7 ezer milliárdot hozhat a mesterséges intelligencia
Elkészült a Kormány Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiája, amely a MI térhódításával jelentkező technikai és a humán-tudomány területére tartozó kérdésekre keres választ.

 

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Pannon Egyetemen tartott előadásában kiemelte: a mesterséges intelligencia használata számos erkölcsi és társadalomtudományi kérdést von maga után, például azt, hogy a természetes intelligenciát mennyiben fogja háttérbe szorítani. Kitért arra: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a GDP-hez. A kormány jóváhagyását követően a kormany.hu-n is megismerhető lesz a Mesterséges Intelligencia Stratégia.

Szerinte a kreatív ipar részeként működő mesterséges intelligencia térhódítása felveti a kérdést, hogy veszélyként vagy lehetőségként tekintsünk-e erre a folyamatra. Lehetőséget adhat az ember számára, hogy olyan dolgokkal töltse az időt, amellyel nagyobb hozzáadott értéket tud előállítani. Közölte: számos felhasználási terület létezik, egyebek mellett az arcfelismerés, az állapotfelmérés, a röntgen, a hazugság felismerés, a meghibásodásra utaló zajok azonosítása mezőgazdasági gépeken, zene írása, festmények készítése, versírás, önvezető járművek megjelenése – mind olyan terület, ahol jelen van a mesterséges intelligencia.

A miniszter a jövő mobilitási kérdéseiről és kihívásairól szólva arról beszélt, hogy a MI közlekedésben való alkalmazása kiküszöböli az emberi tévedéseket, kényelmes, időtakarékos utazást biztosít, valamint hozzájárul az üzemanyag fogyasztás csökkentéséhez is. Hozzátette: felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy el szabad-e venni a vezetés élményét az önvezető autók tulajdonosaitól, valamint nem elhanyagolható kérdéskör az sem, hogy mi lesz a döntés alapja, amikor egy veszélyes közlekedési helyzetben két rossz döntés között kell választani.

Egyes szakmák és állami szolgáltatások területén is egyre nagyobb teret hódít a MI – fűzte hozzá. A Mesterséges Intelligencia Stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott, egyebek mellett tartalmazza az adat törvények módosítását, szól a nemzeti laboratórium létrejöttéről, kitér a vállalatok ösztönzésére, képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel valamint az infrastruktúra – fejlesztéssel és rendezendő etikai és jogszabályi ügyekkel.

Az ügyfelek jelentik a legnagyobb rizikófaktort
A vállalatok által tapasztalt bűncselekmények élén az ügyfelek által elkövetett csalás szerepel. A vállalkozások szerint az összes bűncselekmény közül ez a terület és a kiberbűnözés okozza a legtöbb gondot – derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített felméréséből.
Magyarországon tovább növelte kutatás-fejlesztési kiadásait a Bosch
Újra kétszámjegyű árbevétel-növekedést ért el a Bosch csoport Magyarországon az autóipari megrendelések jelentős csökkenése ellenére; jelenleg a gyártási kapacitások fokozatos növelésére készülnek - közölte a cég csütörtöki közleményében.
A mesterséges intelligencia olyan vállalati kultúrát teremt, amely az innovációra épül
A magyar vállalatok közel negyede tekinthető érett mesterséges intelligencia felhasználónak a Microsoft friss felmérése szerint.
Nyomatékigényes lánckerékhajtások
A szabványos gépelemekre specializálódott Norelem a két- és háromsoros görgősláncok és lánckerekek új sorozatát mutatta be, ami a nyomatékigényes lánckerékhajtások területén is erőteljes megoldást nyújt.
Sztárszakma lehet az adatközponti rendszermérnök
Az informatikai beruházások volumenét nem tépázta meg a koronavírus-járvány, inkább azok fókuszában volt tapasztalható átrendeződés az utóbbi két hónapban – derül ki a Hewlett Packard Enterprise szakértői véleményéből.