupán az energia felvételére és használatára korlátozódnak, hanem képesek annak tárolására, sőt akár elosztására is.

Erre jó példa a következő generációs energiaszolgáltatás, illetve a közlekedés szorosabb összefonódásának eredményeként sokoldalúan használható elektromos járművek, amelyek forrásai is lehetnek az áramellátásnak, és bevételt generálhatnak a tulajdonosaik számára. A villanyautók ugyanis „guruló akkumulátorokként" képesek az áramot eltárolni, később pedig visszatölteni a hálózatba, ami elősegíti az energiarendszer stabilitását, és egyben új üzleti modelleket teremt akár az okosvárosok működéséhez is. 

A decentralizált jövőben az egyéneken túl a vállalatok is megjelennek energiatermelőként, ami kiváló, új üzleti lehetőséget jelent számukra. Azok a szervezetek, amelyek képesek előállítani és tárolni az energiát, új bevételi forrásokhoz juthatnak azáltal, hogy a feleslegeset tovább értékesítik. Ehhez azonban olyan helyi vagy megbízott személyzetre is szükség van, amely megfelelő szakértelemmel rendelkezik az energiagazdálkodási feladatok hatékony ellátásához ebben az új, dinamikus környezetben.

A közműszolgáltatók nagyot nyerhetnek

Egyre több magánkézben lévő, helyben üzemeltetett szolgáltatás vagy megoldás jelenik meg a mindennapokban megújuló energiaforrásokra alapozva, gondoljunk csak a napelemcellákra. Új szereplők lépnek be tehát a piacra, amely így összetettebbé válik, és felerősíti a versenyt. Magával hozza továbbá a fogyasztói igények és a hozzáállás megváltozását, az új helyzethez pedig egy idő után a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell.

Ez a jelentős átalakulás a közműszolgáltatókat érinti leginkább, akiknek fel kell készülniük az új piaci berendezkedésre, valamint az ebből adódó üzleti változásokra, és ezeknek megfelelően szükséges módosítaniuk működési, illetve pénzügyi folyamataikat. A kihívás egyben lehetőség is, hiszen a közműszolgáltatók rendelkeznek a lehető legtöbb energiapiaci szakértelemmel, így amellett, hogy támogatói lehetnek az átállásnak, anyagi előnyre is szert tehetnek.

Az egyesült államok-beli Vermont közműszolgáltatója, a Green Mountain Power (GMP) például már tett lépéseket a decentralizáció irányába. Az áramszolgáltató egy ideje ugyanis már használja az egyik vezető vállalat ipari lítiumion-akkumulátor berendezését energiahálózatában, tavaly pedig kétezer lakos számára ajánlotta fel a lakossági célú változat kedvezményes telepítését. Az eszközök támogatják az energiahálózatot csúcsidőben, áramkimaradás esetén pedig generátorként működnek.

Ezenfelül energiát is képesek tárolni napelemek segítségével, így használatukkal 90 százalékos energiamegtakarítás érhető el. A szerkezetek tehát a hagyományos generátoron túlmutatva szükség esetén villamos energiát biztosítanak, viszont nem igényelnek táplálást és rendszeres karbantartást. A hasonló megoldások óriási piaci potenciált jelentenek a lakosság, a közműszolgáltatók és a vállalatok számára is amellett, hogy a decentralizációval könnyebbé válik az energia környezetbarát előállítása.

Az Emerson befejezte az Aventics akvizícióját
A felvásárlásnak köszönhetően az Emerson tovább bővíti hatókörét a fluidtechnikai és pneumatikai eszközök piacán.
Mindenkit meghekkeltek már, csak nem tud róla
Fontos, hogy a kibervédelmi fejlesztéseket már az üzleti stratégia kialakításánál figyelembe kell venni. Az alapvető nehézséget azonban nem feltétlenül az új biztonsági irányelvek bevezetése okozza, hanem azok megfelelő integrálása a szervezetbe.
Robotok irányítják az önvezető drónokat
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói.
Meghatározták a legfontosabb innovációs irányokat
Az Európai Unió és tagállamai versenyképessége szempontjából a mesterséges intelligencia terén is az ipari vállalati innovációra érdemes összpontosítani a közös erőfeszítéseket.
Emberi tudás az ipar 4.0-s siker záloga
Egyre nagyobb kihívással szembesülnek napjainkban a szakemberek, amikor a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődéssel kell lépést tartaniuk. Megoldást jelenthet a célirányos, gyakorlatorientált képzés, amely koncentrált módon biztosítja a friss tudást. Interjú Siszer Tamással, a Festo Kft. Didactic oktatási üzletágának vezetőjével.